• Nem járvány, vérmégezés! - Nagy orvosi felfedezések

        Szerző: WEBBeteg - Cz.A.

        Semmelweis Ignác kezdte sejteni (amit ma már senki nem vonna kétségbe), hogy egy alapos fertőtlenítős kézmosás megakadályozhatja a gyermekágyas anyák halálát. Igencsak meg kellett küzdenie igaza elismertetéséért.

        Nem véletlenül forrt össze a neve az „anyák megmentője” kifejezéssel, hiszen abban az időben, amikor a szülés igencsak veszélyes vállalkozás volt, rájött, hogy a gyermekágyi lázat hogyan lehet megelőzni.

        Hirdetés

        Még csak 3 év telt el orvosi diplomájának megszerzése óta, amikor 1847-ben megtette korszakalkotó felfedezését. Ezekben az években szinte rohamosan terjedt a gyermekágyi láz, így nem csoda, hogy a legnevesebb orvosok is valamiféle járványt emlegettek, és ezt nem is cáfolta senki.

        Hogyan jött rá Semmelweis a gyermekágyas nők halálának okára?

        Ennek ellentmondott, hogy a többi osztályon nem ütötte fel fejét a „járvány”. Semmelweis kezdte gyanítani, hogy a sok-sok halálesetet maguk az orvosok okozzák, igaz, tudtukon és szándékukon kívül, azzal, hogy boncolásról visszatérve szennyezett kézzel nyúlnak a vajúdókhoz.

           A pneumococcus


        A pneumococcus a Streptococcus pneumoniae nevű baktérium rövidített neve.A pneuomococcus által okozott betegségek: középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, vérmérgezés, gennyes ízületi gyulladás. Ezeket a betegségeket más baktériumok is okozhatják, de a pneumococcus szerepe kimagasló. >>

        Állítását egészségügyi adatok is alátámasztották: a bécsi közkórház I. osztályán, ahol (boncolást is végző) orvosok vezették le a szüléseket, sokkal magasabb volt a halálozási arány, mint a bábák által felügyelt II. osztályon, ahol a bábák halottakkal nem kerültek közvetlen kapcsolatba.

        Egy rövid távolléte alatt vérmérgezésben meghalt Kolletschka professzor, aki egy boncolás közben megvágta a kezét. A boncjegyzőkönyvet tanulmányozva felfigyelt rá, hogy a gyermekágyi lázban elhaltak bonclelete megegyezik azzal, amelyet ő a vérmérgezésben elhalt Kolletschka boncjegyzőkönyvében olvasott.

        Ebből született a zseniális gondolata, hogy a gyermekágyi láz a pyaemia (vérmérgezés) egyik formája, az oka pedig a „bomlott szerves anyag”, amely a szülési sérüléseken keresztül bejut a szülő nő szervezetébe.

        Milyen módszert talált a megelőzésre?

        E felismerés·után szinte lázas tempóval kereste a védekezés módját. Mivel a gumikesztyű még csak fél évszázad múlva lesz az orvosi felszerelés része, így más megoldást kellett találni.

        Semmelweis Ignác

        Azzal tisztában volt, hogy a szokványos kézmosás elégtelen a boncolás közben kezére tapadt anyagok eltávolítására. Hamarosan rájött, hogy a klórmeszes oldattal való erőteljes kézmosás körömkefével hatásos védekezést nyújthat a kóros anyag átvitele ellen.

        Ezt követően 1847 májusában főnöke, Klein professzor engedélyével elrendelt az orvosoknak a várandós nők vizsgálata előtt a kötelező klórmeszes oldattal való mosakodást.

        Ennek köszönhetően az osztályán a következő hónapokban a gyermekágyi lázban elhalálozott anyák számaránya 1%-ra csökkent, amely korábban a 18%-ot is elérte

        Néhány hónappal később azt is megállapította, hogy a rákos széteső vagy gyulladásos szövetekben, tehát az élő szervezetben is képződik "bomlott szerves anyag", s a közvetítő nemcsak a kéz, hanem az eszközök és a fehérnemű is.

        Kortársai féltékenyek voltak a magyar orvosra

        Annak ellenére, hogy felfedezésének köszönhetően az osztályán a gyermekágyi láz esetei látványosan csökkentek, a többségben maradt orvosi kar nem fogadta el tanát. Semmelweis hiába mentette meg anyák százezreinek életét,  kollégái szakmai féltékenységével és rosszindulatával kellett szembenéznie. 1849 tavaszán lejárt bécsi tanársegédi állását nem is hosszabbították meg.

        Semmelweis 1850 októberében visszaköltözött Pestre, ahol a Rókus kórházban főorvosi, majd a Pesti Tudományegyetemen szülész-nőgyógyász professzori kinevezést kapott. Semmelweis - a támadások ellenére - saját orvosi meggyőződésének jegyében folytatta munkáját.

        1865 nyarán utolérte a zsenik végzete: súlyos elmezavar jelei mutatkoztak nála.

        A döblingi idegszanatóriumba beszállított Semmelweis Ignác augusztus 13-án, 47 éves korában hunyt el. A döblingi boncmester a halál okaként vérmérgezést állapított meg.

        (WEBBeteg - Czibere Anikó)

        Módosítva: 2011.07.01 07:38, Megjelenés: 2011.07.01 07:38
      • Cikkajánló

        Fáradékonyság

        Fáradékonyság

        Dr. Antalffy Katalin Anita

        A fáradékonyság hátterében különböző okok állhatnak. Mik lehetnek ezek?

        Száraz, hámló bőr

        Száraz, hámló bőr

        Dr. Lesznyák Judit

        Mik lehetnek az okok? Mit tehetünk a bőrszárazság megelőzéséért, kezeléséért?

        Mindig fáradt? - A 7 leggyakoribb ok

        Ha sokszor elgondolkozik azon, vajon miért olyan fáradt mindig, nincs egyedül. Felmérések szerint minden öt megkérdezettből kettő érzi magát a hét nagy részében fáradtnak, és minden harmadik ember alváshiánnyal küzd.

        Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

        A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.