Merre tovább bipoláris depresszióval?
Tisztelt Cím, már kb. 9-10 éve kezlnek bipoláris depresszióval, hosszú évekig a gyógyszeres kezelés mellett terápiára is jártam, ami nagyon sokat segített, de aztán kezelőorvosom külföldre ment dolgozni, Addig Budapestre jártam hozzá egy vidéki városból, aztán a kényszer szülte, hogy saját városom pszichiáteréhez jártam. Sajnos csak SzTK-s keretek között (valami okból nem vállalt magánbetegként) bár így is heti rendszerességggel jártam hozzá és közben az évek alatt én is megtanultam kezelni a helyzetet, a különböző hangulati ingadozásokat. Úgy éreztem az utóbbi időben már a kezelés a különböző gyógyszerek próbálgatásán és kombinációjának váltogatásán, módosításán kívül más nem történt. Ezen a szinten rekedtünk meg, miközben a gyógyszerek szedése közben rengeteg plusz kilóval is gyarapodtam., De ez soha nem volt téma, rajtam kívül ez nem zavarta vagy foglalkoztatta az orvosomat. Bár a mai napig azt gondolom, hogy jó szakember. Viszont én ezt feladtam. Mivel az utolsó fél vagy egy évben kialakult egy masszív, depresszív szakasz és ez csak érzésem szerint erősödött bennem már nem éreztem, hogy segítséget kapnék az orvosomtól, így vissza sem mentem hozzá egy ideje. A panaszaim azóta is folyamatosan romlanak, testileg is megjelentek, már állandó fejfájással, szédüüléssel, hányingerrel, arczsibbadással is küzdök, nem kívánok emberek közé menni és itthon is csak leeresztett redőny mellett vagyok képes megmaradni., Ami pedig a legijesztőbb a gyakori suicid fantáziák és vágyak, tervezgetések, lehetőségek keresése. Félelmetes érzés és számomra félelmetes állapot. Nem tudom, hogy meddig tudom ezt az egészet kontrollálni. Tudom, hogy van egy pillanat, amikor a józanságon felülkerekedik az érzelem, mert sajnos többször átestem már ezen a határon. A kérdés egyszerű: Mi tegyek/tehetek? Azt gondolom a válasz is az lesz: menjek vissza a kezelőorvosomhoz. Viszont ha eddig nem jött be a dolog, akkor annak nem látom értelmét. Tanácstalanságomban és félelmemben írom ezt a levelet, mert nem tudom senkinek sem elmondani. Nem azt várom ettől a levéltől, hogy varázsütésre egy tanáccsal megszabadulok mindentől. Rettegek viszont az állandó suicid nyomástól és félek attól, hogy meddig bírom ezt a keskeny határvonalat tartani. Mit tehetek ellene, h ne ez uralja a gondolataimat, érzéseimet?
Dr. Veress Dóra válasza bipoláris zavar témában
Kedves Kérdező! Én az ön esetében már nem azt javaslom, hogy menjen vissza a kezelőorvosához, hanem azt, hogy menjen be a korházba. Az ismétlődő öngyilkossági gondolat és a tervezgetés elég ok arra, hogy rendesen beállítsák a gyógyszerelését, mert úgy tűnik, hogy jelenleg valami nincs rendben. A kórházban találkozhat új orvossal, aki a szárnyai alá veszi vagy a későbbiekben mehet olyan szakemberhez, akivel jól tud együttműködni. A szabad orvosválasztás joga önt is megilleti.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
