SZOMBATI ESKÜVŐ

A szombatokat szeretem. Akkor jótékonyan körülölel az otthon biztonsága. Ilyenkor nem kell sehova sem menni, sehova sem  sietni.A kislányok békésen játszanak a kis szobában, én meg főzőcskézek, vagy másképp házimunkálkodok.

Csak ritkán szakítja meg ezt a (látszólagos) idillt egy-egy kis megszédülés, elbizonytalanodás, néha szívszorítás. Igazából nem komolyak, csak arra jók, hogy figyelmeztessenek, itt vannak, nem hagynak menekülni, csak egy kis szabadságot engedélyeztek nagy kegyesen. Arra jók, hogy tudatosítsam: még most sem vagyok 100 %-os, és ne  is reménykedjek, hogy az leszek.

A mai nap mégsem szokványos, mert egy esküvőre vagyunk hivatalosak. Ez kissé feszültté tesz,e miatt oda a szombatok hagyományos nyugalma. Tartok attól, hogyan állom ki ezt a próbát.

Sok ember lesz, sok ismeretlen és sok ismeretlen helyzet. Ez számomra olyan veszélyforrásnak tűnik, mint a kaszkadőrnek egy tűzjelenet.

Megteszem a saját kis óvintézkedéseimet. Mindenképpen bekészítem a cukorkákat, és plussz xanaxot is beteszek.