Csalódás

Blog: Életem az SM-el - Szerző: Malu

A sírástól bedagadt a szemem.Mindig azt hittem, hogy a családom összetartó, és mindig számíthatunk a másikra.Csalódnom kellett.Ráadásul olyan emberekben, akikről soha nem feltételeztem rosszindulatot.Konkrétan nem ellenem irányult, de így talán még jobban fáj.Ugyanis az anyámat tiporták sárba.Hogy taszíthatja el magától egy szülő a saját gyerekét.Hogy lehet annyira kegyetlen?Mit tud tenni egy gyerek ami miatt semmibe veszik?Mert az én anyám semmi olyat nem tett.Magmból kiindulva, úgy gondolom, hogy ha a fiam valaha rosszul dönt, arról legalább annyira tehetek majd én is .A szülő felelősége, hogy milyen irányban terelgeti a gyermekét.A nagyszüleim gonoszak.Hogy mondhatnak olyan a saját vérüknek, hogy nem jó semmire és hasonló ettől aljasabb dolgokat.A szívem megszakad.Széthullik egy család és nem tudok ellene tenni.Segítenék de nem tudom hogyan.A haragtól még borús az elmém...Az én anyám olyan mint Várnai Zsenié.