A gyermek nemiségének kialakulása – 3. rész
"Érinteni kivánom még a gyermek nemi felvilágosításának kérdését. Ez sohase legyen olyan, hogy, no most előveszem a bizonyos kort elért gyermeket és mindenről felvilágosítom. A gyermek értelmiségéhez, természetéhez, testi és szellemi fejlettségéhez kell e tekintetben alkalmazkodnunk és nem szabad a felvilágosítást oly kérdéssé tenni, mely egyszerre kiván megoldást minden irányban. Fejlődésszerüen, természetes módon, rejtély nélkül szerezze meg a gyermek mindannak ismeretét, amihez jussa van, aminek tudása nélkül kárt szenvedhet. Leghelyesebb, ha a szülő szerzi meg magának gyermekének bizalmát azzal, hogy előtte semmit sem állit be és hagy meg rejtély gyanánt, hanem megfelelő módon minden kíváncsiságát kielégíti. Az ilyen gyermek nem keresi másutt kíváncsiságának kielégítését, melyet azután nem illetékes egyéntől, legtöbbször nem megfelelő formában meg is kap, egyúttal a szülő elvesztette gyermekének bizalmát. Ha a gyermek kérdése olyan, melynek egyenes megválaszolása a gyermek értelmiségét és fejlettségét megelőzné, akkor vagy el kell terelni ügyesen a gyermek figyelmét a tárgyról, vagy az igazságnak megfelelő, de kerülő válasszal elégítjük ki a gyermeket. Hazugságok és dajkamesék ideig-óráig butításra jók, melyek után a gyermek iskolatárstól, vagy a cselédtől és többé nem szüleitől kér fölvilágosítást, mig ha a szülők vagy olyan valaki, kiben a gyermek bizik, értelmesen elégítették ki kíváncsiságát, akkor ezek mellett megmarad akkor is, ha más valaki más dolgokra akarná tanítani.
A természetben nyilt szemmel járjon a gyermek. Igen korán megismertetjük vele a növényeknek, virágoknak gondozását, szaporítását, ennek külömböző módját, ehhez nem is kell falun nevelkednie, a lakás ablakában tartott növények is alkalmasak erre. Amint emiitettem, a gyermek szellemi fejlettsége, kialakult kiváncsiskodása fog bennünket abban vezetni, hogy alkalomadtán a madaraknak, férgeknek, más állatoknak szaporodását is megismertessük; alkalmat nyújtsunk arra észrevétlenül, hogy a gyermek láthassa pl. azt, hogy a tyúk miként ül tojásain, miként gondozza a tojásból kibujt csibéit. Nem kell rejteni előle, hogy miként szoptatja a kutya vagy a macska kölykeit. Az értelmes gyermeknek feltűnik, hogy az egyik napon még nagyon kövér macska miként soványodik meg másnapra, miközben 4—5 kis cicát hozott a világra; magyarázza is a másik gyermeknek, hogy a kis cicák eddig a mamájuk hasában voltak. Az ilyen gyermek nem is lát abban semmi különöst, ha kérdésére, hogy a pici baba meg honnan születik, a megfelelő választ kapja; ellenben nem nyugtatja meg, kíváncsiságát csak fokozza, ha a babát a gólyával a tóból hozatjuk. Az isteni rendeltetés neki igy sokkal magasztosabb és nem fog megütközni azon, ha imájában ezt tanulja: „áldott a te méhednek gyümölcse". Ezen ismeretek tudatában a gyermek nem kíváncsiskodik, mig meg nem jött az ideje annak, hogy egyebeket is megtudjon. Leányka, aki menstruálni készül, erről idejében tájékoztatva legyen. Fiu, kinél éjszakai magömlések jelentkeznek, ismerheti ezeknek fiziológiai jelentőségét. A gyermek, aki a fanosodás idején tul van és mindent tud, annak azt is kell tudnia, hogy a fejlődése még nem fejeződött be, fiúval megértethetjük, hogy a nemi élet megkezdésének ideje a teljes testi fejlettséggel jön csak meg; előbb való megkezdése fejlődésének rovására megy; meg lehet vele értetni azt is, ha annak ideje megérkezett, hogy az abstinentia ártalommal nem jár. Leánygyermek pedig, ha annak ideje megérkezett, megtudhatja, hogy a nemi élet milyen következményekkel jár. Mindkét nembeli gyermek ezen időben, amikor a nemi élet megkezdése küszöbön áll, ismerje meg a vele összefüggő fertőzések lehetőségeit is, hogy ezek ellen, különösen fiuk, kellőképen védekezhessenek."
(Az egészség enciklopédiája – Dr. Preisich Kornél egy. m. tanár)
Néhány ajánlatunka a témában:
Életkorok pszichológiája: a kamaszkor>>