• Blastocystis hominis: Békés parazita vagy kórokozó?

        Szerző:
        WEBBeteg

        A múlt század eleji felfedezése óta sokáig vitatták rendszertani hovatartozását. Első leírója ostoros véglény cisztájának vélte, majd élesztő-, illetve penészgombának gondolták, később rokonságba hozták a barna algákkal, mígnem 1983-ban a protozoonok (egysejtű állati szervezet, élősködő) közé sorolták.

        Elhúzódó anyakönyvezése miatt, szakmai körökben a „mikrobiológia lelencgyerekének” is titulálták egykoron. Az előzőekhez hasonlóan, sokat vitatkoztak arról is, hogy a B. hominis békés parazitának tekinthető-e, avagy kórokozónak. A polémia e téren még napjainkban is fel-fellángol.

        Kóreredet, járványtan

        Az egysejtű mérete 4-10 μm-re tehető, de előfordul ettől lényegesen nagyobb átmeneti formája is. Életciklusa bonyolult, és ennek megfelelően változatos a protozoon megjelenési külleme; - úgymint cisztás, vakuolás (hólyagos), szemcsés és amőbaszerű alakok. Ez a polimorfizmus jelentős nehézséget okoz a laboratóriumi diagnózisban, a parazita felismerése és kimutatása speciális festési eljárással finomítható.

        Hirdetések

        A B. hominis világszerte elterjedt, különböző tanulmányok szerint, a parazitológiai laboratóriumokba küldött székletminták 3-18 százalékában megtalálható. Ennek ellenére, az átlaglakosságot érintő előfordulási gyakorisága pontosan nem ismert, azonban a gyakoriság összefügghet a klimatikus viszonyokkal, illetve egy ország fejlettségi (egyben közegészségügyi) szintjével. A forró, párás éghajlaton gyakoribbak a fertőzések, mint a hűvös, száraz klímájú területeken. Németországi adatok szerint, a trópusi utazásról hazatérők 30 százalékában a B.hominis kimutatható a székletből, de az érintettek körében csupán néhány esetben jelentkezett bélhurut.

        A protozoont hordozó gazdaállatok köre sem tisztázott egyértelműen. A publikációkban felmerült az emlősök, hüllők, kétéltűek, rovarok hordozó szerepe. Újabban az emberszabású majmoknál, a tengerimalacnál igazolták a kórokozó-hordozást, továbbá, állatorvosi szűrővizsgálatok alapján, a házi sertések és a vaddisznók jelentős hányada is fertőzöttnek bizonyult. A fertőzésben közvetítő szerepet játszhat, a szennyezet ivóvíz és élelmiszer.

        A Magyarországon előforduló féregfertőzések


        A féregfertőzés lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre. A betegség lehet a kórokozó elpusztítására tett kísérletnek, például immunpatológiai reakciónak a következménye is. A Magyarországon előforduló féregfertőzések: Tünetek és veszélyek>>

        A kórokozó cisztás formája székletszennyeződéssel, szájon keresztül jut az emberi szervezetbe. A bélrendszerben a ciszta megreped, és vakuolás, szemcsés, amőbaszerű formák szabadulnak ki, és szaporodnak tovább. Ezek egy része idővel ismét cisztás formát ölt, és a széklettel távozik a külvilágba. A kijutott ciszták újabb fertőzések forrásaként szolgálhatnak. A kórokozó kiváltotta bélnyálkahártya-gyulladás hátterében toxikus-allergiás reakció állhat.

        A B. hominis és a gyomor-bélrendszeri tünetek közti ok-okozati összefüggés nem minden esetben konzekvens. Ez a kórokozó viszonylag gyakran kimutatható tünetmentes személyek székletéből és sokszor bármilyen kezelés nélkül el is tűnik onnan. A B.hominis gyakran más kórokozók társaságában található meg a bélrendszerben, és ilyenkor ugyancsak nehéz eldönteni, hogy közülük melyek felelősek a klinikai tünetekért.

        A manapság elfogadott vélemény szerint, a B. hominis fakultatív kórokozó, azaz csak bizonyos körülmények között okoz megbetegedést; - ha a természetes baktériumflóra megváltozik, ha a fertőzött személy már eleve valamilyen emésztőrendszeri megbetegedésben szenved és/vagy immunrendszere meggyengült. Az immungyengeségben szenvedők fokozattan hajlamosak a tünetekkel járó fertőzésre.

        Tünetek

        Tünetekkel járó fertőzés esetén felléphet hasi görcs, puffadás, hasmenés, testsúlyvesztés, émelygés, hányás, végbéltáji viszketés, allergiás bőrkiütés és kedélyállapot-változás, de ismételten hangsúlyozni kell, hogy a legtöbb infekció tünetmentesen zajlik. Feltételezik, hogy a B. hominis fertőzés szerepet játszhat reaktív ízületgyulladás, fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, irritábilis bél szindróma kialakulásában. Ezek a feltételezések szintén megosztják a téma kutatóinak állásfoglalását.

        Felmerül ugyanis a kérdés: - mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Lehetséges, hogy a protozoon képes primer módon kiváltani a krónikus bélnyálkahártya-gyulladást, illetve a tápcsatorna mozgásának zavarát, de nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy egy fertőzés előtti, így más okból létrejött nyálkahártya-károsodás, bélmozgás zavar teremt ideális miliőt, egy későbbi nagy csiraszámú B. hominis kolonizáció létrejöttéhez.    

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

        Kezelés, megelőzés

        A B. hominis fertőzésnek nincs specifikus terápiája. Fontos, hogy gyógyszeres kezelés (antiprotozoon-szerek, antibiotikum) csupán kifejezett tünetek, illetve egyértelműen kimutatott, magas csiraszámú B. hominis fertőzés esetében javasolt. A kezelés hatására gyakran mérséklődnek a tünetek és a panaszok, de nem biztos, hogy ez az állapotjavulás kizárólag a kórokozó megsemmisülésének köszönhető. A B. hominis ugyanis, a kezelt betegek felénél, a székletből továbbra is kimutatható.

        A megelőzés ugyanaz, mint a többi bélhurutot okozó mikroba esetében; - „a tiszta kéz”, továbbá a megfelelő ivóvíz- és élelmiszer-higiénia.

        (WEBBeteg – Dr. Nagy László, infektológus)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      •  
      • Cikkajánló

        Ízületi gyulladás

        Dr. Szamosi Szilvia

        Milyen tünetekkel jár a fertőzéses eredetű ízületi gyulladás? Hogyan alakul ki?

        D-vitamin

        B.M., szakfordító

        Mitől alakulhat ki D-vitamin-hiány? Hogyan pótolhatjuk a napfényvitamint?

        A galandférgesség tünetei és kezelése

        A galandféreg világszerte előforduló élősködő. Akár 8-9 méter hosszúságúra is kifejlődhet, vagy petéi az izomba vagy az agyba...

        A Magyarországon előforduló féregfertőzések

        A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok...

        Toxoplasmosis - Egy betegség, ami miatt a macska lehet a

        Az emberek nagy hányada esett már át toxoplasmosis fertőzésen, súlyos megbetegedést azonban csak legyengült immunrendszerű betegeknél...

        A stroke és tünetei

        A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti...

        Hajlamos Ön a stroke-ra? A stroke rizikófaktorai

        Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. A stroke kockázata egészséges...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei

        Töltse ki kvízeinket, és tudjon meg többet egészségről, betegségről.

      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetések
      • Szavazás

        Korábbi szavazások