I'm tired

Egy leszbikus lány, Angeleyes mindennapos harcai, kétségei, vágyai a hetero világban...

Fáradok.


Szürreális éjszakáim-nappalaim őrült erővel csúsznak ki kezemből...


Mondjátok-tényleg ezt kell csinálni, vagy valóban én nem tudom felvállalni a felelősséget?..mert meglehet...


Tegnap vendégül láttuk egyik legjobb barátomat/barátunkat-asszem mondhatom így... mindkettőnk közös barátja.Az ő szájából hangzott el az ominózus-"Nem tudsz felelősséget vállalni semmiért"-mondat-talán nem pontosan így, mielőtt sértődés lenne belőle...


De a lényeg ez volt.


Lehet.


Persze volt előzménye, egy idióta sms.Nyald ki a seggem, vagy valami hasonló, amit kórházi reggelemen írtam neki-dühömben.Merthogy pont akkor jutott eszébe szegénykémnek valamit sms-ben megkérdezni, ami nekem-az én idősíkomban-nem volt annyira húsbavágó...


Honnan tudhatta volna, hogy én épp akkor szaggatom ki vértől csöpögő karomból a branült egy kórházi mosdó felett...


Ugyan már...


Nem tudok veletek lépést tartani...


Mostanában állandóan elfelejtem, amit mondani akarok.


Régi nyári napok jutnak eszembe, amikor lustán elhevertem a díványomon, Cipzár, drága földszintes tacskónk lihegve mellettem, könyvek garmadája borította  a szobát, én hasonfekve merültem bele egy idegen világba...


Hova tűntetek, drága, felelősségmentes, málna és szappanillatú nyári napok,éjszakák?...


Mi a faszért kellett felnőnöm?...


Annyi fájdalom van ebben a rohadt életben-aki mást mond,hazudik.És minél "felnőttebb"vagy, annál több.És lehet, hogy nem akarattal okozod...


Nem tudom, kinek mit ígértem, édes kicsi kertemet mohón növi be a gaz, Kölyök valahol a messzi távolban, a hegyek között fedezi fel az életet nagyapjával-épp ideje...


És én?...


Gyémántként csillogó tekintetekben keresem az igazságot...


Végre már?...Segíthetnétek.

Hozzászólások (1)