A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 3. rész

   "... A hipnózis szó görögül alvást jelent. Bizonyos alvás vagy helyesebben mondva: „részleges alvásállapotot" nevez hipnózisnak a szakirodalom is. Ez a részleges alvásállapot annyiban különbözik a normális álom-állapotoktól, hogy 1. mesterségesen idézhető elő, 2. emez állapotban a hipnotizált egyén a hipnotizőr személyével u. n. „rapportban" van, azaz annak szavaira, utasitására reagál, mig a környezet egyéb behatásaival szemben érzéketlen, 3. emez állapotban az illető egyén fokozottan szuggeribilis, azaz fokozottan képes bizonyos parancsokat teljesíteni.

   Miután nincsen két teljesen egyforma falevél sem az ég alatt, miután nincsen két egyforma emberi alkat sem az ég alatt, érthető, hogy minden olyan várakozás, - mely különböző embereknél egy és ugyanazokat a foko­zatokat és szimptómákat várja el bárminő tekintetben, tehát a „mester­séges alvás" (a hipnózis) tekintetében is akár, az - feltétlenül téves és csaló­dásra vezet. Sehol sem lehet, illetőleg nem helyes sablonizálni, de legkevésbé nem az emberi szervezet legbonyolultabb életjelenségeiben: a lelkiekben!

   Egyik fővárosi kórházban nagyszámú orvos jelenlétében operált egyik neves sebészünk egy szivgyenge beteget vakbélgyulladása miatt. Az ille­tőnél ugy a narkózis, mint a novokainos- és mellékvesekivonat (adrenalin) általi helyi érzéstelenítés aggályos volt, s a műtét hipnotikus érzéstelenítésben végeztetett. A hasmetszés, a gyulladásos vakbél kiirtása, a hasüreg zárása, a hasfal összevarrása, a beteg tökéletes nyugalma és tökéletes érzéstelensége mellett történt, pedig eredetileg az illető érthetően remegett az izgalomtól, hacsak említették is előtte az operációt. A műtét előtt egy­szerű szuggesztív paranccsal elaltattam. Elaltatott hipnotikus állapotban tették a műtőasztalra és igy végezték el e műtétet. Azonban a műtét alatt a beteggel beszélgettem. A beteg kérdéseimre felelt, parancsaimnak utasítá­saimnak: „maradjon nyugodtan!", „ne féljen!" „semmi fájdalmat nem érez!", „szívműködése nyugodt, csendes!", „egyenletesen, mélyen lélegzik!", „szorítsa meg a doktor ur kezét!" stb., azonnal és közvetlen engedelmes­kedett, sőt midőn a sebész munkáját megkönnyítendő, az szükségesnek látszott, további utasításokra hasüri szerveiben feszülést, lazitást produ­kált, kívánságomra és utasításomra - egyes orvos-kollégák kérdésével kapcsolatban, hogy „mélyen alszik most a beteg?" - felnyitotta szemét és feltett kérdésemre: „nem érez fájdalmat?", nyitott szemmel, mosolyogva fe­lelte, hogy: „milyen jó, hogy semmit sem érzek!" - ugyanakkor, midőn a sebésztanár a belei között vájkált!

   Ami a fenti szélsőséges hipnózis-esetből bennünket érdekel, abban áll, hogy itt láttuk a hipnózisnak olyan mély fokát, amelyben először teljes ér­zéketlenségében volt elvégezhető egy komplikált hasüregi műtét (teljes „anaesthesia" = érzéketlenség és analgesia = fájdalmasság mellett, sőt másodszor a műtét után azonnal felébresztett beteg mosolyogva felelte a körül­állók kérdésére, hogy semmire sem emlékszik a történtekből, dacára a nem indifferens beavatkozásnak, mit ugy hivnak, hogy „retogád amnesia = utó­lagos visszaemlékezés hiánya); harmadszor ekkor ismét elaltatva a beteget (mely művelet félpercet sem vett igénybe), hipnotikus állapotában azt a szuggesztív parancsot adtam számára, hogy „utólag sem érez semmi utófájdalmat, álmából csak étkezéskor ébred fel, táplálkozása után önmagától álomba merül ismét és holnap reggel hét óráig egyfolytában nyugodtan alszik!"

   Ezt az u. n. „posthipnotikus parancsot" oly tökéletesen teljesítette a beteg szervezete, hogy a kórház kíváncsi ügyeletes orvosainak többszöri kísér­letező ébresztései ellenére sem ébredt fel egész éjjel folyamán, egyetlen injekció nélkül, csak reggel 7 órakor önmagától, a parancsnak megfelelően. Hangsúlyozandó, hogy jelen közöltek egy egyébként tökéletesen egészséges alkatú, az átlagnál jóval intelligensebb egyénre vonatkoznak. Negyedszer: Ta­nulságosan észlelhető volt, hogy a hipnotikus cselekedetek valóban mennyire a tudat küszöbe alatt zajlanak le, azonban ötödször tanulságos, hogy a hipnózis-állapot mennyire nem fedi a népies „alvásállapot" meghatározását: hiszen ez a hipnotizált egyén nyitott szem mellett beszélgetett s paran­csaimra mozdulataival azoknak megfelelően intelligensen reagált. ..."

(Az egészség enciklopédiája – Dr. Völgyesi Ferenc főorvos)