A szív jó- és rosszindulatú daganatai

A daganatok bizonyos típusai a szívet is érinthetik, de szerencsére ezek nagyon ritka betegségek. Szövettani szempontból lehetnek jóindulatúak (az esetek kb. 75 százalékában) és rosszindulatúak, képződhetnek elsődlegesen a szív valamely sejtcsoportjából, vagy más daganatok áttéteiként is megjelenhetnek.

Mik a szívet érintő daganat tünetei?

Gyengeség, nehézlégzés, ritmuszavar érzése, mellkasi fájdalom, eszméletvesztés is lehet az első tünete ezeknek a súlyos betegségeknek. Fizikális vizsgálattal új keletű szívzörej, súlyosabb esetben szívelégtelenség jelei, EKG-n vezetési zavar, vagy ritmuszavar hívhatja fel a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben. Billentyűket is érintő daganat esetén szívbelhártya-gyulladás is kialakulhat lázzal, embóliával.

Miből áll a kivizsgálás?

Szívultrahang, mellkasi CT-, valamint szív-MRI-vizsgálattal lehet felállítani a diagnózist. A szívultrahang széles körben hozzáférhető, kardiológiai kivizsgálás során rutinszerűen alkalmazott eljárás. Az ultrahang során látott eltérés tisztázására javasolt további képalkotó vizsgálat szükség esetén.

A szív jóindulatú daganatai

Myxoma

Leggyakoribb szívdaganat a myxoma. Szövettanilag kezdetleges kötőszöveti elemek alkotják. Nőkben gyakoribb, néha családi halmozódást mutat. Az esetek háromnegyedében a bal pitvarban helyezkedik el. Ha nyéllel rögzül a pitvar falán a daganat, akkor helyzete némileg változhat a szívműködés következtében, „beúszhat” a mitrális billentyű síkjába, ezzel akadályozva a véráramlást. Az áramlási akadály következtében eszméletvesztés, illetve szívelégtelenség is kialakulhat. Az véráramlás megváltozása miatt vérrögképződésre is hajlamosít, embóliát is okozhat.

Papilláris fibroelasztóma

A második leggyakoribb jóindulatú tumor a többnyire mitrális vagy aorta billentyűn elhelyezkedő úgynevezett papilláris fibroelasztóma (kötőszöveti elemekből kialakuló daganat típus). Ezek általában kisebb tumorok, de a szövődményük lehet embólia.

Rabdomióma

A szívizomzatból kiinduló daganatot rabdomiómának hívják, gyermekeket érint többnyire. Ritmuszavarok hívhatják fel rá a figyelmet.

Ciszták

A szívburokból kiindulhatnak ciszták, amelyekre többnyire mellkas röntgen vizsgálat kapcsán derül fény. Gyakran tünetmentesek, de bizonyos esetekben nyomhatják a környező szöveteket.

Van még ezeken kívül is többféle ritka jóindulatú daganattípus, a veszélyt általában az áramlási zavar, a vérrögképződés megnövekedett kockázata, esetleg ritmuszavar jelenti.

A szív rosszindulatú daganatai

A rosszindulatú (malignus) daganatokra jellemző általában a gyors növekedés és áttétképző hajlam. Leggyakoribb malignus tumor a szívizomzatból kiinduló rabdomioszarkóma, amely többféle szövetelemet is tartalmazhat. Többnyire középkorú férfiakat érint, ritmuszavart, áramlási akadályt, szívburok bevérzést és távoli szervekben áttétet is okozhat.

Áttétes daganatok megjelenése a szívben

A melanoma malignum (festékes bőrrák) előszeretettel ad áttétet (metasztázis) a szívbe. Tüdő-, emlő-, veserák is okozhat metasztázist, ennek következtében előfordulhat, hogy a szívburokban túlzott mennyiségű folyadék termelődik, amely akadályozhatja a szív normális működését. Ritkán a nyiroksejtekből kiinduló, de a szív szöveteiben kialakuló limfóma is okozhat szívelégtelenséget, ritmuszavart.

A kezelési lehetőségek

A jóindulatú daganatok kezelése sebészi, a műtétet követően gyakrabban előforduló ritmuszavarok gyógyszeres kezelést tehetnek szükségessé. Az esetek egy részében elegendő a daganat kimetszése, de billentyű érintettség esetén műbillentyű beültetésre is sor kerülhet. A beavatkozást követően rendszeres szívultrahang ellenőrzés szükséges. A gyógyulás általában végleges.

Rosszindulatú daganatok sajnos rossz prognózisúak, kemoterápia és besugárzás javíthatja a kilátásokat. Áttétes daganat esetén az alapbetegségtől is függ a kórlefolyás, az onkológiai terápiás arzenál alkalmazása csökkentheti a panaszokat, javíthatja a beteg állapotát. Túlzott mennyiségű szívburok folyadék leszívással eltávolítható, ez gyors állapotjavulás eredményezhet átmenetileg.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász