Ilyen már tényleg nincs!!!

Blog: Lombikbébi program - még mindig várjuk a kis csodát - Szerző: kota24
Azt hiszem az élet a tűrőképességeim határait feszegeti. Ha valaki meghallja az elmúlt 6 hónapom nem éppen kurta történetét, azt mondja, hogy ilyen nincs. Ennyi balszerencsés esemény ennyi idő alatt ennyi minden… Szappanoperába illik. Még a Meddőségi Centrumban az orvosom szemében is a szánalom és kétségbeesés szikráját láttam megcsillanni. Felhívta a figyelmemet, hogy nem fog megsértődni, ha nem produkálom neki a gyermekért küszködő nőkben előforduló, valamennyi hátráltató „bajos-dolgot”! Csak hogy lerántsam a leplet: a mai konzultáció előtt még azon idegeskedtem, hogy az endometriózis miatt nem fogja elvállalni a következő beültetést. Erre ügyet sem vetett, azt mondta egy 2 cm-es csoki-ciszta miatt nem küld laparoszkópiára és nem kezel meg fél éven keresztül fogamzásgátlóval, hogy aztán egy klimaxos nőt csináljon belőlem. Az endo nem zavar. Viszont, és most jön a lényeg: a pénteken 4D-s ultrahanggal látott 20 mm-es domináns tüszőcském, ami átjárható petevezeték mellett babaesélyes is lehetett, olyan erősen bevérzett, hogy mára egy 3.5 cm-es véralvadékkal és savóval kitöltött cisztává fejlődött. Ez kitölti a jobb petefészket, az endometriózis a balt. Így hát babára fel. Lehetetlen. Addig nem tudunk belevágni a következő programba, amíg ez a véres dzsuva – mert máshogy minősíteni nem tudom – fel nem szívódik. Próbálta az orvos latolgatni, hogy mit tehetnénk, de laparoszkópiásan eltávolítani nem éri meg (hozzáteszem, hogy nem is engedném), leszívni nem tudja, mert az alvadék eltömítené a tűt. Egy akkora tűt – szó szerint idézve – nem tud feltuszkolni a hüvelyen keresztül, amivel ezt ki tudná varázsolni onnan. Így hát marad az újabb várakozás. A menzesz 1.napján ránéz, hogy mi újság odabent, volt e esetleg akkora szerencsém, hogy felszívódott és talán megkapom életem legszebb szülinapi ajándékát! Ha még mindig ott éktelenkedik, 1 hónap fogamzásgátló, hogy ne legyen peteérésem és még véletlenül sem tudjon semmi az utunkba állni. Ez esetben lőttek az ajándékomnak.

Biztos, hogy valamikor, amit nem tudok ugyan, de biztosan nagy gonoszságot vagy gonoszságokat követhettem el, hogy ezt kapom. Egyre inkább a szakadék szélére sodródom…

Tegnap kitaláltam egy új hóbortot, ami még egészséges is. A munkahelyemen éppen bokros teendőim közepette, akadt egy kis időm egy egészségmegőrző magazin lapozgatására. A növényi csírákról írtak benne egy érdekes összefoglalót. Már tavaly is foglalkoztatott, de már nem is emlékszem miért veszett a feledés homályába. Most újra bevillant, hogy én ezt már szerettem volna kipróbálni. Munka után usgyi a legközelebbi bio-bolt. Rögtön vásároltam is egy csíráztató edényt, szerencsére nem pénztárca slankító új hóbort.És beszereztem néhány magot is, ami potencianövelő, termékenységfokozó. Ahogy hazajöttem neki is láttam. Alaposan megmostam a magokat, majd ahogy a használati utasításban tanácsolták, beáztattam őket egy napra. Ma délután pedig a 24 óra elteltével kivettem őket a lubick-ból és elkezdődött a csíráztatás. Elvileg néhány nap alatt néhány mm-es csírák nőnek, amiket joghurtba, szendvicsre szórva lehet fogyasztani. Kíváncsi vagyok, hogy nálam is csíráznak e, ugyanis nem vagyok a növények kedvence. Még a Keresztapumtól kapott Aloe Verát is sikerült az Örök Virágmezőkre száműznöm.