Ön szerint, ez borderline?
Egyedül, a napi tervezett teendőim gondolataival kelek és mókuskereket érzek, ki akarok szállni, de megerőszakolom magam s megteszem aznap is. Aktívkodom, utazok, főzök stb, hogy teljen az idő, kihasználva érzem magam ha főzök a páromnak, de az öröme, amit arcán látok megéri, s telik az idő is amit gyűlölök, hogy lassan telik. Ha tudom, hogy bármi megzavarja a párom hazaérkezését, vagy letargiába esem, vagy tiszta gyűlöletet érzek., Amióta rosszban vagyunk elszigetelve, azóta még üresebbnek érzem magam az életem, reménytelennek, kiúttalannak, félek a haláltól, betegségektől. Ha nem megy sehová akkor is rányomja a bélyegét az, hogy ő nem tud mindig velem lenni.
Dr. Veress Dóra válasza reménytelenség témában
Kedves Kérdező! Nem gondolom, hogy önnek borderline személyiségzavara lenne. Sokkal inkább egy kezdődő, depresszió vagy más pszichés probléma jeleit látom, amiért azt javaslom, hogy keresse fel a pszichiátriai rendelést, hogy alaposabban meg tudják vizsgálni és ha szükséges akkor a megfelelő kezelést is el tudják kezdeni.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
