Csontváz a szekrényben(mindig azon jár az eszem...)

Blog: Hajnal Leszbosz szigetén - Szerző: Angeleyes

Ma azon gondolkoztam, hogy vajon megöltem-e már valakit.A kissé morbid eszmefuttatásnak előzménye egy "nem-annyira-jól"beadott injekció volt(amúgy jó kezem van, drága betegeinkkel legtöbbször az a szitu, hogy állnak összeszorított foggal-szemmel,szuri után meglepődve felocsúdnak: Készen vagyunk? Nahát...)

Szóval ez erős túlzás részemről, amúgy meg a kedves beteg kiugrott a tűből kissé, így az im inj.valójában asszem sc ment.Kicsit felszisszent, én meg már elképzeltem magam Nyalocsán, a hetes körlet ügyeletes macájaként.(Hm. Ide milyen smiley-t tegyek?!:)))

Tegnap Doki határozott utasítására("Elegem van belőled!Nem vállallak, renitens beteg vagy!Menj el végre ultrahangra!)eljutottam hasi ultrahangra, ui. négy napja fáj a vesém, ballotálásra érzékeny. Nos, sikerült összeszednem(jelzem, "aligharmincontúl"vagyok!):

-1 db jo petefészekciszta.

-2 db vesekő(mko).

-1 db 2,8 cm-es myoma(uterust elődomborító, hangárnyékot nem adó.)

-1 db epekő(mandulaevés után nagyobb zárható ki csak.)

Amikor romjaimat végre összekapartam az ágyról, gratuláltam magamnak, és elindultam hazafelé.Az sms-ek meg csak jöttek, jöttek.(Ui.tegnap ünnepeltünk.)

Doki közölte, még ne vessek számot, ne rendeljek koporsót:)Á, dehogy, mondtam könnyedén, csak azt sajnálom, hogy nem szexeltem eleget(ezt csak gondoltam...)

Aztán ugyanaznap este feljöttek rég nem látott barátaim(jé, vannak barátaim...:))(Plusz olvastam egy bizonyos Zoe Margolisról,  akit Britanniában szinte sztárként ünnepelnek, mert végigk..ta Angliát, Amerikát, és erről előbb blogot, majd sikerkönyvet írt.)Köztük egy ex-leányzóm, akinek én voltam az első, de hajaj, mennyire nem az utolsó...

Láttam magam... pár éve,ahogy  ültem azon a kanapén, könnyes szemmel, dacosan.

A pszichológus szelíden nézett rám.Csak nézett, nézett...akkoriban szakítottam első nagy szerelmemmel, és tomboltam. Pestre járkáltam, vidéki bulikba, és mindenkivel, akivel csak lehetett...Határtalan düh és gyűlölet volt bennem. Minden lány csak egy test volt számomra, izgalmas-idegen formák, szagok, ízek, domborulatok...de nem jóleső izgalom volt ez, megvetés volt benne...Mindenkit kihasználtam-elvettem, amit akartam, de én nem adtam magamból semmit.

-Miért?-kérdeztem pökhendin, könnyeimet nyelve.-Ön nem kefél összevissza?

A nő nem jött ki a sodrából.Mosolygott.

-Nem,nem kefélek-utasított rendre szelíden-Úgy gondolom, a  testem a lelkem temploma. Nem osztom meg akárkivel.

Kábán álltam fel a kanapéról.Kimentem, még éreztem a szekrényből jövő kemoterápiás gyógyszerek  jellegzetes szagát-kórházban voltunk, a pszichológus daganatos betegekre szakosodott, de engem még sokáig vállalt, gyógyulásom után is, mert megszeretett.

Őszi szél kavarta a leveleket a lábam alatt. Gondolatok nélkül rakosgattam őket-egyiket a másik után, mint egy bábu.

A testem a lelkem temploma. Azóta valóban nem osztom meg akárkivel. A pszichológus szavai beleégtek a lelkembe...Talán népszerűbb lenne a blogom, ha azt írnám, hogy kit hogyan ny...tettem boldoggá(beleásva magam a szex"funkcionális létébe".)De nem akarom...

Azóta csak szeretni akarok, érezni a másik selymes bőrért a bőrömön, érezni, ahogy remegő

kezemet

ujjaim vezeted

magadon-magamon, mindegy már

Örök jegyesség

szövetség lelkeddel

csillaglány...

Csak arra vágyom, hogy fogd a kezem, nézz a szemembe, csókolj meg közben...éreznem kell, hogy én-te vagyok, meztelen önmagam, fájón kitárulkozva...és ezt nem mással akarom, hanem Veled...csak a lelked most olyan messze jár. Ma átöleltél, és nem éreztem, hogy közünk lenne egymáshoz.

Azt hittem, belehalok.

Állandó lelkiismeretfurdalással küzdve élek.Nem tudom, hogyan segíthetnék Neked, hogy valaha visszatalálunk-e egymáshoz.Te ebből csak annyit érzel, hogy állandóan nyúzlak, hogy "nincs szex..."de én- a lelkedet jobban szeretném. Hidd el, nem ér annyit senki vágya, gyönyöre, teste, hogy a tiedet kockáztassam. Csak mondanád meg végre, mi jár a fejedben-csak nézel állhatatosan, girl with almond-shape eyes,nem tudom, volt-e valaha is közünk egymáshoz, de a fájdalmadba én is belehalok.

Nem jó ez így nekem.

De a testemet nem osztom meg-senkivel. Közel álltam a gondolathoz, milyen lenne, ha mással-hisz folyton hajt a vérem...de csak a tiédre vágyom. Nem tudom, megkapom-e még valaha.Azt mondtad ma, elfogadtál ilyennek-de hisz nem csinálok semmit. Csak a szeretetet kergetem, mint mindenki.

No, száz szónak is egy a vége, babám, segíts magadon, az isten is megsegít-nem csaltalak meg, nem is akarlak. A testem a tied, ameddig akarod.

Nekem meg maradnak apró barátaim, mind az öt:)))))))))

Jaj, miket írok én????!:)))

Ex-leányzómnak üzenem, jó lenne, ha végre túllenne ezen az időszakon, amin mindenki átesik. Ennél szerintem többet ér.Mindenki többet ér...ne add magad olcsón, kicsi.

Vigyázz a templomodra.Én meg az enyémre, akarattal, kitartással, szeretettel-Miattad.