WEBBeteg médiatár (Szív- és érrendszeri betegségek)

A szív ritmusos működése biztosítja a vér áramlását a testen belül, a szíven belüli véráramlást pedig négy szívbillentyű teszi lehetővé. Különböző gyulladásos betegségek következtében főleg a bal szívkamra és szívpitvar között lévő, kéthegyű billentyű működése károsodik, és ez már gyermekkorban okozhat súlyos zavarokat.

Az angioplasztika segítségével meg lehet nyitni a koszorúereket, ezáltal több vér jut a szívbe. A műtét során egy hosszú, vékony csövet (katétert) juttatnak fel a combnál található artérián keresztül az elzáródott érig a szívben. 

A szív ingerképző központjai a jobb pitvar falában lévő színuszcsomó és a jobb pitvar alsó részében lévő pitvar-kamrai csomó. A színuszcsomó előidézi a pitvari szívizomrostok összehúzódását. Az ingerület a pitvar-kamrai csomón keresztül a kamrákhoz továbbítódik és a kamrák összehúzódását váltja ki. 

Az artériák belső falára lerakódó zsírok miatt az erek beszűkülhetnek és megkeményedhetnek. Az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát növeli a zsíros ételek fogyasztása, a túlsúly, a mozgáshiány, a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség.

Az érelmeszesedés úgy alakul ki, hogy az artériák belső falára lerakódó zsírok miatt az erek beszűkülhetnek és megkeményedhetnek. Az érelmeszesedés mindaddig tünetmentes marad, míg súlyos szövődményei nem jelentkeznek.

A szívtől távolodva a verőerek (artériák) rendszerében az erek száma egyre nő, átmérőjük egyre csökken. Ezzel együtt nő az összkeresztmetszetük. A legkisebb verőerek hajszálerekben (kapillárisok) folytatódnak, ezek behálózzák az ellátandó szöveteket.

A szív maga képezi az összehúzódását kiváltó ingerületet. A szív ingerképző sejtjei két központba tömörülnek, egyik a jobb pitvar falában lévő színuszcsomó, másik a jobb pitvar alsó részében lévő pitvar-kamrai csomó.

Az első a szív kamráinak összehúzódásakor keletkezik, ez a szisztolés hang, a kamrák összehúzódásakor a pitvar-kamrai billentyűk becsapódása és az ínhúrok megfeszülése hosszú, elnyúlt "búú"-szerű hanggal jár.

Az EKG során a páciensre először a végtagi elvezetéseket, majd a mellkasi elektródokat helyezik fel, sorban V1-től V6-ig. V1  és V2-t a negyedik bordaközbe helyezik fel, az elsőt a szegycsont jobb, a másodikat a bal oldalára. V3-at a V2 és V4 közé helyezik.