• A fej és a nyak daganatai - okok és tünetek

        Szerző:
        WEBBeteg

        A fej-nyak daganatai közül a szájüregi és a gégedaganatok a leggyakoribbak, a szájüregi daganatok az összes fej-nyaki daganat közel felét, a gégedaganat egyharmadát teszik ki.

        A téma cikkei

        2/1 A fej és a nyak daganatai - okok és tünetek
        2/2 A fej és a nyak daganatainak kezelése

        A fej és a nyak számos területének daganatai tartoznak ebbe a gyűjtőcsoportba (az agydaganatok nem). A fej és a nyak területei a következők:

        • szájüreg: az ajkak, fogak és fogíny, a nyelv és a nyelv alatti szájfenék területe, az ajkak belső borítása, a pofa nyálkahártyája, a kemény- és a lágyszájpad, illetve a bölcsességfog mögötti kicsiny terület
        • szájgarat (oropharynx): a nyelv hátulsó egyharmada, a garat hátulsó fala és a szájpadi mandulák (amelyeket gyakran valójában helytelenül garatmandulának hívunk)
        • orrgarat (nasopharynx): az orr mögötti terület
        • algarat (hypopharynx ): a garat alsó része
        • gége: a nyak elülső részén található hangképző szerv, jellegzetessége az elsősorban férfiakon látható ádámcsutka; a gégén belül a daganat a glottiszban (a hangszalagok szintjében), a szupraglottiszban (a hangszalagok szintje fölött) vagy a szubglottiszban (a hangszalagok szintje).

        A fej-nyak daganatai valamennyi daganatos megbetegedés körülbelül 10 százalékát teszik ki. A fej-nyak daganatai közül a szájüregi és a gégedaganatok a leggyakoribbak, a szájüregi daganatok az összes fej-nyaki daganat közel felét, a gégedaganat egyharmadát teszik ki.

        Hirdetések

        Mi hajlamosít a daganatok kialakulására?

        Kilátások

        A kezdeti diagnózistól számítva a betegek nagyjából fele éli meg az ötödik évet. Ennek a fő oka az, hogy sajnos a legtöbb beteg a korai tüneteket elhanyagolja és csak igen előrehaladott állapotban fordul orvoshoz, ilyenkor azonban a gyógyítás lehetőségei már beszűkülnek. Gyanú esetén forduljon minél hamarabb orvoshoz!

        A pontos ok ismeretlen, de a dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező: a szájüregi daganatos és a gégerákos betegek 75-80 százaléka dohányos. Az alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező.

        Azok körében, akik egyidejűleg dohányosok és alkoholisták is, 6-15-ször gyakoribb a szájüregi rákok előfordulása, mint azoknál, akik "csupán" az egyik káros szenvedély rabjai. Ritkán, a szájnyálkahártya rossz szájhigiénia, vagy nem megfelelően illeszkedő protézis miatti irritációja is vezethet szájüregi daganatok kialakulásához.

        Azbeszt- vagy nikkelpor növeli a gégerákok előfordulási valószínűségét. Az ajak daganata (mint a bőrrák is) kialakulhat a túlzott napfény expozíció miatt is. Délkelet-Ázsia országaiban (elsősorban Indiában és Srí Lankában) a bételdió rágása szájüregi és ajakdaganatokat okoz.

        Orrüregi rákok bútorgyártókban gyakoribbak, valószínűleg a fűrészpor belélegzése miatt. Egyes vírusok (az Epstein-Barr vírus) az orrgarat daganatára hajlamosítanak.

        A szájüregi daganatok és a gégerákok kialakulási esélye korral nő. A betegség általában 40 éves kor felett jelentkezik, leggyakrabban 60 éves kor körül. A szájüregi daganatok férfiaknál kétszer olyan gyakoriak, mint nőknél, a gégerákok pedig négyszer gyakrabban fordulnak elő férfiakban, mint nőkben.

        Milyen tünetek utalhatnak a daganatra?

        Kezelés, kilátások, megelőzés

        Korai diagnózis esetén a daganatok nagyobb sikerrel kezelhetők. A kezelés módja a daganat méretétől, elhelyezkedésétől függ, illetve attól, hogy a daganat a szervezet egyéb más területeire is ráterjed-e.

        A fej-nyak területének daganatai sokszor jól láthatóak, vagy érezhetőek, maga a beteg is felismerheti őket. A fej-nyak daganatai a légutak és a tápcsatorna kezdeti szakaszait érintve légzési és táplálkozási nehézségekhez vezethetnek, fokozatosan kialakuló nehézlégzéshez és nyelési fájdalomhoz vagy félrenyeléshez.

        Fontos, hogy a nyálkahártyán megjelenő duzzanat, fehéres folt, fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, fülbe sugárzó nyelési fájdalom, rekedtség, fájdalmatlan nyaki csomó megjelenése gyanút keltsen, és haladéktalanul forduljunk orvoshoz, jelentkezzünk elsősorban fül-orr-gégész, illetve szájsebész szakrendelésen.

        A fej-nyak daganatok esetében - csakúgy, mint valamennyi daganatnál - a korai diagnózis életmentő. A korai felismerés és megfelelő kezelés esetén ugyanis teljes gyógyulás várható. A gyakorlatban sajnos a fej-nyaki daganatok túlélési esélye statisztikailag nagyon csekély.

        Szájüregi vagy szájgarati daganatoknak a nyálkahártyán megjelenő duzzanat vagy fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, nyelési fájdalom vagy félrenyelés, fülbe sugárzó nyelési fájdalom a fő tünetei.

        Orrgarati vagy orrmelléküregi daganat gyakori  tünete a vezetéses típusú nagyothallás, a kettős látás, a szemgolyók aszimmetriája, orrdugulás, gyakori orrvérzés, arcduzzanat, fejfájás, a felső fogsor fogainak meglazulása és az arcon érzészavar megjelenése.

        Gége és algarat. A hangszalagok szintje fölött elhelyezkedő (szupraglottikus) gégedaganatok és az algarat daganatainak korai tünetei a gombócérzés, torokfájás, fülfájás, amelyekhez később a rekedtség, nyelészavar és légszomj társul. A hangszalagok szintjében kialakuló (glottikus) gégerák korán rekedtséget okoz.

        A hangszalagok szintje alatt elhelyezkedő (szubglottikus) daganat csak jóval később okoz rekedtséget, emiatt sajnos gyakran későn ismerhető fel. A fenti tünetek jelentkezésekor haladéktalanul fül-orr-gégészeti, illetve szájsebészeti szakrendelőben kell jelentkeznünk.

        Milyen vizsgálatokra számíthat?

        A fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálat során a szájüreg és az orrüreg áttekintése speciális tükrök segítségével történik. A hagyományos fizikális vizsgálat és indirekt tükrözésen túl szükség lehet az egyébként kevésbé megítélhető nyálkahártya-területek endoszkópos vizsgálatára is.

        A daganatra gyanús terület képi megjelenítése röntgen, ultrahang, CT vagy MRI vizsgálattal szükséges lehet, főleg olyan területeken, amelyek tapintással és endoszkópos úton nem elérhetőek.

        Tájékozódó jellegű vizsgálatnak tartható, de a diagnosztikában igen nagy segítséget nyújt a tűszúrásos szövettani mintavétel (aspirációs citológia), amely a kezelési terv felállítását is befolyásolhatja.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Fontos tudni, hogy az aspirációs citológia is tévedhet, emiatt egyes esetekben a biopszia (próbaexcízió, vagy rövidítve PREX) kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a kezelési terv felállítását befolyásolja, hogy nagy valószínűséggel jó- vagy rosszindulatú elváltozással állunk-e szemben.

        Biopsziára (szövettani mintavétel) minden olyan esetben szükség lehet, ha a szájüregben, torokban, orrgaratban vagy gégében daganatra gyanús folt, nem gyógyuló fekély, vagy duzzanat észlelhető.

        (Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész, lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu)

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Kerékpározás

        A legfontosabb egészségügyi vonatkozás, hogy kiválóan edzi a szív- és vérkeringési rendszert.

        Stressz és őszülés

        Valóban van összefüggés a harag, a stressz és az őszülés között vagy ez csak riogatás?

        Élelmiszereink víztartalma

        Az élelmiszereink víztartalma befolyásolja szervezetünk hidratáltságát. Az élelmiszereink víztartalma széles skálán ingadozik.

        Tévhitek az oltóanyagok összetevőiről

        Milyen gyakori tévhitek keringenek a köztudatban az oltóanyagok összetevőivel kapcsolatban?

      •  





        Hozzászólások (0)