• Tévhitek és tények a sóbevitelről - Napi 5 gramm az ajánlott?

        Szerző:
        WEBBeteg

        A nátriumból és kloridból álló só kis mennyiségben elengedhetetlen a folyadék- és ásványianyag-egyensúly fenntartásához. Az ajánlások szerint egy felnőtt napi sóbevitele 5 gramm, durván 1 teáskanálnyi mennyiség. Ebben benne van az összes étkezés, beleértve a félkész és kész termékek sótartalmát, illetve a külön sózást is.

        A só, azaz a nátrium-klorid két alkotórésze a nátrium (40%) és a klór (60%). A nátrium a klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepe van az ideg- és izomműködésben, a vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában. A klór a gyomorsósav alkotórészeként közreműködik az emésztésben, a nátriumhoz, illetve a káliumhoz kötött kloridion formájában pedig a só-víz háztartásban és a savbázis egyensúly fenntartásában is jeleskedik.

        Az emberi szervezetben megközelítőleg 80-100 gramm nátrium található, amelynek többsége oldott formában van jelen, kisebb részét a csontok és kötőszövetek raktározzák el.

        Az angolok mind a mai napig H. Davy elnevezését használják, amely a szóda angol megfelelőjéből képzett sodium, a nátrium egyik vegyülete. Ha azt látjuk egy termékcímkén, hogy sodium (Na), akkor annak az értékét meg kell szoroznunk 2,5-el, hogy megkapjuk a sótartalmat. Tévhitek és tények.

        Hirdetések

        1. A só a nátrium egyetlen fő forrása

        Nem teljesen igaz. Napi nátrium bevitelünk csaknem teljes egészében a konyhasóból származik. Az energiát nem adó, ugyanakkor a szervezet megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen nátrium, bár az egyik legfontosabb makroelem a szervezet számára, azonban napi 1,5-2 gramm mennyiség elégséges belőle egy egészséges felnőtt napi nátriumigényének fedezéséhez (2 gramm nátrium 5 gramm konyhasónak (NaCl) felel meg). A szervezet nátrium igénye bőven fedezhető a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozással, megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztásával – emlékeztet Györki Niké dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja.

        Nátriumot egyébként különböző adalékokban is találunk, így például nátrium-nitritben (tartósítószer) és nátrium-glutamátban (ízfokozó). Megnéztük: a 65 grammos májas krémben (dobozos májkrém) az étkezési són kívül nátrium-nitrit és nátrium-glutamát is található. A nátrium tartalma 0,44 gramm.

        2. A magas vérnyomás okozója a só

        Igaz. A túlzásba vitt sóbevitel növeli a vérnyomást, mindkét nemnél és minden életkorban, a jelentős mennyiségű tartós sófogyasztás pedig magas vérnyomást (hipertónia) okozhat. A magas vérnyomás a magyar felnőtt lakosság 1/3-át érinti, az egyik legfontosabb kockázati tényezője a túlzott sóbevitel. Az agyvérzések 62 százalékának, a szívkoszorúér-betegségek 49 százalékának hátterében a hipertónia áll.

        3. Túl sok sót eszünk

        Így van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sóbeviteli ajánlásának (5 g/nap) több mint a háromszorosát fogyasztjuk naponta. Hazánkban az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által 2009-ben végzett reprezentatív állapotfelmérés adatai szerint az átlagos sóbevitel nőknél 12 gramm, míg férfiaknál 17,2 gramm naponta.

        A szakemberek szerint az ételeink sótartalmának 10-20 százalékos csökkentését a nyelvünk nem is érzékelné. Az általunk megkérdezett dietetikus úgy véli: alapvetően átlagosan egy hónap kell ahhoz, hogy hozzászokjunk a kevésbé sós ízhez. Fokozatosan kell tehát a sóbevitelt csökkenteni.

        Megnéztünk két gyorséttermi tápanyagtáblázatot, hogy kiderüljön, melyik a leginkább és legkevésbé sózott ételük. Az egyikben a Baconös toast vezet (106 gramm termékben 2,4 gramm só található, ezzel fedeztük az ajánlott napi sóbevitel majdnem felét), a másik étteremben pedig élen jár a Deluxe tortilla (244,6 gram terméknél 1,6 gramm a nátrium, a só tehát ennél jóval több). A legkevésbé sózott étel a Partner saláta, illetve Csirkés cézár saláta (0,2 és 0,4 gramm). A Kertész salátában a tápanyagtáblázat szerint nincs só.

        Tény vagy tévhit? Járjon utána!

        4. Gyerekeknél jóval kevesebbet!

        Követendő. Figyeljünk a sóbevitelre a gyerekeknél is, a fiatal életkorban kialakult ízlésvilág az egész életükre kihat. Egyéves kor alatt napi 1 gramm, majd 3 éves korig 2 gramm, 6 éves korig 3 gramm, 11 éves korig pedig 4 gramm a napi beviteli mennyiség. 11 éves kor felett lehet a felnőtt mennyiséggel számolni, amely ugye 5 gramm.

        5. Mi sózunk – feleslegesen!

        Mentesen vagy szegényesen?


        Nátriumszegény vagy sószegény jelző használható, ha az élelmiszer nátrium tartalma legfeljebb 0,12g /100g.

        Kifejezetten nátriumszegény vagy sószegény jelző használható, ha az élelmiszer nátrium tartalma nem haladja meg a 0,04g/100g­ot.

        Nátriummentes vagy sómentes a termék, ha a nátrium tartalma maximum 0,005g/100g.

        STOP Só!>>

        Részben igaz. Az európai lakosság sóbevitelének 70-75 százaléka a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásából, 10-15 százaléka pedig a pedig a főzés során hozzáadott sóból, vagy éppen az asztali sózásból adódik. A legtöbb sót tehát a félkész és kész ételekkel visszük be a szervezetünkbe.

        Miben találunk sót? A teljesség igénye nélkül: kenyérfélék, pékáruk, margarinok, húskészítmények, felvágottak, sajtok, juhtúró, salátaöntetek, mustár, ketchup, ételízesítők, konzervek, sós nassolnivalók, félkész- és késztermékek, valamint kényelmi termékek (instant levesek, készételek).

        Az is igaz, hogy vannak, akik kóstolás nélkül, automatikusan megsózzák a főtt ételt, külön sót szórnak a paprikára és a paradicsomra. Normál, vegyes táplálkozás esetén egy átlagos napi étrend sózás nélkül is tartalmazza az ajánlott sóbevitelt - mondja a szakember.

        6. A forgalmazók érdeke a sok só

        Van benne igazság. A só a legolcsóbb ízfokozó, amivel fel lehet javítani a különböző termékeket. A só megtartja a vizet, nő a termék tömege. Ha sósabb az étel, szomjasak leszünk, ezért sokkal több üdítő fogy - állítja egy brit kutatás. Alapvetően a gyártók is kezdenek áttérni a csökkentett sótartalmú termékek gyártására, bár még nem túl nagy a kínálat, de nem lehetetlen alacsony sótartalmú ételeket választanunk – teszi hozzá a dietetikus.

        7. A tengeri só egészséges

        Nem teljesen igaz. Különböző sótípusok léteznek, attól függően honnan származik a só (tengeri só, kősó) vagy hogy finomítják-e, milyen szemcseméretű (durva, kristály, finom). A só származási helye befolyásolja a mikroelem tartalmát, de a fő alkotórésze minden esetben a nátrium és a klorid.

        Magas vérnyomást a túlzott nátriumbevitel okozhat, ebből a szempontból a tengeri só használata a konyhasó helyett nem jár túlzott előnnyel. A tengeri só a nátrium-klorid mellett más ásványi anyagot is tartalmaz, ezért tartják egészségesebbnek.

        8. Megoldás lehet a csökkentett nátriumbevitel

        Igen, jó megoldás. A csökkentett nátriumtartalmú konyhasó - a nátrium egy részét káliumra cserélték - használata nem terjedt még el Magyarországon. Amennyiben a sóbevitelt visszaszorítanánk az ideális 5 grammra, ezt pedig 30 százalékkal csökkentett nátriumtartalmú sóval fedeznénk, az mindössze 0,48 gramm káliumfogyasztással lenne egyenértékű. Györki Niké elmondta: magas vérnyomás esetén jó hatása lehet ennek a típusú sónak, azonban vigyázni kell a kálium tartalma miatt. Akinél ismert a káliumürítés károsodása (például krónikus veseelégtelenség, krónikus szívelégtelenség, diabetes) a kálium-bevitel csökkentése ajánlott.

        9. Só helyett nincs más megoldás

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Nem igaz! A só helyett használjunk zöldfűszereket, szárított fűszernövényeket (petrezselyem, oregánó, zeller). Megoldás lehet még a vasfű alkalmazása, ez kifejezetten sós ízt kölcsönözaz ételeknek. Györki Niké tanácsa továbbá az ételek pirítása, illetve leplezhetjük a sótlanságot a húsok esetében azzal, ha zöldségekkel tűzdeljük sütéskor.

        10. Ha izzadunk, növelni kell a sóbevitelt

        Nem feltétlenül. Sokszor mondják, hogy a sportolóknak, fizikai munkásoknak több sót kell fogyasztaniuk, főleg hőségben, a folyadékveszteség miatt. Fizikai megterhelés hatására ugyanis nem csak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk. Utóbbiak közé tartozik többek között a nátrium, a kálium, a kalcium, a magnézium és a klorid. A sportitalok mértékkel fogyasztva hasznosak a versenyek, hosszabb távú edzések idejére, jó hatással vannak a sportolók teljesítményére. Sportolásnál választhatunk alacsony nátriumtartalmú, de kalciumban és magnéziumban gazdag ásványvizet.

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Vírusos tüdőgyulladás

        Dr. Felszeghy Enikő

        Hogyan kezelhető? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Inkontinencia teszt

        WEBBeteg

        Válaszoljon a kérdésekre, és derítse ki, hogy mennyire komoly a probléma!

        Élelmiszerek, melyek károsíthatják...

        A Caring.com összeállításában, hat olyan élelmiszerről rántotta le a leplet, amelyek komoly károkat okozhatnak csontjainknak.

        Sófogyasztási szokások: Kóstolás...

        Egy kutatás, melyet a Nemzetközi Táplálkozástudományi Szövetség (IUNS) és az Unilever tudósai vezettek, globálisan tekinti át a...

        Milyen az egészséges kenyér?

        Napi 20 dekagramm - átlagosan ennyit eszünk belőle. Ön figyel az asztalára kerülő kenyér minőségére, tápanyag-összetételére, vagy csak...

        Mire figyelmeztet a szomjúságérzet?

        A szomjúság a szervezet fiziológiai válasza a folyadékegyensúly eltolódására. A folyadéktartalom csökkenése súlyos zavarokhoz vezet...

        Mennyire egészséges a szója?

        A tofu és társai fogyasztása, évekig a legegészségesebb táplálkozásnak számított, ám az utóbbi időben hirtelen negatív felhangú...

        Hat ritkán emlegetett ok az elhízás...

        Az elhízás nem egyenlő azzal az egyszerű képlettel, hogy sok evés és kevés mozgás, bár a genetikai faktorok mellett ez a két fő...

        Az izomláz - Pihentessük vagy dolgozzunk...

        A manapság egyre népszerűbb fitnesz terjedésével joggal kérdezhetjük, hogy vajon nem ártunk-e szervezetünknek az izomlázat okozó...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA