Pioneer
Szerző:
Bulcsu
A BLOG LEÍRÁSA
Napi elmélkedés az egészségügy sötét oldaláról (na nem a star wars, de valami hasonló). ha már a példa felmerült: Anakin vívódása a Birodalom ellen!
Látogatás: 95146 alkalommal
A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.
Decadence
2008.05.27.
Ezt is megéltem. Nem gondoltam volna, hogy idáig jut a jelenlegi munkahelyem. Évekig büszke voltam, hogy itt dolgozhatok, de eljött az az idő, amikor már kellemetlenül érint az erre vonatkozó kérdés. Az egyik tényező az, hogy már csak harmad annyian vagyunk, mint két évvel ezelőtt, így nem csoda, hogy nem úgy halad a rendelés, mint korábban,és hogy több mint egy hónapos az előjegyzés (egyre több beteg mondja a vizsgálat során, hog 3 hete fájt, de már nem...). A másik az eszközök amortizációja. A kórháznak már javításra sincs pénze (legalábbis erre nem fordít), nem hogy újat vásárolni, bemutató-eszközöket használunk "kipróbálásra". Ha megunja a cég és elviszi, elmarad a rendelés. Ezt etikailag elég nehéz felvállalni, és nem is nagyon cél ilyen helyzetben sokáig maradnom. Keresek, állást... (nem könnyű 9 év után) Success
2008.05.21.
Egész jól sikerült átvészelni ezt az első napot. Az asszisztensek külön örültek, mert négy ember helyett csak egy utasítgatja őket :) én meg megpróbáltam gyorsítani az ügymenetet, de szomorúan kellett tapasztalnom, hogy még mindig én gépelek a leggyorsabban a csapatból. Érdekes módon, ha kevesen vagyunk, a hangulat mindig sokkal jobb. Remélem, holnap is ilyen gördülékenyen fog menni a dolog. Hard days
2008.05.20.
Érdekes három nap következik, egyedül maradok két szakrendelésre, meg az osztályra, mert a többiek elmentek konferenciára. Azt mondják, meg tudom látni a rossz dolgokban is a jót. Most is látom, végre optimális lesz az orvos asszisztens arány. Ami nem lesz optimális, az a beteg-orvos arány. Na az nem nyugat-európai. Szerencsére ilyenkor a betegek is türelmesebbek, látják, hogy egyedül vagyok, csinálom, ahogy bírom, és halad a sor, mégha lassan is. Csak ne jöjjön semmi rendkívüli közbe... egy súlyos állapotú beteg ellátása elviszi szükségszerűen a fél délelőttöt, a két szakrendelés meg áll.. Mosolyogtam ma reggel, mert a vezetőség jelezte, hogy ÁNTSZ ellenörzés várható, azt is vizsgálják, hogy elkezdődnek-e a szakrendelések a megadott időben. Na én két helyen is el fogom kezdeni. Holnap, ha marad energiám, megírom, hogy sikerült. New job
2008.05.18.
Érik az elhatározás, egyre inkább. Lassan sem a minimális tárgyi, sem a személyi feltételek nem adottak az ellátáshoz. Még egy beszélgetés a vezetőséggel, hogy mit gondolnak a jővőről, van-e jövőképük ezen tevékenységet illetően, aztán indul a keresés. Azért nem könnyű 9 év munkáját itthagyni, a barátokat, ismerősöket. Furcsa belegondolni, hogy reggel nem oda indulok, ahová az egyetem óta mindig. Kérdezik a betegek, fél év múlva kell kontroll-ra jönni, itt leszek? A héten már azt mondtam, nem valószínű.... Rejuvenation
2008.05.13.
Itt
a
tavasz,
a
megújulás.
Nekem
is.
Megvagyok,
minden
a
régi,
csak
egy
kicsit
összeszaladtak
a
dolgok,
annyi
időm
sem
volt,
hogy
a
gép
előtt
üljek
békés
5
percet.
Napközben
3
ember
helyett
dolgozunk,
mire
hazaérek,
örülök,
hogy
a
gyerekekkel
lehetek.
A
"hosszú"
hétvégéket
meg
nagyon
intenzív
kikapcsolódással
kell
tölteni,
hogy
legalább
esély
legyen
újrakezdeni
a
dolgos
hétköznapokat.
Első
nap
ismét,
inkább
a
pihenésről
írok
:)
Négy
nap
Erdélyben...
nincs
mobil,
nincs
vezetékes
víz,
fával
fűtűnk
a
sparhetben,
azon
főzünk,
forrásvizet
ott
melegítjük.
Békés
baráti
társaság,
nagy
lelkizések,
összeborulások.
Azt
hiszem,
az
ilyen
találkozók
tartják
meg
az
emberben
a
reményt.
Ráadásul
sportprogram
is
volt,
bringával
feljutni
a
hegyre.
Mekkora
büszkeség
volt
felérni
(igaz,
közben
többször
leszámoltam
mindennel,
háromszor
álltam
meg,
hogy
nem
bírom
tovább).
Szóval
intenzív
fizikai
és
pszichés
pihenés,
csodás
környezetben,
csak
természetes
dolgok
mellett
(házi
kenyér,
vaj,
joghurt).
Az
ilyen
élmények
eltartanak
egy
darabig.
De
vissza
a
hétköznapokba.
Rózsi
nótája
jut
eszembe:
a
"munka"
nem
vár...
A
kórház
sem
változott,
halad
tovább
a
megkezdett
lejtőn,
csak
az
a
kérdés,
hol
áll
meg.
Mindennel
próbálkoznak,
van
már
fizető
beteg-ellátás,
ápolási
osztály
bővítés,
csak
az
aktív
betegellátás
kerül
egyre
inkább
háttérbe
(ezt
adottnak
veszik,
pedig
az
előbb
említettekhez
is
szükség
van
rá). Back on the job
2008.04.07.
Ma majdnem otthagytam a munkahelyem. Jól kezdődik a hét, 4 nap pihenés, szakmai továbbképzés után nagy lelkesen beállítok a munkahelyre, erre minden szana-szét, betegek ellátatlanul, az újak közül szinte mind alkoholista, amit terápiásan adni szeretnék, a fele sincs a gyógyszerszobában. Itt ketten várnak, az ambulancián meg senki sem vizsgál, reggel 8-tól csak érkeznek az előjegyzett betegek. 2 óra alatt eltűnt a lelkesedés, a plusz energia, maradt a fásult rohanás, a küzdelem mindenért. Erre jön még a fizetési cetli, ami még a szokásosnál is elkeserítőbb (minusz 40E, holnap megkérdezem a munkaügyön :( )Délutánra valamelyest javult a helyzet, de még 3-kor is az ambulancián vizsgáltunk (a beteg előző dél óta koplal a vizsgálat miatt). Talán már lenyugszom egy kicsit így estére (a család rendben, más nem számít). Főzők egy jó teát (fehéret, kínait) és egy nyugodt félórában megiszogatom. De ez még arrébb van. Este meg összejövünk a neten a srácokkal, egy kis cyber-harc mindig lenyugtatja a kedélyeket. conference
2008.04.03.
Végre
egy
kis
pihenés.
Mifelénk
továbbképző
konferenciának
hívják.
Azért
nem
olyan
egyszerű,
mint
amilyennek
látszik.
Délelőtt
elrendeztem
mindent,
ami
az
elkövetkező
másfél
napban
rám
várt,
így
némi
kapkodás
után
sikerült
1
óra
késéssel
elindulni.
Legközelebb
biztos
nem
dolgozom
indulási
napon:( PC crash
2008.04.02.
Ismét egy szép nap. Nem indult rosszul, reggel 7-től mgbeszélésig leviziteltünk, elrendeztünk mindent. SZakrendelés indul, két beteget megnézünk, na ekkor leáll a teljes számítógépes rendszer. Se betegfelvétel, se leletírás, minden leáll. Vizsgálok tovább, írom a beutaló hátuljára kézzel a leletet, a betegek kint ülnek, várnak, van aki elmegy, majd később jön a leletért. Üzenet jön a számítástechnikusoktól, Türelem! ennyi, semmi több. Én is abbahagyom a vizsgálatot, nem merek tovább dolgozni, nehogy összekeveredjenek a papirok meg a leletek. 2 óra múlva újraindul a rendszer, igyekszünk behozni a lemaradást, 1 vizsgálat, 3 korábbi lelet megírása, de sikerült! Fél 2-re, de befejeztük (igaz, nem sok beteg volt). Ennyi, se tartalékrendszer, se nyomtatópatron. Ennyit a biztosított ellátásról. A betegek önnek, én szeretem a gyógyítást, már csak körülményeket kellene biztosítani... Headache
2008.03.28.
A szokásos, fáradtságos fejfájás.Rövidsége ellenére elég hosszú hét volt, kezdem érezni, mit jelent, ha három emberből egy szabadságon van, egy pedig igen elfoglalt. Tulajdonképpen sikerült egyedül vinni a rendelést, már ami a rutin részét illeti. Holnap szűrés, megint kelni kell, de legalább ebben van jövő, ezek az emberek tényleg megelőzni akarják a bajt, nem azért jönnek mert már gond van. Na meg a jövedelmezés is jól jön, szó se róla. Ha ügyelnék, 24 órát kellene bent töltenem, így csak 6 óra munka, és 10x annyi juttatás. De nézzük a pozitivumokat, itt a tavasz, húsz fok van, meleg szél lengedez, nagyon jókat lehet sétálni. Este jót fogok bringázni, lehet még a kedvenc teaházamba is eljutok. Jurassic Park
2008.03.24.
Ez előzőbe szerettem volna írni, de idő hiányában új blogba kerül. Csak egy pár adat a társadalom helyzetéről: húsvétra a női részlegünkön (aktív belgyógyászat) 23 beteg volt, 3 jött ki reggelizni, 9-et kellett mosdatni, a maradék 10 fő ágy mellett lavorban segítséggel. Az életkort nem számoltam, de nem hiszem,hogy 70 alatt lenne az átlag. Egyre több a "szociális" indikáció, egyre kevesebb a gyógyszer, ami pedig van, a chronikus fekvőbeteg ellátásra megy el. Jóbarátom most kezd Norvégiában, nem írom le, milyen különbségek vannak, mert elázik a billentyűzes a könnyektől..