I'm tired

Egy leszbikus lány, Angeleyes mindennapos harcai, kétségei, vágyai a hetero világban...

Fáradok.

Szürreális éjszakáim-nappalaim őrült erővel csúsznak ki kezemből...

Mondjátok-tényleg ezt kell csinálni, vagy valóban én nem tudom felvállalni a felelősséget?..mert meglehet...

Tegnap vendégül láttuk egyik legjobb barátomat/barátunkat-asszem mondhatom így... mindkettőnk közös barátja.Az ő szájából hangzott el az ominózus-"Nem tudsz felelősséget vállalni semmiért"-mondat-talán nem pontosan így, mielőtt sértődés lenne belőle...

De a lényeg ez volt.

Lehet.

Persze volt előzménye, egy idióta sms.Nyald ki a seggem, vagy valami hasonló, amit kórházi reggelemen írtam neki-dühömben.Merthogy pont akkor jutott eszébe szegénykémnek valamit sms-ben megkérdezni, ami nekem-az én idősíkomban-nem volt annyira húsbavágó...

Honnan tudhatta volna, hogy én épp akkor szaggatom ki vértől csöpögő karomból a branült egy kórházi mosdó felett...

Ugyan már...

Nem tudok veletek lépést tartani...

Mostanában állandóan elfelejtem, amit mondani akarok.

Régi nyári napok jutnak eszembe, amikor lustán elhevertem a díványomon, Cipzár, drága földszintes tacskónk lihegve mellettem, könyvek garmadája borította  a szobát, én hasonfekve merültem bele egy idegen világba...

Hova tűntetek, drága, felelősségmentes, málna és szappanillatú nyári napok,éjszakák?...

Mi a faszért kellett felnőnöm?...

Annyi fájdalom van ebben a rohadt életben-aki mást mond,hazudik.És minél "felnőttebb"vagy, annál több.És lehet, hogy nem akarattal okozod...

Nem tudom, kinek mit ígértem, édes kicsi kertemet mohón növi be a gaz, Kölyök valahol a messzi távolban, a hegyek között fedezi fel az életet nagyapjával-épp ideje...

És én?...

Gyémántként csillogó tekintetekben keresem az igazságot...

Végre már?...Segíthetnétek.

Hozzászólások (1)