• Mazsolák
        kranki blogja

        Karácsony II.

        Szóval ott tartottam, hogy Tomcsi a karácsonyfa látványától alig jutott szóhoz. (ha belegondolok, ma pedig már le is bontjuk, mire felébred! :) )

        A villogó fény nagyon megnyerte a tetszését. A későbbiekben is, ha azt akarta, hogy kapcsoljuk be, a kis szemével jelezte, ugyanis el kezdett gyorsan pislogni.

        A karácsonyfa alatt elhelyeztük a rengeteg ajándékot. Tomcsi azt sem tudta melyikkel kezdje a bontogatást. A mi ajándékaink is még becsomagolva hevertek a fa alatt. Megengedtük, hogy azokat is ő bontsa ki helyettünk. Egyre jobban belejött, úgy tépte le a csomagolópapírt az ajándékokról, mintha időre kellett volna!

        Nagyon sok ruhaneműt is kaptak a gyermekeink az özön játék mellett, de a kisfiúnkat inkább csak az utóbbiak érdekelték.

        Még több autó, mostmár aktuális volt távirányítós is. (ami, megjegyzem, csak úgy falja az elemeket! Négy darab a kocsiba, három mikroelem a távirányítóba! Nem semmi! )

        A barátnőim is játékokat hoztak a gyerkőcöknek. Többek között kapott Tomcsi egy fa kirakós játékot, egy beillesztős, készség fejlesztő játékot, orvosi készletet és egy házikót az öcséméktől. Tudjátok, olyan sátor házikót. Annak idején, nekünk is volt, és imádtunk bemászni, elbújni a felnőttektől.

        Így hát, amikor megérkeztek a testvéreink családostul, Máténak az volt az első, amit közelről, azaz belülről szemügyre vett. Behordták a többi játékot, és elvoltak odabent. A sok meglepetés között, beszereztünk a két fiúnak egy-egy mozdonyt is, amely nemcsak hogy ment, még hangot is adott ki a világításon felül. Nagyon tetszett nekik. Így pedig, hogy kettő is volt belőle, még veszekedniük sem kellett érte. Tanulva az anyósoméknál tapasztalt példából, ahol a legtöbb játékból egy darab van (például fa hintaló), és mindkét lurkónak biztosan egyszerre kell ugyanaz.

        Minden újonnan érkezett vendéget Tomcsi kézen fogott, és vitte a különböző színekben pompázó karácsonyfánkhoz.

        Különösen élvezte a két gyerkőc, mikor is meggyújtottuk a csillagszórót, és dalra fakadtunk a sógornőmmel, aki ugyebár óvónéni. Mi énekeltünk, a fiúk pedig táncoltak és tapsoltak.

        Alig akartak vacsorázni, féltek abbahagyni a játékot. Volt ám sírás-rívás, mikor is öltöznie kellett Máténak, mert már este nyolc óra is elmúlt. 

        A másik sógornőmék még maradtak, segítettek felülkerekedni a buli utáni kupin. Hiszen Ágicát is fürdetni kellett, hangos sírással jelezte, hogy késésben vagyunk.

        Fürcsi után, Tomcsit sem kellett ringatni, egyből álomba szenderült.


      • Blog leírása

        Az életünk értelmei:
        Tomcsi és Ágica a két kis mazsola, akik mellett nem ismert az a fogalom: UNALOM!
        Látogatás: 56384 alkalommal

        A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

      • Hirdetések
      • Saját oldal

      • Hirdetés