Ars Medica Lézerklinika

Tavaly novemberben műtötte férjem visszeres lábát dr. Dömötör Gábor, majd 5 hónappal később, idén áprilisban műtötték újra a Honvéd kórházban, miután az első műtétet hivatalosan is orvosi műhibának minősítették. Már a kezdetek is aggodalomra adtak okot. Bár nem feltétlenül szimpátia alapján választ az ember orvost, az az arrogancia és felsőbbrendűség érzet, amely az orvosból sugárzott, mindkettőnket megdöbbentett. Miután azonban kizárólag az Ars Medicá-ban végeznek TB támogatással visszérműtétet, félretettük idegenkedésünket. Bár ne tettük volna! A doktor úrral csupán egyetlen alkalommal találkoztunk, amikor az első "bemutatkozó" vizsgálatot végezte. Sem a műtét előtt, sem azt követően nem látta, így nem is vizsgálta meg a férjemet, a sebkötözést, sőt, a kontrollt is egy asszisztens (!) végezte. Ami azonban még döbbenetesebb, a műtét előtt egyetlen kötelezően előírt vizsgálatot sem végeztek el a klinikán, elmaradt tehát mind az ultrahang vizsgálat, mind a Trendelenburg-teszt, mind a Perthes-próba (a beteglapra viszont mindhármat felírta, s a TB-felé el is számolta ezek költségét), így pusztán egy három perces szemrevételezéssel döntötte el, mely ereket kell kiműteni a férjem lábából. Nem kell orvosnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, milyen döbbenetes hanyagság, mulasztás a – nem véletlenül – kötelező vizsgálatok el nem végzése! Nos, a műtét természetesen nem sikerült. Már a kötés levételekor egyértelmű volt számunkra, hogy valami nagyon nem stimmel. Akkor még csak annyit észleltünk, hogy a legcsúnyább visszerek továbbra is ott virítottak férjem lábában. Bizalmunkat vesztve azonnal bejelentkeztünk a Honvéd Kórházba kontrollra. Az orvos épp csak rápillantott a férjem lábára, ám ennyi elegendő is volt, máris küldte ultrahang vizsgálatra. Emlékeztetőül: ez az a vizsgálat, amelyet kötelezően el kell(ett volna) végezni a műtét előtt az Ars Medicá-ban is! Nos, az ultrahangon kiderült, hogy a fő felszín alatti véna billenytűi rosszak, s ha a vizsgálatot elvégezték volna, azonnal kiderült volna, hogy a műtét legfőbb célja ennek a vénának eltávolítása. A véna azonban ott maradt férjem lábában, 5-6 más, hatalmas visszérrel egyetemben. Azonnal újraműtötték a férjemet, ezúttal jóval szakszerűbben, figyelmesebben, és nem mellesleg jóval udvariasabb, kulturáltabb, a másikat partnernek tekintő modorban. A mérleg: a, 1 felesleges műtét b, 3 nap felesleges betegszabadság, c, 2 hónap felesleges fájdalom és mozgáskorlátozottság d, mínusz 60 ezer forint (ugyan TB által finanszírozott műtétet végeztek az Ars Medicá-ban, de ilyen-olyan címszóval – kb. 3 órányi „hotelszolgáltatás”, betegvizsgálat - 60 ezer forintot ki kellett fizetnünk e, rengeteg utánajárás, idegeskedés, megaláztatás Természetesen nem fogjuk szó nélkül hagyni ezt az ügyet. Hivatalos orvosi szakvéleményt kértünk a Honvéd Kórháztól, amelynek alapján pert fogunk indítani a Klinika ellen. Értelemszerűen nem az a célunk, hogy visszakapjuk a 60 ezer forintot (ami történt, azt sajnos nem lehet pénzzel helyrehozni), hanem az, hogy minden erőnkkel harcba szálljunk az ilyen önhitt, mások életével játszadozó kontárok ellen. Bár mindenki venné a fáradságot, bátorságot, hogy hasonlóképp járjon el! Mennyivel jobb lenne a világ, ha senki, kiváltképp egy orvos nem engedhetné meg magának, hogy hanyagságból, figyelmetlenségből, önhittségből kárt okozzon, vagy tönkretegye a másik ember életét!

Dömötör Gábor mester úrral kapcsolatban szólnék hozzá. Ha lehet messze kerüljék el, az esztétika szót hírből sem ismeri. Azt meg kell hagyni, hogy gyors, de pontossága megkérdőjelezhető. Csak rondábbá teszi, amit szebbé kéne. Viszont az ember pénzét kifejezetten jó teljesítménnyel nyeli.

Sajnos nem az a probléma Dömötör doktor "Úrral", hogy nem nyájas, hanem szakmaiatlan is. A modora egyszerűen fertelmes, megalázza a betegeket. Aranyér műtéten voltam nála, lézeres sebészet volt, sajnos több hétig nem gyógyult a seb, amikor visszamentem hozzá, akkor kioktatott, hogy ne nyafogjak, várjak türelemmel. Ezek után kerestem fel Dr. Csatár Évát, aki segített a gyógyulásban, kiderült, hogy belső varratokat is talált(?????!), amik begyulladtak. Ha valaki szereti a "hentesmunkát" és a megaláztatást, az menjen dr. Dömötörhöz!

A sok negatív vélemény között akad pozitív vélemény is, és valami azt súgja, hogy el kell oda mennem. Visszérműtétre szeretnék menni Dömötör doktor úrhoz. A leírtak alapján lehet, hogy nem anyájasság mintaképe, de nálam fontos szempont, hogy értse a dolgát, mögötte pedig a hozzáértés és a rutin áll, szerintem.

Szia. Mégegyszer választanád őket?

Múlt héten jártam a klinikán és aminek fültanúja voltam,azon megdöbbentem.Vizsgálatra érkeztem,minden rendben is volt,az adminisztrátorok korrektek,udvariasak voltak,a hölgy,(magas,fekete hajú)aki velem foglalkozott különösen szimpatikus volt,határozott,látszott,nagyon érti a dolgát.Társai talán még újak lehetnek,mert a sok munka mellett őket is segítette,tanította.Kicsit megnyugodva,hogy jó helyen vagyok,leültem várakozni.És akkor ért a döbbenet.Valahonnan előkerült egy nem éppen szimpatikus dr.-mint a mellettem várakozótól megtudtam dr.Dömötör,a főnök volt- és simán,lehülyézte,idiótának nevezte az alkalmazottjait,üvöltözött,kritikán aluli módon viselkedett.Felháborított,hogy ha ezt megteszi a páciensek előtt milyen lehet amikor nem látják.Nem tudom mit képzel magáról ez az ember? vagy inkább állat?,de minden tiszteletem a hölgyeké,hogy ezt el kell viseljék.Az egész légkör megváltozott,úgy a dolgozók,mint a betegek körében.Ezek után aggódtam már,milyen lesz az én orvosom.Szerencsére Ő egy kedves ember,és mivel műtétet javasolt,a tapasztaltak után kétségbe estem,itt,ilyen vezető mellett?-soha!Inkább az állami intézet,ahol a doktorom dolgozik!Nem tudom milyen szakember,de mint ember egy durva,arrogáns,beképzelt senkiházi! Én többet oda be nem teszem a lábam!

Szia! Érdekelne az orrsövényműtéted eredménye és a véleményed a kórházról! Ha megtennéd, hogy leírod a műtéti napot, megköszönném!

Szomorúan olvastam az előttem lévő rengeteg negatív véleményt. Nekem pozitív tapasztalataim vannak, és úgy gondoltam "kötelességem" ezt megosztani másokkal. Fél év után próba szerencse alapon jöttem a klinika ortopéd orvosához, dr. Szikora Gyulához. 3 hétre a bejelentkezéshez képest kaptam vizsgálati időpontot. Már az első pillanatban szimpatikus volt a Doktor Úr, végighallgatott a történtekről, majd megvizsgált, elmondta szakvéleményét, és ezek után nézte át a paksaméta papíromat. Tehát nem más dokik véleménye alapján döntött. Műtétet javasolt, mert olyan volt a baj. Eldönthettem, hogy itt szeretném-e megcsináltatni a műtétet, vagy máshol. Én a mellett döntöttem, hogy itt. 1 hónappal a vizsgálat utánra kaptam időpontot, addig meg tudtam minden vizsgálatot csináltatni, ami kellett a műtéthez. November 19-én reggel 8-ra kellett mennem. Akkor kifizettem a fennmaradó "szobaárat", leadtam a leleteimet, majd egy nagyon kedves nővérke a szobámba kísért. A szoba tiszta volt, fertőtlenített (szag), kristálytiszta saját wc, zuhanyzó. Átvettem a pizsamámat, majd elkísért a nővérke a műtőbe. Mindenki aki bent volt nagyon rendes volt, vígasztaltak, nyugtatgattak. Aztán elaltattak. A szobámban tértem magamhoz, bekapcsoltam a tv-t, és tévéztem. A nővérke kb 20 percenként bejött, megnézett, lázat mért, fájdalomcsillapítót kaptam, kétszer csinált nekem teát, szendvicset kaptam később. Minden rendben volt, rendszeresen rám nézett, nagyon jól esett a törődése. 2-re jött értem a kísérőm, akkor segített felöltözni a nővérke, bekötötte a cipőmet, mert nem tudtam hajlítani a térdemet (artroszkópos térdműtét volt nekem). Taxival hazajöttünk, 2 nap múlva kontroll. Mielőtt hazajöttem tájékoztatott a Doktor Úr a műtétről, mit csinált, otthoni ellátásomról, stb. Minden rendben volt, a 2 napos kontrollon, kötést cserélt a Doktor Úr, és a további otthoni gyógytornát elmondta, hogyan kell csinálnom. Műtét után 1 héttel mentem először gyógytornára (1 órás, csoportos gyógytorna térd műtötteknek, vagy az előtt állóknak egy bp-i kórházban), a következő nap varratszedés. Ott is minden rendben volt, a Doktor Úr meg volt elégedve a lábammal, sebeimmel, és a "használhatóságával". Akkor volt 1-2 kérdésem, azokat feltettem, és mindenre teljesen rendesen válaszolt. 6 hét múlva, január második hetében újabb kontroll. Addig is gyógytorna, gyógyulgatás. Ezúton is szeretném megköszönni a Doktor Úrnak, és a nővérkének is, hogy ilyen kedvesek, rendesek voltak velem, nagyon pozitívak a tapasztalataim. Egyetlen negatívum van, hogy a kísérő nem maradhat ott, hanem haza kell mennie, vagy beülnie egy kávézóba, vagy bárhová. Szerintem a szobaár megéri, egyedül szenved az ember, nem kell hallgatnia más betegeket, és saját tv-n rengeteg csatornával terelheti el a gondolatait.

Ahogy a fórumot olvasom én még jól jártam. Elmentem egy lágyéksérv panasszal a klinikára. Már a furcsa rendezetlen állapotok zavartak,de gondoltam ez az épület felújítása miatt van. Az orvos elég furcsa stílusban beszélt velem.Mondta tolja le a nadrágomat,és kérdezte mióta érzem a sérvet. Mondtam hogy kb 3 hónapja kezdtem érezni.Ránézett egy pillanatra hozzá is ért.Majd miután folytattam a mondani valómat és közöltem hogy jó pár éve volt már itt sérvem be is fejezte a "vizsgálatot". Közölte,hogy ez így már nem egy napos dolog lenne. Majd leült számolt valamit,és közölte hogy ez 330 000 Forint lenne.Kikísért a pénztárba és befizettem a 15 ezer forintos vizsgálati díjat. Az egész dolog nem tartott tovább 3 percnél a vizsgálat egyetlen tapintásból és az összeg közléséből állt. Miután fizettem és vártam az "eredményre" már végzett az utánam következő emberrel is és kísérte a pénztárhoz. Az a helyet azoknak ajánlom aki szeretik ha hülyének illetve pénztárcának nézik őket. Szerencsésnek gondolom magam ,hogy egy ilyen helyen nem feküdtem kés alá.

Több mint két éve jártam az ars medicanál. 3 zavaró anyajegyet távolíttattak el az arcomról. Futószalagon, sietve történt az ellátás, de ez nem is lett volna akkora baj, ha a történet vége jó. Az érzéstelenítő injekció kevés volt, fájt a műtét. Magyaráztak, hogy az nem is úgy van, nem fájdalom az. Mindegy, kibírtam. A műtét előtt és után is azt mondta dr Dömötör, hogy néhány hét alatt szépen meg fognak gyógyulni a sebek. Háromból egy seb, az államom, ami épp csak felületi volt, meg is gyógyult egész hamar. Viszont az arcomra és az orromra valamiért iszonyatos krátereket csinált a wolfram hurokkal. Ezek a mai napig csúnyák. Ami az orromon van, az nem annyira feltűnő, majdnem teljesen feltöltődött, de csúnya a felülete, szóval összességében rosszabb mint volt. De sajnos az arcomon lett a legrosszabb: a mai napig egy rózsaszínes-pirosas mélyedés van az anyajegy helyén, ami ráadásul sokkal nagyobb. Csiga lassúsaggal gyógyult, borzasztóan éreztem, érzem magam miatta. Egy ideje pedig nem is gyógyul már tovább. A kontroll: az időpont, amit ajánlottak, nem volt megfelelő, így másikat kértem (egy nappal későbbit azt hiszem). Azt mondták rendben van. A megbeszélt napon felutaztam BP-re, és a klinikán szembesültem azzal, hogy benn sincs az orvos. Azt mondták tegnapra vártak, valószínűleg elfelejtették átírni a számítógépben. Egy kis vitatkozás árán sikerült elérnem, hogy ha már ott vagyok, nézzen meg valaki. Egy doktornő nézett meg, aki annyira értette a dolgát, hogy a harmadik heg helyett (ami akkor még jócskán látszott), egy kinyomott pattanást kezdett vizsgálni :) Szóval plasztikai sebészre gyűjtök és barátkozok a gondolattal, hogy lehet örökre így maradok :(