Transzplantáció után sem lehetetlen a dialízis

szerző: Kósa-Boda Veronika, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Sokan sokszor éveket várnak dialízisen, vagyis művesekezelésen egy új szervre. A transzplantáció során egy szervet ültetnek be a betegbe, amely általában képes ellátni a feladatát. Ám bizonyos esetekben a szervátültetés után is felmerülhet a dialízis szükségessége.

A dialízis megterhelő folyamata, és hosszútávon szív- és érrendszert (ér)károsító hatása miatt a visszafordíthatatlan vesekárosodások legmegfelelőbb gyógymódja a transzplantáció, ami évente több száz krónikus vesebeteg életét változtatja meg. Az új élet reményében azonban sokszor elfeledkeznek arról, hogy ritkán ugyan, de még az átültetés után is egy rövid ideig szükség lehet a heti többszöri dialízisre.

– A transzplantáció után közvetlenül, 1-3 hétig még szükség lehet dialízisre, ha a transzplantált vese működése nem indul meg rögtön. Ez cadaver (vagyis agyhalottból történő) veseátültetésnél 20-25%-ban (azaz minden 4.-5. betegnél) előfordul. A szervezeten kívül 12-24 óráig konzervált vese ugyanis károsodhat, de nem visszafordíthatatlanul. Amíg a beültetett vese meg nem gyógyul, szükség lehet az újbóli dialízisre – magyarázta dr. Remport Ádám, belgyógyász nephrológus, hozzátéve: ez a visszafordítható károsodása az új szervnek még élődonoros átültetés esetén is előfordulhat, ilyenkor szintén művesekezelésre van szükség. – Ez a reverzibilis károsodás az élődonoros átültetések 2-3%-ban fordul elő – folytatta a szakorvos, aki elmondta, ez az esemény ugyan nyugtalanító, amíg tart, de hosszú távon csak kis hatással van a vesék túlélésére.

A veseátültetés

A veseátültetés és a művesekezelés egymás alternatívái ami a beteg életben tartását illeti, ugyanakkor a művesekezelés nem pótolja teljes mértékben a vese élettani funkcióját (renin-angiotensin rendszer, eritropoetin). A veseátültetés>>

Akkor is szükség lehet újbóli dialízisre, ha nem az átültetett vese ideiglenes károsodásáról beszélünk, hanem a már transzplantált vese a szervezetben mondja fel a szolgálatot. Ez előfordulhat akutan is, de késői veseelégtelenség formájában is. Ezt graft-elégtelenségnek, majd, ha a működése teljesen megszűnt, graft-veszteségnek hívják. – Akutan bekövetkezhet a szervek kilökődésétől, ami ma már igen ritka, előfordulása kb. a transzplantációk 1 %-a. Szintén 1-2 %-ban fordul elő, hogy az szervátültetés után fellépő akut veseelégtelenség artéria- vagy véna trombózistól következik be – mondta Remport Ádám.

A vesék késői elégtelensége és elvesztése pedig sokszor több ok együtteséből jöhet össze, de ezek önmagukban is elegek lehetnek ahhoz, hogy a transzplantáció után újra dialízisre szoruljon a beteg:

  • késői krónikus antitest közvetített kilökődés, sokkal ritkábban késői akut kilökődés (ez főleg gyógyszerszedési non-adherenciára utal, vagyis a beteg valószínűleg nem tartotta be a számára felírt gyógyszerek szedését).
  • a korábbi vesebetegség visszatérése (döntően az immunológiai betegségeknél fordul elő).
  • nem immunológiai krónikus vesekárosodás részben a nefrotoxikus immunszuppresszió, részben más ezt okozó szisztémás problémák miatt: magas vérnyomás, diabétesz, lipidanyagcsere-zavar, arterioszklerózis
  • krónikus speciális vírusfertőzés miatt.

Pánikra semmi ok!

Még ha a transzplantált vese elvesztése miatt újra dialízisre szorulunk, akkor sem kell lemondanunk a teljes élet lehetőségéről. A veseátültetés ugyanis ismételhető, a feltételei ugyanazok, mint egy első átültetésnél, annyi kivétellel, hogy az előző átültetésnél megismert idegen szövettípusok nem ismételhetők – ez az átültetések számával arányosan mindig kicsit tovább szűkíti az elfogadható vesék számát.

– Általában 3-4 alkalommal jöhet össze a veseátültetés, és ehhez az is szükséges, hogy valaki elég korán szoruljon veseátültetésre – fiatalon lesz végstádiumú veseelégtelen – és persze mindvégig alkalmas marad az ismétlésekre – magyarázta a nephrológus, hozzátéve: az ismételt átültetések csak kicsit kockázatosabbak, és ennek megfelelően az eredményei is csak kicsit rosszabbak, mint az első(egyszeri) transzplantációnak.

Ha valakinek a transzplantált veséje már elégtelenül működik, és ezt nem visszatérő vesebetegség, vagy krónikus speciális vírusfertőzés okozza, akár még a dialízis ismételt kezdése előtt is visszakerülhet a várólistára. Többségében azonban a betegek a dialízisre visszakerülés után néhány hónappal szoktak csak a várólistára visszakerülni.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)

Cikkajánló

A vese betegségére utaló jelek

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Vesebetegség
A vese betegségei kialakulhatnak önmagukban vagy rendszerbetegség részeként, szövődményeként. Magának a vesének az eltéréseit okozhatják a vesét megelőző szakasz betegségei, a vese eltérései vagy a vesét követő húgyutak rendellenességei.
Szürke hályog
Szürke hályog

A C-vitamin segíthet és árthat is.

Fáradékonyság
Fáradékonyság

Legtöbbször az életmódból fakadó okai vannak.

WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró
WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
WEBBeteg összeállítás - Dr. Kónya Judit, családorvos, Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.