ALBERT GYÖRGYI

Én sajnálom Albert Györgyit. Jó riporternek tartottam. Szerintem okos volt, és értette a szakmáját.Viszont tipikus példája volt annak, hogyan tehetjük tönkre önkezűleg, házilag magunkat. Ő tényleg rengeteg lehetőséget kapott a sorstól. Indiai gyerekkort, perfekt angolt, a média berkeibe való befészkelődést,és mindent, ami ezekkel járt.Mégis, az összes sikerét és tehetségét dühösen hátra hajította, és ugyanezzel a tűzzel koncentrált kizárólag a sikertelenségeire. Csak arra fókuszált, ami nem jött össze, ami fájdalmat okozott. Mintha szándékosan, szisztematikusan szította volna magában az elégedetlenséget. Tipikus önsorsrontó volt.

Kicsit olyan, mint mi, pánikosok. Én azért erősebbnek érzem magam Albert Györgyinél. Én  folyamatosan  megküzdök azért, hogy a lehető legjobbat csiholjam ki az adott napból. Ő meg mindennap a legrosszabbakat akarta kihozni belőle.

Megint szegényebbek lettünk.Nyugodjék békében.