• Tévhitek és tények a sóbevitelről - Napi 5 gramm az ajánlott?

        Szerző:
        WEBBeteg

        A nátriumból és kloridból álló só kis mennyiségben elengedhetetlen a folyadék- és ásványianyag-egyensúly fenntartásához. Az ajánlások szerint egy felnőtt napi sóbevitele 5 gramm, durván 1 teáskanálnyi mennyiség. Ebben benne van az összes étkezés, beleértve a félkész és kész termékek sótartalmát, illetve a külön sózást is.

        A só, azaz a nátrium-klorid két alkotórésze a nátrium (40%) és a klór (60%). A nátrium a klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepe van az ideg- és izomműködésben, a vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában. A klór a gyomorsósav alkotórészeként közreműködik az emésztésben, a nátriumhoz, illetve a káliumhoz kötött kloridion formájában pedig a só-víz háztartásban és a savbázis egyensúly fenntartásában is jeleskedik.

        Az emberi szervezetben megközelítőleg 80-100 gramm nátrium található, amelynek többsége oldott formában van jelen, kisebb részét a csontok és kötőszövetek raktározzák el.

        Az angolok mind a mai napig H. Davy elnevezését használják, amely a szóda angol megfelelőjéből képzett sodium, a nátrium egyik vegyülete. Ha azt látjuk egy termékcímkén, hogy sodium (Na), akkor annak az értékét meg kell szoroznunk 2,5-el, hogy megkapjuk a sótartalmat. Tévhitek és tények.

        Hirdetések

        1. A só a nátrium egyetlen fő forrása

        Nem teljesen igaz. Napi nátrium bevitelünk csaknem teljes egészében a konyhasóból származik. Az energiát nem adó, ugyanakkor a szervezet megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen nátrium, bár az egyik legfontosabb makroelem a szervezet számára, azonban napi 1,5-2 gramm mennyiség elégséges belőle egy egészséges felnőtt napi nátriumigényének fedezéséhez (2 gramm nátrium 5 gramm konyhasónak (NaCl) felel meg). A szervezet nátrium igénye bőven fedezhető a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozással, megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztásával – emlékeztet Györki Niké dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja.

        Nátriumot egyébként különböző adalékokban is találunk, így például nátrium-nitritben (tartósítószer) és nátrium-glutamátban (ízfokozó). Megnéztük: a 65 grammos májas krémben (dobozos májkrém) az étkezési són kívül nátrium-nitrit és nátrium-glutamát is található. A nátrium tartalma 0,44 gramm.

        2. A magas vérnyomás okozója a só

        Igaz. A túlzásba vitt sóbevitel növeli a vérnyomást, mindkét nemnél és minden életkorban, a jelentős mennyiségű tartós sófogyasztás pedig magas vérnyomást (hipertónia) okozhat. A magas vérnyomás a magyar felnőtt lakosság 1/3-át érinti, az egyik legfontosabb kockázati tényezője a túlzott sóbevitel. Az agyvérzések 62 százalékának, a szívkoszorúér-betegségek 49 százalékának hátterében a hipertónia áll.

        3. Túl sok sót eszünk

        Így van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sóbeviteli ajánlásának (5 g/nap) több mint a háromszorosát fogyasztjuk naponta. Hazánkban az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által 2009-ben végzett reprezentatív állapotfelmérés adatai szerint az átlagos sóbevitel nőknél 12 gramm, míg férfiaknál 17,2 gramm naponta.

        A szakemberek szerint az ételeink sótartalmának 10-20 százalékos csökkentését a nyelvünk nem is érzékelné. Az általunk megkérdezett dietetikus úgy véli: alapvetően átlagosan egy hónap kell ahhoz, hogy hozzászokjunk a kevésbé sós ízhez. Fokozatosan kell tehát a sóbevitelt csökkenteni.

        Megnéztünk két gyorséttermi tápanyagtáblázatot, hogy kiderüljön, melyik a leginkább és legkevésbé sózott ételük. Az egyikben a Baconös toast vezet (106 gramm termékben 2,4 gramm só található, ezzel fedeztük az ajánlott napi sóbevitel majdnem felét), a másik étteremben pedig élen jár a Deluxe tortilla (244,6 gram terméknél 1,6 gramm a nátrium, a só tehát ennél jóval több). A legkevésbé sózott étel a Partner saláta, illetve Csirkés cézár saláta (0,2 és 0,4 gramm). A Kertész salátában a tápanyagtáblázat szerint nincs só.

        Tény vagy tévhit? Járjon utána!

        4. Gyerekeknél jóval kevesebbet!

        Követendő. Figyeljünk a sóbevitelre a gyerekeknél is, a fiatal életkorban kialakult ízlésvilág az egész életükre kihat. Egyéves kor alatt napi 1 gramm, majd 3 éves korig 2 gramm, 6 éves korig 3 gramm, 11 éves korig pedig 4 gramm a napi beviteli mennyiség. 11 éves kor felett lehet a felnőtt mennyiséggel számolni, amely ugye 5 gramm.

        5. Mi sózunk – feleslegesen!

        Mentesen vagy szegényesen?


        Nátriumszegény vagy sószegény jelző használható, ha az élelmiszer nátrium tartalma legfeljebb 0,12g /100g.

        Kifejezetten nátriumszegény vagy sószegény jelző használható, ha az élelmiszer nátrium tartalma nem haladja meg a 0,04g/100g­ot.

        Nátriummentes vagy sómentes a termék, ha a nátrium tartalma maximum 0,005g/100g.

        STOP Só!>>

        Részben igaz. Az európai lakosság sóbevitelének 70-75 százaléka a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásából, 10-15 százaléka pedig a pedig a főzés során hozzáadott sóból, vagy éppen az asztali sózásból adódik. A legtöbb sót tehát a félkész és kész ételekkel visszük be a szervezetünkbe.

        Miben találunk sót? A teljesség igénye nélkül: kenyérfélék, pékáruk, margarinok, húskészítmények, felvágottak, sajtok, juhtúró, salátaöntetek, mustár, ketchup, ételízesítők, konzervek, sós nassolnivalók, félkész- és késztermékek, valamint kényelmi termékek (instant levesek, készételek).

        Az is igaz, hogy vannak, akik kóstolás nélkül, automatikusan megsózzák a főtt ételt, külön sót szórnak a paprikára és a paradicsomra. Normál, vegyes táplálkozás esetén egy átlagos napi étrend sózás nélkül is tartalmazza az ajánlott sóbevitelt - mondja a szakember.

        6. A forgalmazók érdeke a sok só

        Van benne igazság. A só a legolcsóbb ízfokozó, amivel fel lehet javítani a különböző termékeket. A só megtartja a vizet, nő a termék tömege. Ha sósabb az étel, szomjasak leszünk, ezért sokkal több üdítő fogy - állítja egy brit kutatás. Alapvetően a gyártók is kezdenek áttérni a csökkentett sótartalmú termékek gyártására, bár még nem túl nagy a kínálat, de nem lehetetlen alacsony sótartalmú ételeket választanunk – teszi hozzá a dietetikus.

        7. A tengeri só egészséges

        Nem teljesen igaz. Különböző sótípusok léteznek, attól függően honnan származik a só (tengeri só, kősó) vagy hogy finomítják-e, milyen szemcseméretű (durva, kristály, finom). A só származási helye befolyásolja a mikroelem tartalmát, de a fő alkotórésze minden esetben a nátrium és a klorid.

        Magas vérnyomást a túlzott nátriumbevitel okozhat, ebből a szempontból a tengeri só használata a konyhasó helyett nem jár túlzott előnnyel. A tengeri só a nátrium-klorid mellett más ásványi anyagot is tartalmaz, ezért tartják egészségesebbnek.

        8. Megoldás lehet a csökkentett nátriumbevitel

        Igen, jó megoldás. A csökkentett nátriumtartalmú konyhasó - a nátrium egy részét káliumra cserélték - használata nem terjedt még el Magyarországon. Amennyiben a sóbevitelt visszaszorítanánk az ideális 5 grammra, ezt pedig 30 százalékkal csökkentett nátriumtartalmú sóval fedeznénk, az mindössze 0,48 gramm káliumfogyasztással lenne egyenértékű. Györki Niké elmondta: magas vérnyomás esetén jó hatása lehet ennek a típusú sónak, azonban vigyázni kell a kálium tartalma miatt. Akinél ismert a káliumürítés károsodása (például krónikus veseelégtelenség, krónikus szívelégtelenség, diabetes) a kálium-bevitel csökkentése ajánlott.

        9. Só helyett nincs más megoldás

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Nem igaz! A só helyett használjunk zöldfűszereket, szárított fűszernövényeket (petrezselyem, oregánó, zeller). Megoldás lehet még a vasfű alkalmazása, ez kifejezetten sós ízt kölcsönözaz ételeknek. Györki Niké tanácsa továbbá az ételek pirítása, illetve leplezhetjük a sótlanságot a húsok esetében azzal, ha zöldségekkel tűzdeljük sütéskor.

        10. Ha izzadunk, növelni kell a sóbevitelt

        Nem feltétlenül. Sokszor mondják, hogy a sportolóknak, fizikai munkásoknak több sót kell fogyasztaniuk, főleg hőségben, a folyadékveszteség miatt. Fizikai megterhelés hatására ugyanis nem csak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk. Utóbbiak közé tartozik többek között a nátrium, a kálium, a kalcium, a magnézium és a klorid. A sportitalok mértékkel fogyasztva hasznosak a versenyek, hosszabb távú edzések idejére, jó hatással vannak a sportolók teljesítményére. Sportolásnál választhatunk alacsony nátriumtartalmú, de kalciumban és magnéziumban gazdag ásványvizet.

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kullancsok és betegségek

        B. M., szakfordító

        Összegyűjtöttük a leggyakoribb betegségeket, amiket kullancsok terjeszthetnek!

        Éjszakai műszak veszélye

        Cs. K., fordító

        A szervezet belső órájának felborítása növeli a diabétesz és az elhízás kialakulását!

        Élelmiszerek, melyek károsíthatják csontjainkat

        A Caring.com összeállításában, hat olyan élelmiszerről rántotta le a leplet, amelyek komoly károkat okozhatnak csontjainknak.

        Sófogyasztási szokások: Kóstolás nélkül sózunk?

        Egy kutatás, melyet a Nemzetközi Táplálkozástudományi Szövetség (IUNS) és az Unilever tudósai vezettek, globálisan tekinti át a...

        Miért vagyunk szomjasak?

        Miért leszünk szomjasak a túl sós ételek fogyasztása után? Hogyan szabályozza a nátrium-kálium aránya a vízháztartást? Megtudhatja a...

        Szenvedélyek rabságában

        A cím nem egy szerelmi történetet takar, bár ezek a kapcsolatok is sajnos gyakran életreszólóak. Tönkrement házasságok, széthullott...

        Függőség: mit lehet tenni?

        Egy korsó sör elfogyasztását a barátokkal a hétvégén, néhány szelvénnyel játszott LOTTO-játékot természetesen nem tekintünk...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA