A tüdő betegségei - 4. rész

Blog: Évszázados tanácsok - Szerző: WEBBeteg

   "Heves tünetekkel járó makacs betegség az asztma, amelynek lényegét a kutatók még mindig nem döntötték el. A leginkább elfogadott nézet sze­rint a légcső finom elágozásainak hurutjával kezdődik, melynek követ­keztében ezeket szívós váladék tömi el; ehhez járul még a légcsövecskék izomzatának görcse, minek következtében a levegő közlekedése a léghólyagocskákkal meg van nehezítve. Az izmok görcsét ideges hajlam válthatja ki, asztmára hajlamos embereknél csekély ingerek, amelyek egészséges ideg­rendszer mellett számba se jönnek, előidézhetik a nyálka meggyülemlését az éjszaka folyamán, az izmok görcsét és heves asztmás rohamot válthat­nak ki.

   Az asztma előfordulhat már gyermekeknél is, de gyakoribb idősebb korban; nőknél ritkább. Akik foglalkozás közben tüdejüket megerőltetik, tehát akik például fuvóhangszereken játszanak, gyakrabban szenvednek asztmás rohamokban.

   A rohamok különösen éjjel lépnek fel, néhány órai alvás után a be­tegeket heves légszomj ébreszti fel, kénytelenek felülni és az összes lélegző izmok igénybevételével erőltetve lélegzeni. Különösen a kilélegzés van meg­nehezítve, a köhögés alig tud váladékot felhozni. Az ilyen roham gyakran órákig tart és néha mindennap, máskor csak többhetes időközökben je­lentkezik.

   Az egyes rohamok kezelésénél legtöbbször maga a beteg adja a jó ta­nácsot saját tapasztalatából. Egy esetben nyitott ablak mellett lélegzik a beteg könnyebben, más esetben zárt szobában, egyiknek forró, másiknak hideg ital tesz jót, néha a hát lemosása forró ecetes vizzel, más esetben hi­degvizes pakolások, forró lábfürdők, gőz, vagy terpentinolaj gőzének be­lélegzése enyhiti a rohamot, vagy hasonfekvés az ágyban, a mell alatt össze­csavart párnával. A kilélegzésnél a beteg lábaival az ágy végéhez támasz­kodik és a mellkasát a párnához szorítja. Már ezeknek a beavatkozásoknak sokfélesége is a rohamok ideges eredete mellett szól, legtöbb esetben a szuggesztív hatás váltja ki a roham enyhülését.

   A roham elnyomására használt gyógyszereknek se szeri, se száma. Az asztmaporok, amelyek forgalomban vannak, a legnagyobbrészt salét­romból és különböző gyógyfüvekből állanak, ezeket meggyújtják egy tölcsér alatt és a tölcsér nyilasán belélegzik a gőzt. Ezzel az erősszagu füstöléssel gyakran sikerül a rohamot megszüntetni. A rohamok sokszor olyan súlyo­sak, hogy az orvos kénytelen bóditószerekhez, morfiumhoz stb. fordulni.

   Az asztma alapjául szolgáló hurut megszüntetésére ugyanazok az eljárások szolgálnak, amiket fentebb a krónikus bronchiális hurut kapcsán elmondottunk, azonkívül gyakran használják a jódsókat is, amit azonban nem minden beteg bir el. Akinek anyagi helyzete megengedi, annak levegő­változást lehet tanácsolni, néha a hegyi levegő, máskor a tengerpart használ jobban, előre nem lehet megmondani, hogy adott esetben melyik használ, csak a próba dönti el.

   Gyógyfürdőkben, vagy nagyobb gyógyintézetekben légnyomásos szo­bák használatosak az asztma kezelésénél, amelyekben a betegek órák hosszán át nagyobb légnyomás mellett tartózkodnak. Az ilyen pneumatikus kamrákban való tartózkodás enyhiti a rohamot és tartós javulást is idézhet elő.

   Általában nagyon fontos az egészséges életmód, egészséges, sok gyü­mölcsöt és zöldséget tartalmazó táplálkozásra való áttérés, rendes székletét­ről való gondoskodás, légzőtorna, masszázs, nap- és légfürdő, hidegvizes pakolások és ledörzsölések javítják az általános egészségi állapotot és evvel az asztmát is. Lényeges azonban a lelkiállapot, a hangulat javítása, minél derültebb a lelkiállapot, annál inkább lehet remélni a rohamok megszün­tetését."

(Az egészség enciklopédiája – dr. Józsa Jenő v. kórházi főorvos)

Keresse fel Asztma főoldalunkat!