Behavazva

Az életünk értelmei:
Tomcsi és Ágica a két kis mazsola, akik mellett nem ismert az a fogalom: UNALOM!

Ezúton kérek bocsánatot, hogy eddig nem írtam, de hát két gyerek, az dupla feladatot jelent. Nem panaszkodás-képpen mondom, de nem sok szabadidőm van. Úgy eltelik általában egy nap, hogy szinte észre sem veszem. Mire feleszmélek, már megint este van.

Tehát nem csak odakint esik a hó, a szó tényleges jelentésében, hanem idebent, nálam is. Jó lenne, ha időnként kettő lenne belőlem!

A napjaink, pláne most, hogy betegek vagyunk elég monoton telnek. Ráadásul a főzés, a takarítás, és a mosás mindentől független dolgok. És persze az előzőek velejárói: a mosogatás, vasalás - csak hogy a fontosabbakat említsem. Alig érek a végére, kezdhetem előröl az egészet. Állandó körforgás. Belegondolok, hogy egyszer, mindezek mellett még dolgoznom is kell járni.....háát elég lesz, az biztos!

A következő bejegyzésemben leírom a betegségünk folyamatát. Most pedig megyek, mert Ágica ébredezik...

 

Hozzászólások (0)