A női testkultúra - 3. rész

Blog: Évszázados tanácsok - Szerző: WEBBeteg

   "... A női szépségideál gyökeresen megváltozott. A férfi, aki csak háremhölgyet látott és csak szerelmi élvezetet keresett az asszonyban, női szépségideálját a múltban kizárólag az érzéki motívumok kidomboritásával alkotta meg s eszerint formálódott az asszonyi test, a férfiak irányító szekszualitásának hatása alatt. Manapság a szellemileg és testileg mindjobban felszabaduló nőben a férfi lelkileg is egyenrangú felet keres és szépségideáljában nemcsak a nemi vonásokat hangsúlyozza, hanem az emberi vonásokat is. A nő tehát attól a pillanattól fogva, amint a maga lábán kezd járni, sokkal inkább önmaga kezdi alakítani testét; ami egyúttal azt jelenti, hogy sokkal inkább törekszünk egyéni külsőre és ruganyos, edzett tagokra, melyek a fizikai-szellemi munkára és a sportokra egyaránt alkalmasak. Igy szorulnak háttérbe a rubensi mellek és csípők, a gödrös, gömbölyded, sablonos babaarcok s igy lépnek előtérbe a hajlékony, kidolgozott lábak, mozgékony csipők és az egyéni lelket tükröző egyéni arcvonások. íme: a kozmetika is a Pierrot-stilusban kikészített ábrázatok helyett mind gyakrabban egészséges, napbarnított arcszint kreál; az öltözködés egészségtelen mesterkedései is a karcsú bokák, a zsírtalan, könnyű termet illúzióját akarják kelteni.

   A nők helyzetében legutóbb bekövetkezett változások ilyenformán sok tekintetben egyengetik a testkultúra útját. Fájdalom, az alsóbb néposztályok asszonyának helyzete változatlanul nehéz; de azok a nők, akik a jobb-módu középosztályból kénytelenek voltak önálló foglalkozáshoz látni, azáltal, hogy érdeklődési körük bővült s életük komolyabb tartalmat nyert és azáltal, hogy többé-kevésbé függetlenekké váltak: testileg-lelkileg sokkal kedvezőbb életviszonyok közé jutottak.
Ahogy általánossá válik a nők taníttatása, a torna bevonul a leányiskolákba s a nagyobb szabadságban és nagyobb önállóságban nevelkedő lányok körében egyre inkább tért hódítanak a társas sportok: a tennisz, az úszás, az evezés, a hegymászás, a ródli, korcsolya és a többi. Mindezt azonban a nők a férfiaktól veszik át, az iskolai tornától kezdve a kerékpáros sportig, tekintet nélkül arra, hogy ezek a testmozgások megfelelnek-e a női nem természetének és fiziológiai adottságainak. Már pedig a férfi és nő fizikuma között olyan lényeges eltéréseket találunk, melyek a női test fejlesztésére és modellálására speciális női testkultúrát kivannak.

   Más a két nem testi szerkezete és élettani működése, más a nemi szervek funkciója. A havonta visszatérő menstruáció, azonkívül pedig a szaporodás egész különleges terheket jelent a női fizikum számára. A női testnevelés egyik legfontosabb feladata tehát, hogy az anyaság mennél zavartalanabb és egészségesebb lefolyását biztosítsa. Azonkívül pedig, hogy amennyire csak lehet, erősítse a fizikum rugalmasságát és regenerációs képességét, hogy a szülés és szoptatás végeztével ne maradjanak vissza olyan nyomok, melyek a termetet elcsúfítják és problematikussá teszik a későbbi anyaság bajnélküli elviselését.

   Mert ne higyjük, hogy az anyaság bélyegei: a csüngő has és mellek, a szülési hegek a hason és az emlőkön, a combok kitágult viszerei természetes jelenségek az asszonyi testen. Figyeljük meg az állatokat: a nőstény teste gyors regenerációval visszanyeri szaporodáselőtti formáját, a kitágult hasfalak összehúzódnak, a szoptatás befejeztével az emlők visszanyerik eredeti térfogatukat. Az embernél se volna szabad, hogy máskép legyen. Csakhogy a rugalmasságot megőrlő helytelen kulturszokások folytán egyre ritkábban látunk egészséges, könnyű szüléseket, s olyan asszonyokat, akik ne volnának kénytelenek szépségükkel és fiatalságukkal fizetni az anyaságért.

   A szaporodás alkalmával ugyanis olyan változások jelentkeznek a női testben, melyek meglehetősen próbára teszik a nem egészen egészséges szervezetet. A rendes körülmények között ökölnagyságu méh a terhesség ideje alatt megnagyobbodik és a másállapot végén a magzattal és magzatvízzel mintegy négy-öt kg. sulyu tojásdadalaku testté duzzad. Nyilvánvaló, hogy ilyenformán csak ugy fér el a hasüregben, ha annak falát, mely izomrétegből áll, lassanként kitágítja. Az izmok rugalmasan engednek s a has bőre ennek megfelelően szintén erősen tágul. Ha azonban a bőr mélyebb rétegeiben zsír rakódott le, akkor már ez nem tudja kellőképen követni a húzódás tempóját. így keletkeznek azután azok a hézagok, melyek mint szülési hegek maradnak vissza, mikor a szülés megtörténtével a hasüreg hirtelen kiürül. Ugyanez történhetik az emlők bőrén, mikor a szoptatás idején az emlőmirigyek hirtelen megduzzadnak. A bőr petyhüdtsége és hasonló hegek bármikor a test más részein is mutatkozhatnak (pl. a combokon), mikor gyors fogyásnál a zsírpárna hirtelen eltűnik. Ezek tehát nem szükségszerű deformációk; ha a szülés alkalmával megvan az izmok és a bőr kellő rugalmassága, akkor nem is következnek be. Ezért szükséges hát, hogy a hasizomzatot speciális női tornával kidolgozzuk. Annál is inkább, mert a más-állapot alkalmával még egyéb jelenségeket is észlelünk.

   A méh súlyban való növekedése megbolygatja az egész test egyensúlyát. A súlypont előrekerül, ami a másállapotos nők ismeretes furcsa testtartását eredményezi. Ebben a homorított testtartásban a medence előredől s a méhet előreejti, mely igy, ahelyett, hogy a medencében biztosan nyugodna, egész súlyával a hasfalra támaszkodik és azt nyomja, azt tágitja feleslegesen. Az innen származó elváltozások nemcsak hogy csúnyák, de nagymértékben károsak is, mert különböző bajokat okozhatnak azokban a szervekben, melyek a hasfal túlságos kitágulásával normális támaszték nélkül maradtak. ..."

(Az egészség enciklopédiája – Dr. Madzsar Józsefné)