HÉTFŐN!

Blog: Egy "krónikus mandulagyulladás" története - Szerző: R-A

Csütörtök van, vagyis pár óra belőle.....

Napról-napra idegesebb leszek, újra közeledik a műtét napja, és nem a műtéttel van a nagy bajom, hanem ami műtét után van.... a tehetetlenség!

Ezt sem lehet, azt sem lehet, feküdni egész nap! Nagyon nyüzsgő személy vagyok, de még a kibírható fajtából, szóval, szenvedés lesz!

Mondjuk ez csak nyavajgás megint, igazából már szeretnék túl lenni rajta.

Csak annyira elképzelhetetlennek tartom az egészet, megint altatás, kábulás, k.o., műtét, csipanyitogatás, és áááh, meg ne mozdulj, mert két cső is jön belőled, megint ki kell tapasztalni, hogy melyik oldalamon tudok aludni, kész vigyázzban állás az alvás olyankor.

Ja és ami legrosszab, majdnem egy teljes napig NEM IHATOK!!!!Kínzás, miért???? Ezt nem értettem meg soha, sőt ha már látják, hogy végképp szenvedsz, már fehér a szád a szomjúságtól, hoznak egy vattát, ami vizes, és bekenik vele a szádat! Húzzák a mézes madzagot!! :D XD. Szóval, kész vicc.

Röviden ennyi....."várom a napot"!

Most nincs okoskodás, tartom magam az eddig leírtakhoz!! :D