• A kemoterápia egyik árnyoldala: a lázas neutropénia 

        Szerző:
        WEBBeteg

        A daganatos betegeknél rendszeresen, nagy dózisban alkalmazott tumor-ellenes szerek egyeseknél olyan drámai módon csökkentik a fehérvérsejtek számát, hogy neutropénia, illetve ennek lázas formája alakulhat ki. E kórállapotokban, az immunrendszer legyengülése miatt, megnő a fertőzések kockázata – holott a szervezet számára épp elég nagy teher a fizikai, lelki energiáknak az alapbetegség legyőzésére való összpontosítása.

        Ha pedig a páciens állapotának romlása miatt csökkentik a rák ellen alkalmazandó hatóanyag mennyiségét, vagy el kell halasztani a kezelést, veszélybe kerülhet az onkológiai terápia hatékonysága, végső célja. Egy napjainkban zajló európai vizsgálat adatai szerint sok kemoterápián átesőnél alakul ki neutropénia. Ezért is nagy annak jelentősége, hogy a szövődmény megelőzésére, illetve kezelésére létezik hatékony megoldás: a szervezetbe juttatott granulocita-stimuláló faktor fokozza a fehérvérsejtek termelődését. 

        Hirdetések

        Kemoterápia: pusztít vagy gyógyít?


        A kemoterápiás kezelés során a betegeket olyan gyógyszerekkel (citosztatikumokkal) kezelik, amelyek a daganatos sejteket elpusztítják, vagy legalább szaporodásukat gátolják. A citosztatikumok nagy része a gyorsan szaporodó daganatsejteket szelektíven pusztítja.
        Kemoterápia>>

        A daganat elleni kezelések nem kívánt következményei közismertek. Egyes mellékhatások „csak” kellemetlenek (hányinger, hányás, hajvesztés, fáradékonyság), mások miatt azonban visszavesznek a gyógyszer kívánt adagjából, sőt, felfüggesztik a kezelést.

        Némelyik viszont akár az életet fenyegeti - ide sorolható a fehérvérsejtek, a vörösvérsejtek, a vérlemezkék számának csökkenése. A fehérvérsejtek „hiányállapota” a neutropénia, illetve lázas formája (febrile neutropenia, FN) – sok szakember véleménye szerint a kemoterápia legsúlyosabb szövődményei lehetnek. Előfordulási gyakoriságukat tekintve, a szokásos kemoterápiás kezelések mellett a súlyos neutropénia kockázata 30%, a lázas neutropéniáé pedig mintegy 20 százalékos.  

        Napjainkban a kutatók arra összpontosítanak, hogy a kockázati tényezők (a tumor típusa, a betegség stádiuma, a páciens általános állapota, társbetegségei, életkora, labor alapértékei, például a hemoglobin, a testfelület, az alkalmazott gyógyszer fajtája, a kemoterápia tervezett relatív dózis intenzitása) ismeretében, jobban meg lehessen jósolni, melyik beteg lesz érintett.

        A fehérvérsejtek száma általában a kezelés megkezdésének 7.-14. napja között a legalacsonyabb (orvosi szóval ez a neutrofil nadir) és akár heteket is igénybe vehet, míg termelődésük - természetes módon - visszatér az eredeti szintre. A gond tehát leginkább a kezdeti időszakban fordul elő, a legtöbb lázas esemény az első ciklusra esik.

        A sugárterápiáról


        A daganatos betegek mintegy fele kap ilyen kezelést, aminek során nagy energiájú, ionizáló sugárzással gátolják a sejtburjánzást - a folyamat
        hatására az érintett szövetekben károsodik az örökítő anyag (DNS), így csökken a tumor-sejtek szaporodása.
        Bővebben a sugárterápiáról>>

        Hogyan alakul ki a neutropénia? 

        Különös fehérvérsejt betegségről van szó - ekkor a vérben rendkívül, akár mérhetetlenül alacsony szintre esik a neutrofil fehérvérsejtek száma (erre utal az elnevezés), így a szervezetnek a baktériumokkal, gombákkal szembeni elsődleges sejtes védelmi vonala meggyengül.

        A sebgyógyulást, az idegen anyagok (például a beágyazódott szálka) eltávolítását segítő neutrofil granulociták a csontvelőben termelődnek, nagyjából két hét alatt.

        A mintegy 6 órányi életciklusuk során a betolakodók, a fertőző mikrobák felkutatására összpontosítva keringenek a vérben. Ha akár egyre is rábukkannak, a szövetekbe kilépve hozzákötődnek, és toxikus anyagot termelve megölik, majd megemésztik a kórokozót.

        A folyamat következménye a fertőzés helyén adott gyulladásos válasz - ez a felszínen pír, duzzanat, melegség formájában mutatkozik, adott területen mindez a szöveteket is károsíthatja.

        A leggyakoribb daganatok első tünetei


        A legtöbb ráktípus a korai stádiumban nem mutat jellegzetes tüneteket, azonban felborítja szervezetünk egyensúlyát. Az esetek többségében a kezdeti tünetek, bár szokatlanok, nem látszódnak riasztónak. Viszont ha tartósan megmaradnak, érdemes kivizsgáltatni magunkat.
        A leggyakoribb első tünetekről>>

        A vér fehérvérsejtjeinek háromnegyedét (70 százalékát) adják a neutrofilek, így fogyásuk azonnal mutatkozik a teljes fehérvérsejt szám csökkenésében (ha köb milliliterenként 1 ezer alá esik, némileg, ha 500 alá, jelentősen megnő a fertőzés veszélye – a védőszerep teljes kiesése halált okozhat). A neutrofilek fogyásának oka lehet az elégtelen csontvelői termelés, vagy a keringésben való fokozott pusztulás. Különféle betegségek, így a daganat, a tuberkulózis, de akár a banálisnak vélt B12 vagy fólsavhiány is okozhat neutropéniát. Bizonyos gyógyszerek - főként a tumor kezelésekor alkalmazottak - gátolják a csontvelő neutrofil termelését. Néhány óra, vagy pár nap alatt kialakulhat neutropénia, egyes betegségekben viszont hónapokig, évekig eltarthat ez a folyamat. Mivel sajátos tünete nincs, akár észrevétlen is marad, mindaddig, míg fertőzés nem lép fel.

        Milyen önvizsgálatok ajánlottak?


        Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tényt, hogy egy-egy daganatos elváltozás korai észlelése és a korai szakaszban adott orvosi kezelés jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket.
        Milyen önvizsgálatok ajánlottak? >>

        A kemoterápia károsan hat a vér alakos elemeinek egyik vagy akár több típusára (vérszegénységben a vörösvértest-, trombocitopéniában a vérlemezke-szám esik).

        A neutrofilben szegény beteg főként fertőzéseknek van kitéve – ezért, ha láza 38 fok fölé emelkedik, azonnal baktériumelleni, olykor kórházban végzendő kezelésre van szüksége. Fehérvérsejt-pótlást csak ritkán adnak, mert ezen sejtek csak pár óráig életképesek, és számos mellékhatást okoznak. Lehet adni viszont granulocita-stimuláló faktort, ami fokozza a fehérvérsejtek termelődését. 

        A megelőző  kezelés szerepe

        Az antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztencia egyre nagyobb közegészségügyi gond, a kemoterápia kiváltotta neutropénia (CIN) kezelését is megzavarja. Még az olyan baktériumok is, amelyek az egészségeseknek rendszerint nem jelentenek veszélyt, súlyosan fenyegetőek lehetnek a legyengült immunrendszerű rákbetegek számára.

        Ezen baktériumok többféle antibiotikummal szemben is ellenállóvá váltak az utóbbi időben, így nehéz felvenni ellenük a harcot.

        E téren jelenthetnek megoldást az úgynevezett profilaktikus terápiák, amelyek jelentős előrelépésként segítenek rendezni a rák elleni kezelés mellékhatásait – ideális esetben még akkor, mielőtt azok megzavarnák magát a kezelési tervet.

        Az onkológiai kutatással, terápiákkal foglalkozó európai szervezet (EORTC) által kidolgozott alapelvekből kiderül, hogy a G-CSF (granulocita kolónia stimuláló faktor) és a GM-CSF (granulocita-monocita kolónia stimuláló faktor) az egyedüli ágensek, amelyek kezelik, és megelőzik a neutropéniát és így csökkentik a hozzá társuló komplikációkat.

        További jó hír, hogy egy friss vizsgálat szerint a G-CSF-kezelésben részesülők közül kevesebben haltak meg a kemoterápia során (3,5% szemben a kontroll csoport 5,7% százalékával), illetve körükben kevesebb beteg vesztette életét infekció miatt (1,5% versus 2,8%). A G-CSF tehát segített jobban tolerálni a kemoterápiát (a csoport tagjai meg tudták kapni a tervezett hatóanyagnak több mint 90%-át, a kontroll betegek pedig 90% alatti mennyiséget kaphattak).

        Daganatos betegségek: gyakoriság és halálozás


        A száj- és torokrák okozta halálesetek száma mintegy 10 százalékkal csökkent a férfiak esetében, a nőknél viszont növekedett, olvasható az Annals of Oncology című brit orvosi szakfolyóirat tanulmányában.
        Daganatos betegségek: gyakoriság és halálozás>>

        Bár az Európai Unió államaiban, mondhatni mindenütt adott és könnyen elérhető a megelőző (profilaktikus) kezelés, mégis sok beteget érint a neutropénia, következményeivel együtt, amikor is a súlyos állapotban lévőket kórházba kell utalni, s közülük ott minden tizedik életét veszti – derült ki egy kilenc nyugat-európai országban a rákbetegek és az onkológiai nővérek körében nemrégiben végzett felmérésből.

        A kezelés alatt a szakszemélyzet szigorúan ellenőrzi a neutrofil számot (normál esetben ez köb milliliterenként 2,5-6 ezer, a klinikailag megállapított neutropénia esetén 1,5 ezer vagy esetleg annál kevesebb, a súlyos állapotban viszont már 500 alatti). A kezelést végző team tagjai végiggondolják, mekkora annak valószínűsége, hogy adott betegnél fertőzés alakuljon ki, megpróbálják kiszűrni az érintetteket és egészen pontosan felkészülni a teendőkre.

        Ha a fehérvérsejt-szám 1,5 ezer körüli, a fertőzésre a beteg már nem képes megfelelő immunválaszt adni, ám ennek gyakran csak a láz az egyetlen jelzése. (A 38 C feletti láz mellett tünet lehet a vacogás/izzadás, a torokfájás, köhögés, fekély a szájban, hasmenés, vagy égető érzés vizelés közben, egy-egy seb körül kialakuló vörösség, fájdalom, duzzanat.) Ha a daganatos beteg lázas neutropénia miatt kerül kórházba, ez jelentős költségnövekedéssel jár, de ami még tragikus is, az FN-ben szenvedők 9,5 százaléka nem épül fel.

        Mibe halunk bele? - Haláloki statisztika Magyarországon


        Magyarország egészségügyi állapota alapján a világ országai között a középmezőnyben foglal helyet, azonban Európát figyelembe véve egyike a legkedvezőtlenebb helyzetű országoknak. Sajnos elmondható, hogy hazánk a rendszerváltást követően nemcsak az Unió fejlett országaival, hanem az uniós átlaggal sem tudott az egészségügyi állapotokat és halálozási statisztikát tekintve lépést tartani, de Közép-Kelet-Európa országai (volt szocialista államok) mögött is elmaradt.
        Mibe halunk bele? - Haláloki statisztika Magyarországon>>

        Az említett vizsgálatban résztvevők harmadánál (30%) fordult elő a kemoterápia alatt fertőzés, ami csaknem felerészben (46%) alakulhatott ki neutropénia, illetve lázas formája (FN) miatt. Az érintettek több mint fele (55%) került kórházba. Ennek esélye a többieket is aggodalommal töltötte el, a rákbetegek a fertőzésről egyértelműen azt mondták, rontja életminőségüket, épp annyira, mint a kezelés nyomán kialakuló, a megjelenést érintő változások: a hajvesztés, a fogyás, a bőr küllemének megváltozása. 

        Az onkológiai nővérek arról számoltak be a felmérés készítőinek, hogy a daganatellenes kezelés megkezdése előtt mindig beavatják a betegeket abba, hogy a kemoterápia megnöveli az FN és a fertőzések kockázatát.

        Azt is elmondják nekik, hogy a kezelés károsan hat az immunrendszerre (75%), hogy gondolni kell a láz megjelenésére, esetleg emiatt csökkenteni kell a gyógyszer mennyiségét, vagy megszakítani, törölni magát a kezelést. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a tájékoztatás ellenére, a betegek egy része nem érti miért és milyen további veszélyeknek vannak kitéve.  

        A felmérés üzenete

        Szakemberek éppen ezért nem győzik hangsúlyozni, mekkora szerepe van a betegek beavatottságának - hogy pontosan tudják, feltétlenül megelőzendő a neutropénia, a lázas forma (FN) kialakulása a kemoterápia során.

        Hiszen az onkológiai kezelés akkor teljes, ha a páciens a szakszerűen kidolgozott terveknek megfelelően kaphatja a tumor-ellenes gyógyszereket. A kezelési program betartásában nagy felelősség hárul az onkológiai nővérekre, az egészségügyi személyzetre, de magukra a betegekre is, hogy megértsék, miért van olykor nagy szükség további hatóanyagok alkalmazására is - így foglalható össze a daganatos betegek és az őket ellátó nővérek kikérdezésére épült európai vizsgálat egyik legfőbb tanulsága.

        (WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        A korai felismerés titka

        Sokat hangoztatott kifejezés a korai felismerés, jelentőségét viszont a legtöbben csak akkor érezzük, ha komoly műtéttől, súlyos következménytől menekülünk meg általa. Dr. Szabó Andrea, radiológus szerint a korai diagnózisok felállításának egyik legalkalmasabb, biztonságos eszköze az ultrahang.

        Egy paróka is lehet divatos!

        Sokan divatból, de sokan az élethelyzetük miatt választanak és hordanak parókát. A daganatos betegek esetében fontos, hogy a hajhullás következtében sérült önértékelés visszaálljon, hiszen a pozitív gondolatok a gyógyulás alapjai is lehetnek.

        Amikor a gyógyszer okoz lázat

        Ha lázasak vagyunk, gyógyszert veszünk be, hogy azt csökkentsük. Ezt mindenki tudja. Azt azonban kevesen tudják, hogy egyes esetekben ha gyógyszert veszünk be, lázasak lehetünk. Hogy is van ez pontosan?

        Zollinger-Ellison-szindróma

        A Zollinger-Ellison-szindróma gyomor-bélrendszeri fekélyképződéssel járó megbetegedés, amelynek oka az emésztőrendszerben kialakult gasztrint termelő tumor, a gasztrinóma.

        Kemoterápiás kezelés - Életmód és táplálékkiegészítők

        A vitaminok és az ásványi anyagok szedése biztonságosnak tűnik amiatt, hogy ezek recept nélkül kapható készítmények, de ez egyúttal veszélyes is, hiszen hamis biztonságba ringatja a beteget, mert ezek kölcsönhatásba léphetnek jelen esetben az említett kemoterápiás szerekkel.

        Kemoterápia: a hányás, hányinger kivédése

        A kemoterápiáról szinte mindenkinek eszébe jut a hányás, a hányinger. Vajon mitől függ, hogy valakinél kialakulnak-e ezek a tünetek, illetve hogyan lehet befolyásolni őket?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.