• A fej és a nyak daganatai - okok és tünetek

        Szerző:
        WEBBeteg

        A fej-nyak daganatai közül a szájüregi és a gégedaganatok a leggyakoribbak, a szájüregi daganatok az összes fej-nyaki daganat közel felét, a gégedaganat egyharmadát teszik ki.

        A téma cikkei

        2/1 A fej és a nyak daganatai - okok és tünetek
        2/2 A fej és a nyak daganatainak kezelése

        A fej és a nyak számos területének daganatai tartoznak ebbe a gyűjtőcsoportba (az agydaganatok nem). A fej és a nyak területei a következők:

        • szájüreg: az ajkak, fogak és fogíny, a nyelv és a nyelv alatti szájfenék területe, az ajkak belső borítása, a pofa nyálkahártyája, a kemény- és a lágyszájpad, illetve a bölcsességfog mögötti kicsiny terület
        • szájgarat (oropharynx): a nyelv hátulsó egyharmada, a garat hátulsó fala és a szájpadi mandulák (amelyeket gyakran valójában helytelenül garatmandulának hívunk)
        • orrgarat (nasopharynx): az orr mögötti terület
        • algarat (hypopharynx ): a garat alsó része
        • gége: a nyak elülső részén található hangképző szerv, jellegzetessége az elsősorban férfiakon látható ádámcsutka; a gégén belül a daganat a glottiszban (a hangszalagok szintjében), a szupraglottiszban (a hangszalagok szintje fölött) vagy a szubglottiszban (a hangszalagok szintje).

        A fej-nyak daganatai valamennyi daganatos megbetegedés körülbelül 10 százalékát teszik ki. A fej-nyak daganatai közül a szájüregi és a gégedaganatok a leggyakoribbak, a szájüregi daganatok az összes fej-nyaki daganat közel felét, a gégedaganat egyharmadát teszik ki.

        Hirdetések

        Mi hajlamosít a daganatok kialakulására?

        Kilátások


        A kezdeti diagnózistól számítva a betegek nagyjából fele éli meg az ötödik évet. Ennek a fő oka az, hogy sajnos a legtöbb beteg a korai tüneteket elhanyagolja és csak igen előrehaladott állapotban fordul orvoshoz, ilyenkor azonban a gyógyítás lehetőségei már beszűkülnek. Gyanú esetén forduljon minél hamarabb orvoshoz!

        A pontos ok ismeretlen, de a dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező: a szájüregi daganatos és a gégerákos betegek 75-80 százaléka dohányos. Az alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező.

        Azok körében, akik egyidejűleg dohányosok és alkoholisták is, 6-15-ször gyakoribb a szájüregi rákok előfordulása, mint azoknál, akik "csupán" az egyik káros szenvedély rabjai. Ritkán, a szájnyálkahártya rossz szájhigiénia, vagy nem megfelelően illeszkedő protézis miatti irritációja is vezethet szájüregi daganatok kialakulásához.

        Azbeszt- vagy nikkelpor növeli a gégerákok előfordulási valószínűségét. Az ajak daganata (mint a bőrrák is) kialakulhat a túlzott napfény expozíció miatt is. Délkelet-Ázsia országaiban (elsősorban Indiában és Srí Lankában) a bételdió rágása szájüregi és ajakdaganatokat okoz.

        Orrüregi rákok bútorgyártókban gyakoribbak, valószínűleg a fűrészpor belélegzése miatt. Egyes vírusok (az Epstein-Barr vírus) az orrgarat daganatára hajlamosítanak.

        A szájüregi daganatok és a gégerákok kialakulási esélye korral nő. A betegség általában 40 éves kor felett jelentkezik, leggyakrabban 60 éves kor körül. A szájüregi daganatok férfiaknál kétszer olyan gyakoriak, mint nőknél, a gégerákok pedig négyszer gyakrabban fordulnak elő férfiakban, mint nőkben.

        Milyen tünetek utalhatnak a daganatra?

        Kezelés, kilátások, megelőzés


        Korai diagnózis esetén a daganatok nagyobb sikerrel kezelhetők. A kezelés módja a daganat méretétől, elhelyezkedésétől függ, illetve attól, hogy a daganat a szervezet egyéb más területeire is ráterjed-e.

        A fej-nyak területének daganatai sokszor jól láthatóak, vagy érezhetőek, maga a beteg is felismerheti őket. A fej-nyak daganatai a légutak és a tápcsatorna kezdeti szakaszait érintve légzési és táplálkozási nehézségekhez vezethetnek, fokozatosan kialakuló nehézlégzéshez és nyelési fájdalomhoz vagy félrenyeléshez.

        Fontos, hogy a nyálkahártyán megjelenő duzzanat, fehéres folt, fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, fülbe sugárzó nyelési fájdalom, rekedtség, fájdalmatlan nyaki csomó megjelenése gyanút keltsen, és haladéktalanul forduljunk orvoshoz, jelentkezzünk elsősorban fül-orr-gégész, illetve szájsebész szakrendelésen.

        A fej-nyak daganatok esetében - csakúgy, mint valamennyi daganatnál - a korai diagnózis életmentő. A korai felismerés és megfelelő kezelés esetén ugyanis teljes gyógyulás várható. A gyakorlatban sajnos a fej-nyaki daganatok túlélési esélye statisztikailag nagyon csekély.

        Szájüregi vagy szájgarati daganatoknak a nyálkahártyán megjelenő duzzanat vagy fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, nyelési fájdalom vagy félrenyelés, fülbe sugárzó nyelési fájdalom a fő tünetei.

        Orrgarati vagy orrmelléküregi daganat gyakori  tünete a vezetéses típusú nagyothallás, a kettős látás, a szemgolyók aszimmetriája, orrdugulás, gyakori orrvérzés, arcduzzanat, fejfájás, a felső fogsor fogainak meglazulása és az arcon érzészavar megjelenése.

        Gége és algarat. A hangszalagok szintje fölött elhelyezkedő (szupraglottikus) gégedaganatok és az algarat daganatainak korai tünetei a gombócérzés, torokfájás, fülfájás, amelyekhez később a rekedtség, nyelészavar és légszomj társul. A hangszalagok szintjében kialakuló (glottikus) gégerák korán rekedtséget okoz.

        A hangszalagok szintje alatt elhelyezkedő (szubglottikus) daganat csak jóval később okoz rekedtséget, emiatt sajnos gyakran későn ismerhető fel. A fenti tünetek jelentkezésekor haladéktalanul fül-orr-gégészeti, illetve szájsebészeti szakrendelőben kell jelentkeznünk.

        Milyen vizsgálatokra számíthat?

        A fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálat során a szájüreg és az orrüreg áttekintése speciális tükrök segítségével történik. A hagyományos fizikális vizsgálat és indirekt tükrözésen túl szükség lehet az egyébként kevésbé megítélhető nyálkahártya-területek endoszkópos vizsgálatára is.

        A daganatra gyanús terület képi megjelenítése röntgen, ultrahang, CT vagy MRI vizsgálattal szükséges lehet, főleg olyan területeken, amelyek tapintással és endoszkópos úton nem elérhetőek.

        Tájékozódó jellegű vizsgálatnak tartható, de a diagnosztikában igen nagy segítséget nyújt a tűszúrásos szövettani mintavétel (aspirációs citológia), amely a kezelési terv felállítását is befolyásolhatja.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt


        Fontos tudni, hogy az aspirációs citológia is tévedhet, emiatt egyes esetekben a biopszia (próbaexcízió, vagy rövidítve PREX) kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a kezelési terv felállítását befolyásolja, hogy nagy valószínűséggel jó- vagy rosszindulatú elváltozással állunk-e szemben.

        Biopsziára (szövettani mintavétel) minden olyan esetben szükség lehet, ha a szájüregben, torokban, orrgaratban vagy gégében daganatra gyanús folt, nem gyógyuló fekély, vagy duzzanat észlelhető.

        (Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész, lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu)

        Legutóbb frissült:
      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Kiemelt hírek

        Alkohol helyett ásványvíz!

        Az alkohol és a hőség külön-külön is megterhelő lehet, együtt viszont óriási mértékben megviseli a keringési rendszert.

        Fagyasztott vagy friss: melyiket válasszam?

        Idénynek megfelelően válasszunk alapanyagot! Mit érdemes lefagyasztani?

        És ha nem a parlagfű a hibás az allergiáért?

        Mi is okozza az allergiát? Melyek az allergia alapvető kezelési lehetőségei?

        Gyógyászati segédeszközök

        A megfelelő segédeszköz kiválasztására érdemes hangsúlyt fektetni, hisz a hatékony és gyors felépülésben jelentős szerepe van.

      •  





        Hozzászólások (0)