A nő egészségtana - Menstruáció, terhesség, szülés, gyermekágy 3. rész
" ...A nő életére legnagyobb befolyást gyakorolja a menstruáción kivül a terhesség. A terhesség abban a pillanatban kezdődik, amikor a petefészekből kilépő érett pete rendszerint már a petevezeték kezdetén találkozik az ondó-szálcsával. Az ondószálcsa befúródik az érett petébe és evvel megtörtént a termékenyítés. A megtermékenyített pete a petevezetéken át levándorol a méhbe, annak falán megtelepszik és megkezdődik a magzat fejlődése. A pete nagyon kicsi, átlag 0.2 mm, tehát szabad szemmel éppen hogy látható.
A terhesség folyamata alatt ugy a pete, mint a petét befogadó anyaméh nagy változásokon megy át. A petéből a terhesség 270-276 napja alatt kifejlődik az érett magzat. A termékenyítés napját természetesen nem lehet pontosan megállapítani, mivel azonban a termékenyítéstől kezdve a menstruáció megszűnik, ezért a terhesség tartamát a vérzés utolsó napjától szokták számítani, ehhez 280 napot számítva, megkapjuk a szülés valószínű napját. Ez a számitás átlagban jól beválik, egyes esetekben azonban ettől meglehetős eltéréseket is lehet tapasztalni. Előfordul, hogy a terhesség jóval tovább tart és ilyenkor azt mondjuk, hogy túlérett gyermek születik. Ha a gyermek jelentékenyen rövidebb idő eltelte után születik meg, azt, ha a gyermek már életképessé fejlődött, tehát legalább héthónapos, koraszülésnek, ha ellenben az éretlen magzat eltávozása ennél is korábban áll be, akkor ezt abortusnak, elvetélésnek nevezzük.
Megtörténik az is, hogy egyszerre nem egy, hanem két pete termékenyül meg, vagy egy petétől két magzat fejlődik, ezt ikerterhességnek nevezzük. Kettős ikrek valamivel többször, mint az esetek egy százalékában fordulnak elő. Hármas ikrek még ritkábbak, körülbelül nyolcezer szülés között egyszer adódik, négyes ikrek már a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Az orvosi irodalomban egy 9-es iker is ismeretes. Kettős ikrek rendszerint életképesek, hármas és többes ikrek már sokkal ritkábban.
A magzat fejlődésének menete a következő: Az első hónap végén körülbelül 1 cm nagy, az ötödik hónapban körülbelül huszonöt centiméter, a kilencedik hónap végén átlag ötven centiméter. A magzat az anyaméhben már korán végez mozgásokat, ezeket az anya rendszerint a terhesség közepétől kezdve megérzi. A magzat szívdobogását az ötödik hónaptól kezdve az orvos hallócsővel, a hasfalon keresztül konstatálhatja. A magzat egy folyadékban, az úgynevezett magzatvízben úszik, nem lélegezhet tehát. A magzat vérkeringése ezért ugy történik, hogy a méhfalához tapadó vérbő szerv, az úgynevezett méhlepény közvetítésével a magzat vérkeringése összeköttetésben van az anya vérkeringésével egy hártyaszerű képleten keresztül, ezen az uton kap tehát friss tápanyagot és ugyanezen uton távoznak el a magzat véréből a magzat anyagcseréje következtében a vérben felhalmozódott bomlástermékek.
Az összeköttetést a méhlepény és a magzat között a köldökzsinórban lefutó véredények tartják fenn. A terhesség alatt a méh természetesen a magzat növekedésének arányában szintén növekedik, ugy hogy a terhesség végén a kis gyermekökölnyi méhből egy 34-36 cm. átmérőjű tojásalaku, izmosfalu tartálya lesz a magzatnak, amely a hasüregben helyezkedik el. Itt a hasüregi szervek mellett csak ugy találhat helyet, hogy a hasfal kitágul. A hasfal bőrén az erős tágulás következtében kékesfehér csíkok, úgynevezett terhességi hegek keletkeznek, amelyek a terhesség előhaladásával mindinkább szaporodnak.
A legtöbb terhes asszonynál a közérzetnek általános zavarai jelentkeznek, különösen kezdetben, émelygéssel, hányással, gyakran székrekedéssel, máskor ellenállhatatlan vágy áll be bizonyos ételek, néha egyenesen emészthetetlen anyagok iránt, más esetben undor bizonyos táplálékokkal szemben, általában az ideges ingerlékenységnek fokozódása, a hangulat hirtelen változása jellemző a terhességre.
Mindezek a jelek, de különösen a menstruáció kimaradása az esetek legnagyobb részében minden orvosi vizsgálat nélkül is valószínű jelei a terhességnek. Vannak azonban beképzelt terhességek, a terhességnek egyes jelei mutatkoznak, ha az asszony azt hiszi, hogy másállapotba jutott; különösen olyanoknál fordul ez elő, akik nagyon vágyódnak gyermek után. Néha már a gyermekmozgásokat is érezni vélik, holott terhességről szó sincsen. Viszont előfordulhat termékenyülés akkor is, ha a vérzés nem marad ki; a terhesség első, sőt néha második hónapjában is jelentkezhetik csekély vérzés, másrészt pedig, mint már említettük, a vérzés bizonyos időig kimaradhat egyéb okokból is. Az ily kétes esetekben csak az orvosi vizsgálat állapithatja meg a tényleges helyzetet.
A terhességet, éppen ugy, mint a menstruációt, nem szabad beteges állapotnak tekinteni, de azért ez az időszak mégis a rendes életfolyamattól olyan eltéréseket mutat, hogy bizonyos óvatossági rendszabályok betartására szükség van. Általában a terhes nő megmaradhat rendes foglalkozása és életmódja mellett, legfeljebb a nagyon megerőltető testi munkát kell kerülni.
Gondoskodni kell a terhes nőnek kellő vegyes táplálkozásáról is, különösen súlyt kell helyezni növényi eledelekre, gyümölcsre, de nem szabad a tultáplálást erőltetni. Az elhízás veszélye miatt is helytelen terhesség alatt a henyélés, az örökös fekvés, ellenkezőleg, a terhes asszonynak is kell izummunkát végeznie, nemcsak azért, mert az izommunka a test normális életműködésének a fentartásához szükséges, hanem különösen azért is, mert a szülésben a hasizmok jelentékeny szerepet játszanak, ezeknek erősítése tehát a másállapot alatt a szülés megkönnyítésére vezet. Nagyon célszerűek mindazok a testgyakorlalok, amelyek a hasizmokat erősitik, amilyenek például fekvő helyzetből ülőhelyzetbe való felemelkedés, eleinte ugy, hogy a lábakra valami súlyt helyezünk, később ilyen ellensúly nélkül, valamint a karoknak a fej fölé való emelésével lehet a gyakorlatot nehezebbé tenni. Az ilyen gyakorlatokat a terhesség egész tartama alatt, egészen a szülés bekövetkeztéig célszerű mindennap folytatni.
Akinek a hasizmai rendben vannak, annak hastartóra szüksége nincsen. Sokkal célszerűbb, ha az izmok kifejlesztésével szerez magának egy természetes haskötőt. Többször szülőknél azonban, különösen akik elhanyagolták hasizmaikat, a megfelelően szabott haskötő jó szolgálatot tesz, annyiban is, mert szülés után nem fejlődik ki annyira az úgynevezett lógó has.
Nagy figyelmet kell fordítani a terhesség alatt a gyomor- és bélműködés rendbentartására, főképpen arra kell vigyázni, hogy hashajtók hasznáta nélkül, elsősorban megfelelő diétával történjék a bélműködés szabáozása.
A terhesek hányása ellen nem sokat lehet tenni, jóhatásu sok esetben az étkezes utáni nyugalom. A legtöbb esetben ezek a kellemetlenségek maguktól megszünnek a terhesség 3-4 hónapjában. Általában arra kell törekedni, ogy a terhesség alatt fellépő zavarok ellen ne alkalmazzunk mindjárt orvosi szereket. Az ilyen apró kellemetlenségeket türelemmel kell elviselni.
Különös gondot kell azonban a terhesség alatt azokra a nőkre forditani, akik a terhesség beállta előtt sem voltak teljesen egészségesek. Különösen tüdő-, sziv- és vesebetegségben szenvedőknek kell magukat orvosi vizsgálat alá vetni, vájjon betegségük olyan foku-e, amelyik lehetővé teszi, hogy a gyermeket kiviseljék. Ha az orvos igenlő választ ad, akkor is állandó orvosi felügyelet alatt kell maradnia. Vannak ezenkívül bizonyos betegségek, amelyek többé-kevésbé összefüggésben vannak a terhességgel, illetve a terhesség ezeket kiváltja vagy sietteti. Ilyenek a vesebetegségek, ideg- és elmebajok, sárgaság, vérszegénység, viszértágulások stb. Ha bármi csekély jele merülne fel annak, hogy ily betegségek kezdődnek, még sokkal inkább azonnal orvoshoz kell fordulni, mint általában betegségek esetében, mert minél hamarabb következik be az orvos segítsége, annál több kilátás van arra, hogy sikerül a szervezet egyensúlyát ismét helyreállítani. ..."
(Az egészség enciklopédiája - Dr Rotter Henrik kórházi főorvos)