Az asztma kezelési lehetőségei

A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

Sokféle gyógyszer alkalmazható az asztma kezelésére. A rendelkezésre álló szereket három nagy csoportba sorolhatóak. A fenntartó kezelésre használatos gyógyszereket rendszeresen kell használni a krónikus panaszok kezelése és az asztmás rohamok megelőzése végett. A rohamoldó gyógyszerek gyorsan, de rövidebb ideig hatnak, az asztmás rohamok oldására szolgálnak.  Az allergia indukálta asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek csökkentik a szervezet érzékenységét bizonyos allergénekkel szemben, és megakadályozzák, hogy szervezete reagáljon az allergénekre.

Fenntartó kezelésre használható gyógyszerek

Ezeket a gyógyszereket általában hosszútávon, minden nap kell szedni.

Inhalációs corticosteroidok. Ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek a leghatásosabbak az asztma kezelésében. Csökkentik a légutak gyulladását és megakadályozzák, hogy az erekből folyadék kerüljön a légutak szöveteibe.

A corticosteroidok használatával csökken a rohamok gyakorisága és csökken a tünetek kezeléséhez szükséges gyógyszer mennyisége is. Tekintettel arra, hogy az inhalációs corticosteroidok hatásukat közvetlenül a légutakba jutva fejtik ki, kevesebb mellékhatásuk van, mint a szájon át bevett corticosteroidoknak. Az inhalációs corticosteroidok közé tartozik például a fluticason, a budesonid, a triamcinolon és a beclomethason.

Az inhalációs corticosteroidok szedése mellett kialakulhat rekedtség, gombás szájfertőzés, köhögés illetve elmehet az ember hangja. Hosszú távú alkalmazás mellett kismértékben fokozódik a bőr elvékonyodásának, sérülékenységének kockázata, a csontritkulás, a szembelnyomás emelkedésének és a szürkehályog kialakulásának kockázata. Gyermekekben az inhalációs corticosteroidok lassíthatják a növekedést. 

Hosszú hatású béta-2 receptor agonisták. Ezek a gyógyszerek a hörgtágítók csoportjába sorolandók, amelyek fő hatása a beszűkült hörgők tágítása. A hosszú hatású béta-2 agonisták pl. a salmeterol és a formoterol legalább 12 órán keresztül kifejtik hatásukat. Mérsékelten súlyos vagy súlyos asztmás tünetek kezelésére illetve az éjszakai rohamok kivédésére szolgálnak. Ezeket a készítményeket az inhalációs corticosteroidokkal együtt rendszeresen alkalmazzák, azonban önmagában nem elegendők az asztma kezelésére.

Leukotrién módosítók. Ezek a gyógyszerek vagy a leukotriének (a tüdőben levő gyulladásos immunsejtek által az aszthmás roham alatt felszabadított gyulladáskeltő anyagok) termelődését, vagy hatását gátolják. A leukotriének hatására a légutakat bélelő sejteknél gyulladás alakul ki. Ez sípoló légzéshez, légszomjhoz és nyák termelődéshez vezet. Leukotrién módosító például a montelukast és a zafirlukast.

A leukotrién módosítókat gyakran más gyógyszerrel (pl. inhalációs corticosteroidokkal) együttesen alkalmazzák az aszthmás roham megelőzésére. Bár általánosságban nem annyira hatásosak, mint az inhalációs corticosteroidok, a leukotrién módosítók alkalmazása megfontolandó, amennyiben Önnek enyhe asztmás tünetei vannak, és el akarja kerülni a corticosteroidok szedését.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Cromolyn és nedocromil. Bár nem mindenkinél egyformán hatékonyak, a cromolyn vagy nedocromil napi inhalációjával megelőzhetők a rohamok mérsékelten súlyos asztmában. Ezek a készítmények használhatók még a mozgás által indukált asztmás roham megelőzésére is.

Theophyllin. A theophyllin tartalmú tablettákat minden nap szedni kell. Hatásos lehet alkalmazása az aszthma éjszakai tüneteinek mérséklésére, de alkalmazásuk számos mellékhatással járhat, többek között hányingert, hányást, súlyos hasi fájdalmat, refluxot, zavartságot, szapora, vagy rendszertelen szívverést, idegességet eredményezhet. Theophyllin szedése esetén lehetőség van a gyógyszerszint meghatározására a vérből, ezáltal ellenőrizhető, hogy az alkalmazott dózis megfelelő-e.

Rohamoldó gyógyszerek

A rövid hatású hörgőtágítók megállítják a kezdődő aszthmás roham kialakulását. Ezeket a gyógyszereket akkor kell bevenni, ha megjelennek a roham tünetei, így a köhögés, a sípoló légzés, a mellkasi szorító érzés vagy a légszomj. Használhat rövid hatású hörgőtágítót akkor is, ha az otthoni csúcsáramlásmérővel a szokásos normális értéknél alacsonyabbat mér.

Rövid hatású béta-2 agonisták. Ezek a hörgtágítók perceken belül elkezdenek hatni, és hatások négy-hat órán keresztül tart, nem alkalmasak azonban a tünetek ismétlődésének kivédésére. Rövid hatású béta-2 agonista szer például a terbutalin.

Ipratropium. Lehetséges, hogy orvosa antikolinerg hatású készítményt javasol Önnek az aszthmás roham oldására.

Szájon át szedett, vagy vénás corticosteroidok. Ezek a corticosteroidok - többek között a prednison, methylprednisolon, hydrocortison - adhatók az akut asztmás rohamok, vagy a nagyon súlyos aszthma kezelésére. A teljes hatás kialakulásához szükség lehet néhány napra. Ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazása azonban súlyos mellékhatásokkal járhat, többek között kialakulhat szürkehályog, csontritkulás, izomgyengeség, csökkent védekezőképesség a fertőzésekkel szemben, magas vérnyomás és a bőr elvékonyodása. Az asztmás roham az életet veszélyeztetheti, kezelésüket biztonságosabb orvosra bízni.

Az allergiás eredetű asztma kezelése

Mivel a betegek több mint kétharmada allergiás, meg kell próbálni kiküszöbölni az allergének koncentrációját a beteg környezetéből, még akkor is, ha az allergiás eredetről sokan nincsenek is meggyőződve.

Az allergiás eredetű asztma kezelésére szóba jöhet két módszer, az immunterápia és az IgE-ellenes monoklonális antitestek alkalmazása is. Mivel azonban ezek kiszámíthatatlan reakciókat válthatnak ki - éppen a légúti hyperreaktivitás miatt -, ezek alkalmazása általában nem ajánlott. Ezeket a kezeléseket az allergiás rhinitisben szenvedő betegeknél ajánlott idejében elvégezni, mert náluk több mint 20 százalékkal csökkenti az asztma megjelenési gyakoriságát.

• Immunterápia. Az immunterápiás kezelés akkor jön szóba, ha a tüneteket kiváltó okok elkerülése nem elegendő a tünetek enyhüléséhez. Először bőrpróba segítségével meghatározzák, hogy mely allergének váltanak ki asztmás tüneteket, majd ezt követően több alkalommal a tüneteket kiváltó allergének kis mennyiségét tartalmazó injekciókat adnak. Az első néhány hónapon keresztül általában hetente egyszer kap injekciót, majd ezt követően három-öt éven keresztül havonta kell ismételni az injekciókat. Idővel csökken az allergénekkel szembeni túlérzékenység.
• IgE-ellenes monoklonális antitestek. Allergia esetén az immunrendszer IgE típusú antitesteket termel, amelyek segítségével semlegesíti az egyébként ártalmatlan polleneket, házipor atkákat, állati szövettörmelékeket. Ha Ön allergiás asztmában szenved, az omalizumab csökkentheti az asztmás rohamok számát azáltal, hogy gátolja ezen antitestek hatását. Az antitestek hatására az immunrendszer reaktivitása csökken, ezáltal csökken a légzést nehezítő gyulladás. Az omalizumab 12 éves kor felett alkalmazható a mérsékelten súlyos-súlyos allergiás asztma kezelésére, ha minden egyéb kezelés eredménytelen volt.

Az asztma kezelésben nagyon fontos a betegek folyamatos oktatása, írásos kezelési tervek - a kezelőorvos és az asztma-nővér által történő - kidolgozása is.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus)