• Fül-Orr-Gégészet

        Jumed blogja

        Mi az a tinnitus?
         
        A tinnitus, vagyis a fülzúgás egy hangérzet, amelyet a páciens annak ellenére hall, hogy külső hangforrás nem szolgáltat hozzá ingert. Különféle formában jelentkezhet: lehet sípoló, csengő, búgó, pulzáló, susogó, sziszegő hang is. Egyik vagy mindkét fülben jelentkeznek, illetve a betegek egy része a „fejében hallja”. Leginkább a 40-70 éves korosztályt érinti. Igen gyakori jelenségnek mondható.
         
        Oka, kivizsgálása
        • A betegség kivizsgálása fül-orr-gégészeti rendelésen kezdődik. Ide tartozik a fültükrözés, dobhártya megtekintése, a dobüregi nyomás mérése, fülzsírt vagy gyulladásos jeleket keresve a háttérben.
        • A zajkárosodásnak napjainkban igencsak megnőtt a jelentősége, a hangos zene hosszú időn keresztül történő hallgatása károsítja a fülünket. Az alapos kivizsgálás részét kell, hogy képezze a laborvizsgálat. Itt többek között a pajzsmirigy betegségnek, vashiánynak, vérszegénységnek, magasabb vérzsírszintnek (koleszterin, triglicerid), cukorbetegségnek lehet jelentősége.
        • A magas vérnyomás, érelmeszesedés is szerepelhet a kiváltó okok között.
        • Az állkapocsizületi rendellenességek, a fogcsikorgatás is állhat a háttérben teltségérzetet okozva a fülben, vagy éppen kibújni nehezen tudó bölcsességfog is okozhatja a panaszokat.
        • Fontos részét képezi a kivizsgálásnak a nyaki RTG és a nyaki erek ultrahang vizsgálata. Elsősorban a kiserek szűkületét teszik felelőssé a fülzúgás kialakulásáért, a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek szállítani a belső fülhöz, a környező szövetekhez.
        • Fontos az ideggyógyászati vélemény, szükség esetén képalkotó kérése (CT. MR) is.
        • Előfordulhat, hogy a fülzúgás és idegi halláscsökkenés hátterében jóindulatú agydaganat, acusticus neurinoma áll.
        • Gyógyszermellékhatás is lehet a háttérben. A teljesség igénye nélkül ide sorolhatóak egyes aminoglikozid és makrolid hatóanyagú antibiotikumok, depresszió kezelésére alkalmazott szerek, malária ellenes kinin tartalmú gyógyszerek, nagy dózisú acetilszalicilsav therápia
        • 1g/nap felett, Béta blokkolók, vízhajtók, kemotherápiás szerek.
        • A folyamatos, állandó stressz, depresszió, lelki megterhelés, kimerültség is kiválthatja a kóros hangérzetet.

         

        Mint látjuk, a fülzúgásnak számos, fülészeti, ideggyógyászati, belszervi és pszichés oka is lehet, melyek felderítése, kezelése nem könnyű. Az alapos kivizsgálás után számos kezelési lehetőség áll rendelkezésünkre.

         

        Az elsődleges a keringésjavító infúziós therápia acut tinnitus esetén. Az erre a therápiára nem reagáló fülzúgás esetén az alternatív megoldási lehetőségek jönnek szóba. Alább olvasható egy általános leírás a szóba jöhető kezelési lehetőségekről. Saját tapasztalatom szerint egyénileg változó, kinek mi használ, mi segít.

        • Acut, tehát frissen kialakult, 3 hónapnál nem régebb óta fennálló fülzúgás kezelésére a keringésjavító infúziós kezelés az elsődleges, mely tartalmazhat vinpocetint (Cavinton), piracetamot (Nootropil), pentoxifillint (Trental). 5-10 napig intravénás infúzóban, majd tabletta formájában érdemes szedni.
        • Betahistin tartalmú tabletta. Javítja a belső fül keringését, csökkenti a szédüléses rohamok gyakoriságát, ha a fülzúgáshoz vertigo, vagyis forgó jellegű szédülés is társul, például Meinere betegségben.
        • Ginko biloba –t, vagyis gyógynövénykivonatot tartalmazó, vény nélkül kapható tabletták. Magnézium és cink tabletta.

         

        A tinnitust az esetek 50-60 %-ban enyhébb-erősebb halláscsökkenés is kíséri. Ha a fülzúgástól szenvedő páciensnek kisfokú halláscsökkenése van, mely a hallókészülék ellátást még nem feltétlenül indokolná, próbaképpen mégis érdemes felajánlani megfelelő hallókészülék illesztését: ugyanis a környezet hangjainak felerősítésével a tinnitus „háttérbe” szorulhat, és kevésbé zavaróvá válik. A modern hallókészülékek fülzúgáshoz használható programkapcsolóval is rendelkeznek, pl. tengermorajlás hang kapcsolható be elalváshoz. Itt érdemes megemlíteni a noisiert, a zajgenerátor nevű eszközt is. Pici, fülbe helyezhető, Tb támogatással rendelhető, ára kb. 40000 ft/db. Az agynak kellemes, halk, sistergő, úgynevezett „rózsazajt” (szélessávú, sok frekvenciát magába foglaló zajt) bocsájt ki, segít elterelni a figyelmet a zavaró, belső zajokról, akár alváshoz is használható. A hallószerv egészét ingerli, a páciens képes tartósan, könnyedén elviselni, egyre kevésbé vesz tudomást az eddig zavaró zajról.

         

        Akupunktúra - hamarosan elérhető a Ju med rendelőben! A fülzúgás csökkentésének és elkerülésének további módja, hogy harmonizáljuk testünk energiáit. A hagyományos kínai orvoslás (hko) tanítása szerint a fülzúgás a finom energetikai egyensúly megbomlására utalhat. Általában a fültünetek megjelenése hátterében komoly belszervi, energetikai pangás lehet. A páciens alapos, egyéb panaszokra is kiterjedő kikérdezése segíti az egyéni therápia kiválasztását. Itt jelentősége lehet az álmatlanságnak, térd-és derékfájásnak, a fejfájásnak, a memóriazavarnak, a hosszan tartó köhögésnek, negatív érzelmeknek egyaránt. Az akupunktúra előnye, hogy gyógyszerek nélkül, az egész testet átfogóan gyógyítva, az energiakeringés blokkjait oldva egyéni therápia segítségével gyógyíthatja a fülzúgást. A kínai medicina a füleket a vese meridiánhoz kapcsolja. A vese energiájának erősítésére kiválóan alkalmasak a gyógynövények is.

         

        Tinnitus retraining therapy (TRT). A kezelés célja, hogy a pácienst ne zavarja a fülzúgás, eleressze a füle mellett, megszüntesse a tinnitus észlelését. A TRT olyan módszer, amelynek célja, hogy a test, melyet a tinnitus ingerel, hozzászokjon a saját reakcióihoz, illetve hozzászokjon magához a tinnitus jelhez. Ha áthangoljuk a páciens agyát, képes úgy kezelni a tinnitust, mint a saját környezetének azokat a megszokott zajait, amelyeket normális esetben nem észlel tudatosan, illetve ha mégis hallja azokat, akkor nem kellemetlenek a számára. A TRT mindig két komponensből áll: egyrészt az intenzív, személyes, irányító tanácsadásból (pszichotherápia), másrészt a zajtherápiából, többnyire olyan zajgenerátorok felhasználásával, amelyek alacsony színtű, szélesszávú zajt bocsátanak ki. A TRT során soha nem maszkolják a tinnitust, vagyis nem fedik el, mivel senki nem szokhat hozzá olyan jelhez, melyet nem tud felfedezni.

         

        További terápiatípúsok 

        • BEMER therápia, mágnestherápia. Parányi impulzusokkal a mikrokeringést állítja helyre és ezáltal az egész szervezet vérellátottságát javítja.
        • Hiperbárikus oxigén therápia. A kezelés alatt a betegek nyomásálló, keszon kamrában a normál légköri nyomásnál nagyobb nyomáson tiszta oxigént lélegeznek be. A megnövelt nyomás és a 100%-os oxigén hatására a vérben oldott oxigén szint megemelkedik, a mikrokeringés a belső fül hajszálereiben javul.
        • Hallójárati Soft lézer kezelés a belső fül szöveti keringését javíthatja, ezáltal a fülzúgást csökkentheti.

        Milyen gyakoriak a szaglászavarok?
         
        A szaglászavarok gyakorinak mondhatóak, a 60 év alatti népesség 1%-át is érinthetik. A szaglás megváltozásának, csökkenésének hátterében különböző betegségek állhatnak, de kétségtelen, hogy az életkor előrehaladtával a szaglóképességünk csökken. A szaglás elvesztése gyakran társul az ízérzékelés zavarával.
         
        Legfontosabb fogalmak:
        • anosmia - a szaglás teljes hiánya
        • hyposmia - gyengült szaglóképesség
        • dysosmia- szagok észlelése károsodott
        • phantosmia - amikor nem létező szagokat hallucinál valaki
        • parosmia - amikor valaki nem jól határozza meg a szagokat
         
        Hol helyezkedik el a szaglószerv?
         
        A szaglásért felelős régió az orrüreg és az orrsövény felső részén, valamint a felső orrkagyló területén található körülbelül 2 cm2 területen. Az itt található érzősejtek idegfonattá szerveződnek össze, és a koponyaalap „lyukacsain” (lamina cribrosa) átfúródva haladnak az agy felé.
         
        Milyen szakorvoshoz forduljunk panaszunkkal? Fül-orr-gégész és ideggyógyász (neurológus) szakorvost keressünk fel.
         
        Meddig érdemes várni az orvoshoz fordulással?
        • nátha vagy influenza lezajlása után még 6-8 héttel sem javuló panasz esetén;
        • hirtelen fellépő szaglászavar esetén, melyet fertőzés nem előzött meg, minél előbb keressünk fel szakorvost!
         
        A szaglászavarok kialakulásuk szerint két nagy csoportra különíthetőek el:
        • perifériás ok: a szaganyag, illatanyag nem tud eljutni a szaglóhám érzékelő receptoraihoz. Ide tartoznak a fül-orr-gégészeti betegségek.
        • centrális ok: szaglóideg, a központi idegrendszer betegségei. Neurológiai, ideggyógyászati okok.
         
        Mik a leggyakoribb, szaglászavart okozó betegségek? Mi a megfelelő terápia?
         
        Orr és orrmelléküreg betegségek: 25%-30% orrpolipok, krónikus melléküreggyulladás, allergia, nagyfokú orrsövényferdülés, rhinitis medicamentosa (orrcsepp függőség).
        • Orrpolypositas esetén műtét után 3 hónappal a szaglás egyértelmű javulása igazolható
        • Krónikus melléküreggyulladás és orrpolyposis esetén 8 hetes szteroid tartalmú orrspray használata után javulhat a szaglóképesség. Ezekben az esetekben a szaglásképesség változó, időnként jobb, időnként rosszabb.
        • Allergiás orrnyálkahártya gyulladásban a megfelelő antiallergiás kezelés eredményeképpen a hyposmia javulhat.
        • Nagyfokú orrsövényferdülés is lehet az oka a szaglászavarnak, ilyen esetben a megoldás műtéti.
         
        Felső légúti vírusfertőzés után: 15-20%
         
        Oka: a szaglóhám károsodása, inkább idősebb korban jellemző. A szaglászavar javulhat, akár még 2 éven belül is különösebb terápia nélkül! Kezelésként elfogadható a szteroid tartalmú orrspray használata, illetve nyálkahártya regeneráló A vitaminos orrcsepp, komplex B vitamin szedése, illetve napi többszöri orröblítés fiziológiás sóoldattal vagy salvus vízzel. Mindezek legalább 1 hónapon keresztül használandók. A szaglósejtek kéthavonta újulnak meg teljesen, tehát legyünk türelmesek a javulást illetően!
         
        Fejsérülés után, baleset következtében: 10-15%
         
        Általában súlyos szaglásvesztéssel jár, javulás akkor várható, ha a szaglás nem szűnt meg teljesen a baleset után. A rostacsontok törése következtében a szaglóidegrostok szakadása áll a háttérben. Általában három hónap után már nem számíthatunk javulásra.
         
        Egyéb okok:
        • Orrüregi daganatok (egyéb tünetek a szaglászavaron kívül, mely felhívja a figyelmet az elváltozásra: ismétlődő orrvérzés, féloldali orrdugulás, nyaki nyirokcsomó megnagyobbodás);
        • Endokrinológiai betegségek: pajzsmirigy alulműködés, cukorbetegség; - vese-vagy máj betegség;
        • Neurológiai betegségek: epilepszia, Parkinson kór, Alzheimer kór, sclerosis multiplex.
        • A Parkinson kór kezdeti stádiumában megjelenhet a szag-és ízérzékelési zavar, ezért a korai diagnózis felállításában ezen tüneteknek nagy jelentősége van!
        • Pszichiátriai betegségek (anorexia nervosa, major depresszió, schizophrenia);
        • Dohányzás, vegyi anyagok (festékoldó, cementpor, benzin);
        • Gyógyszermellékhatás.
        • Nehéz egyértelműen bizonyítani a gyógyszerek szerepét a szag-és ízérzékelési zavarokban, ugyani kevés ilyen jellegű vizsgálatot végeztek eddig. Korai stádiumban ez még visszafordítható lehet, érdemes az adott gyógyszert másra cserélni, ha gyanú merül fel.
        • A következő gyógyszerek okozhatnak szagláscsökkenést:
        • depresszió elleni szerek – amitryptiline; -
        • kemotherápiás szerek-cisplatin, methotrexat (A kemotherápia befejezése után 2-3 hónappal a szaglás visszatér, ugyanis a szagló-és ízlelőreceptorok képesek a regenerációra.);
        • magas vérnyomás elleni szerek-propranolol; migrén ellenes szerek- sumatriptan;
        • Hiánybetegeségek (B12, B6, cink, A vitamin hiány);
        • Normál esetben is előfordulhat terhesség alatt ;
        • 75 év felett általában a szaglásunk romlik.

        Milyen vizsgálatokra számíthatunk, ha orvoshoz fordulunk?

        • Részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat, krónikus arcüreggyulladás, orrpolyposis kizárása céljából orrendoscopia végzendő;
        • Szaglásvizsgálatot csak a nagyobb intézetekben végeznek rutinszerűen. (UPSIT teszt);
        • Neurológiai vizsgálat. (kognitív funkciók, agyidegek);
        • A betegvizsgálatot követően képalkotó vizsgálat kérésére gyakran sor kerül. Krónikus orrmelléküreggyulladás gyanúja esetén orrmelléküreg CT –t, neurológiai okot feltételezve koponya MR vizsgálatot érdemes elvégezni, mely jobban megmutatja az elülső koponyagödörben lévő esetleges eltéréseket;
        • Szóba jöhet még laborvizsgálat (vércukor, pajzsmirigyműködés, vese - és májbetegségek);
        • allergia teszt, ha vannak allergiás megbetegedésre utaló tünetek.


      • Blog leírása

        Füg-Orr-Gégészet blog
        Látogatás: 768 alkalommal

        A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

      • Hirdetések
      • Saját oldal

      • Hirdetés