• Az energiamentes édesítőszerek szerepe a diétás étkezésben

        Szerző:
        WEBBeteg

        Bizonyos betegségek diétájában sajnos korlátozni kell a szénhidrát- és energiatartalmat (kcal). Ide tartoznak a szénhidrát-anyagcsere zavaraival járó kórképek, mint például az elhízás, a cukorbetegség (diabetes), a cukorbetegség előszobájaként emlegetett csökkent glükóztolerancia (IGT) vagy az inzulinrezisztencia (IR).

        Ezekben a kórképekben (a kalória- és szénhidrátmennyiség megszorítása mellett) az elfogyasztott szénhidrát fajtája sem mindegy. Arra kell törekedni, hogy a vércukorszint ne ingadozzon nagyon (ne emelkedjen gyorsan, majd utána ne csökkenjen le hirtelen), ezért nem ajánlott az úgynevezett gyorsan felszívódó szénhidrátok (elsősorban a cukor, méz) fogyasztása.

        Édesítőszerek – használjuk vagy ne?

        Az édes ízről nehéz lemondani, de szerencsére ma már számos lehetőség kínálkozik a cukor kiváltására. Ezek közül kiemelendőek az úgynevezett intenzív édesítőszerek.

        Az intenzív édesítőszerek közé tartoznak:

        • szacharin
        • aceszulfám-K,
        • aszpartám
        • ciklamát
        • szukralóz
        • taumatin
        • neotám
        • advantám
        • aszpartám-aceszulfám sója
        • szteviol-glikozidok
        Hirdetések

        Ezek az édesítőszerek akár több százszor édesebbek lehetnek a hagyományos répacukornál (szacharóznál), ezért annyira kis mennyiség szükséges belőlük, hogy az elfogyasztott ételek, élelmiszerek energiatartalmába (kalóriatartalmába) gyakorlatilag nem számoljuk bele ezek használatát. Közös jellemzőjük, hogy nem, vagy csak igen kis mértékben bomlanak le és szívódnak fel a szervezetben, a cukorral ellentétben a vércukorszintet nem emelik meg, ezért a szénhidrát anyagcsere zavaraival járó betegségek nem-gyógyszeres kezelésében, diétájában jelentős szerepet kapnak. Fogyókúra alatt is gyakran alkalmazzák, amikor a cukor kalóriatartalmát szeretnék „megspórolni”, de az édes ízről nem akarnak lemondani.

        Fontos! Önmagában a cukor édesítőszerre cserélése nem elegendő a tartósan eredményes testtömegcsökkentéshez, vagy a cukorbeteg diétájához! Azonban a megfelelően – ideális esetben dietetikus által – összeállított étrend fontos eleme lehet.

        Néhány példa az intenzív édesítőszerekre

        Név

        Hányszor édesebb a cukornál?

        Mikor fedezték fel?

        Mióta használják az EU-ban?

        Aceszulfám-K (E950)

        150-200×

        1966

        1983

        Aszpartam (E951)

        150-200×

        1965

        1983

        Ciklamát (E952)

        30-50×

        1937

        1954

        Szaharin (E954)

        300-400×

        1879

        1887

        Szteviol-glikozidok (E960)

        200-300×

        1901

        2011

        Forrás: EUFIC.org

        Felhasználásuk

        Az élelmiszerekben összetevőként, vagy önálló édesítőszerként legtöbbször egymással kombinálva találhatóak meg. Édesítőszerként por, folyadék vagy tabletta formájában kaphatóak, érdemes többfélét végigtesztelni, amíg meg nem találja a számára legmegfelelőbb változatot – például van, aki nem szereti a stevia mellékízét, más viszont meg sem érzi.

        Otthon leginkább italok (kávé, tea, limonádé, stb.) és ételek (pl. pudingok, pohárdesszertek, stb.) ízesítésére, befőttek, lekvárok, készítésénél használják az édesítőszereket. A boltok polcain pedig többek között: tejdesszertek, pudingporok, müzlik, müzliszeletek, dzsemek, kandírozott gyümölcsök, rágógumi, cukormentes cukorkák, csokoládék, gyümölcs- és zöldségkonzervek, szószok, mártások, mustár, félkész élelmiszerek stb. összetevői között találkozhatunk velük.

        Intenzív édesítőszerek kontra cukorpótlók

        Szintén a cukor kiváltására használják a cukorpótlókat (cukoralkoholokat), de gyakori probléma, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában a két csoport között különbséggel.

        Míg az intenzív édesítőszerek energiatartalma elhanyagolható, és a vércukorszintet nem emelik meg, addig a cukorpótlók energiatartalmával számolni kell, a legtöbb esetben közel hasonló energiatartalmúak, mint a cukor (szacharóz).

        A legtöbb esetben akkor használják őket, amikor a cukor tömege is szükséges az adott étel elkészítéséhez, például süteménysütésnél. Ide tartozik többek között a szorbit, mannit, maltit, izomalt, laktit, valamint az egyre népszerűbb xylit és eritrit. A legtöbb cukoralkohol esetében számolni kell az energia- és szénhidráttartalommal, kivételt képez ez alól az eritrit. Édesítőerejük messze elmarad az intenzív édesítőszerektől, a répacukorénak pedig kb. a fele, ezért általában többet kell belőle használni, mint a hagyományos cukorból.

        Gyakran használják a cukorbetegek cukorhelyettesítőként (elsősorban sütéshez) a fruktózt (gyümölcscukrot) is, azonban ennek a szénhidrát- és energiatartalmát szintén számolni kell(ene). Diéta során fontos, hogy ezekkel a különbségekkel tisztában legyenek.

        Néhány szóban a biztonságosságról

        Az elmúlt évek, évtizedek során számtalan rémhír keringett a különböző édesítőszerek fogyasztásának veszélyeiről. A szacharinról, az aszpartámról és a ciklamátról több alkalommal is feltételezték, hogy daganatkeltő hatásuk van. Állatkísérletek során patkányok esetében bizonyos ráktípusok gyakoribb előfordulását írták le, azonban ember esetében nem tudtak hasonló eredményt igazolni (az állatkísérletekben megadózisban etették a patkányokkal a szacharint és a ciklamátot, ha testtömeghez viszonyítunk, úgy kell elképzelni, mintha egy ember több ezer édesítőtablettát fogyasztana el naponta).

        A sztívia kapcsán is felmerültek biztonságossági kétségek, 2011-ben engedélyezték használatát az EU-ban (pontosabban a szteviol-glikozidokét, ezek felelősek a sztívia édes ízéért) kizárólag édesítőszerként, egyéb célból nem adható az élelmiszerekhez.

        Az aszpartám fogyasztása tilos egy nagyon ritka, örökletes anyagcsere-betegség, a fenilketonuria (PKU) esetén, mert fenilalanint tartalmaz – a fenilalanin a fehérjékben található aminosav, amelyet a PKU-sok szervezete egy enzim elégtelen működése miatt nem tud feldolgozni, és a felhalmozódó bomlástermékek idegrendszeri károsodást okoznak.

        Az Európai Unióban minden élelmiszeripari adalékanyag, így az intenzív édesítőszerek is, nagyon hosszú, szigorú tesztelésnek és szabályozásnak vannak alávetve az engedélyezés előtt. A már engedélyezett édesítőszerekkel kapcsolatban is gyakran folynak újabb kutatások, és azok eredményeit is figyelemmel kísérik, szükség esetén pedig felülvizsgálják a korábbi állásfoglalásokat.

        Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) jelenlegi álláspontja szerint az engedélyezett édesítőszerek fogyasztása biztonságos a napi megengedhető beviteli értékig (ADI). 

        Felhasznált irodalom

        - Benefits and Safety of Low Calorie Sweeteners, EUFIC REVIEW 10/2012
        https://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/aspartame
        https://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/sweeteners 
        - A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása a felnőttkorban. A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve, 2014.  
        - Energiamentes Édesítőszerek, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Táplálkozási Akadémia Hírlevél, 7. évfolyam, 10. SZÁM – 2014. november

        WEBBeteg

        Forrás: WEBBeteg
        Szakértő: Moharos Melinda, dietetikus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A skarlát tünetei

        Dr. Árki Ildikó

        Több pesti óvodában is megjelent a betegség. Mire érdemes odafigyelni?

        A csökkenő libidó ellen

        T. Zs., fordító

        A ginzeng lehet az a természetes vágyfokozó, amely sokak problémáján segíthet!

        Diétás szabályok cukorbetegség esetén

        A cukorbetegek diétájának összeállítását alapvetően a cukorbetegség fajtája (1-es vagy 2-es típus), valamint az egyéni adottságok...

        Gyomor- és nyombélfekély diéta

        Gyomor- és nyombélfekélyes betegek diétájában az alapszabály: sokszor egyen keveset. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2-3 óránként kell...

        Érszűkület: diétás tanácsok a...

        A szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében a legtöbb esetben érelmeszesedés (atherosclerosis) áll. Ez az elváltozás mindaddig nem...

        Az energiamentes édesítőszerek...

        Az utóbbi évtizedben egyre jobban elterjedt a kalóriamentes és alacsony kalóriatartalmú (ún. nemnutritív) édesítőszerek alkalmazása mind...

        Egészséges fogyás jojó effektus nélkül

        Egyre több a túlsúlyos és elhízott ember, köztük sokan gyerekek. A kevés mozgás, az ülőmunka, a sok tv-nézés és számítógépezés, a...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.