Vércsoportok és a 60 év alattiak stroke-rizikója

Úgy tűnik, hogy a vércsoport jelentős befolyással van a stroke-kockázatra: A 0-s vércsoportúak rizikója átlagosan nagyjából 12 százalékkal alacsonyabb az átlagnál, ezzel szemben az A vércsoportúaké hozzávetőleg 16 százalékkal magasabb. A két csoport között összesen 27 százaléknyi a különbség. Mi lehet ennek a magyarázata?

Ezt a kérdést tette fel Steven Kittner és kutatócsoportja a baltimore-i Marylandi Egyetem Orvosi Központjában, aminek megválaszolásához 48, genomra kiterjedő asszociációs vizsgálatot (GWAS (genome-wide association study)) tekintettek át és elemeztek ki. Ennek során több mint 615.000 személy adatait értékelték ki, akik közül 5825-en a 60. életévük előtt, 9269-en pedig azt követően stroke-ot szenvedtek el.

A gének meghatározzák a vércsoportot és befolyásolják a stroke-rizikót

A kutatók mindenekelőtt a fiatalabb, stroke-on átesett csoportra koncentráltak. Náluk, úgy látszik, hogy a genetikailag meghatározott tényezők – amilyen a vércsoport is – nagyobb jelentőségűek, idősebb korban viszont ezeket a faktorokat az életmód érrendszer állapotára gyakorolt hatásai egyre inkább háttérbe szorítják.

Ez is érdekelheti Hajlamos Ön a stroke-ra? A stroke rizikófaktorai

A kutatók összefüggést találtak a 9-es kromoszómán található azon gének, amelyek a vércsoportot meghatározzák, és a stroke-kockázat között. Az SNP rs529565 génvariáció (allél) 0-s vércsoportot, az SNP rs635634 allél pedig A vércsoportot határoz meg.

Az A vércsoportúak trombózishajlama magasabb

A kutatók feltételezték, hogy a vérrög általi érelzáródásra (trombózis) való hajlam döntő jelentőségű lehet a kockázati besorolás szempontjából. Azt találták, hogy a 0-s vércsoportúaknál valóban alacsonyabb a vénás trombózis kockázata, miközben az A vércsoportúak tromózisrizikója sokkal magasabb.

Felfedezésük illeszkedik a koronavírus-fertőzött pácienseknél korábban megfigyeltekhez: Az átlaghoz viszonyítva az A vércsoportúak körében 50%-kal nagyobb az esélye annak, hogy a COVID-19 náluk súlyos lefolyásúvá válik, a 0-s vércsoportúaknál ezzel szemben majdnem 50%-kal jobbak az esélyek a súlyos COVID-19 elkerülésére.

Ahogyan azt már a pandémia kezdetén felismerték, a vérrögképződés és különösen a mikrotrombózisok (a kiserek, hajszálerek elzáródása vérrögök által) sok esetben központi szerepet játszanak abban, ha a COVID-19 súlyos lefolyásúvá válik.

Milyen szerepük van a sejtfelszíni fehérjéknek?

A négyféle vércsoport (A, B, AB és 0) a vörösvértestek felszínén található (vagy 0-ás vércsoport esetén nem található) speciális fehérjékben különbözik egymástól. Ezek a meghatározott fehérjék (proteinek) antigénekként működnek, például vérátömlesztés során, ha a recipiens (vért kapó személy) vérében nincs jelen az adott antigén, akkor azt idegen anyagként felismerve a szervezetében immunreakció fog lejátszódni, melynek során specifikus antitestek (ellenanyagok) termelődnek. Az A vércsoportú emberek a B vércsoport antigénjeivel szemben termelnek antitesteket, a B vércsoportúak szervezetében pedig az A vércsoportantigénekkel szemben képződnek ellenanyagok. Ha a transzfúzió során nem vennék figyelembe a vércsoportokat, többek között az említett estekben is, a recipiens vére összecsapzódna.

Az AB vércsoportúak vérében mindkét antigén megtalálható, antitestet tehát egyik ellen sem termelnek, ami azt is jelenti, hogy ők mind a négyféle vércsoporttól kaphatnak vért (univerzális recipiensek). Ezzel szemben a 0-s vércsoportúak vörösvértesteinek felszínén sem az A, sem a B antigén nem található meg. Az ilyen típusú vér ezért mindenkinek adható (univerzális donor). Ők maguk azonban csak 0-s vércsoportú személytől kaphatnak vért, hiszen az A és B antigénekkel szemben ellenanyagokat termelnek.

0-s vércsoport – a sejtfelszíni proteinek hiánya előnyt is jelenthet?

Túl azon az ismert tényen, hogy egy összeférhetetlen vércsoportú recipiens szervezetében lejátszódik ez a reakció, lehetséges, hogy az egyes vércsoportantigének többé-kevésbé a saját szervezetben is hajlamosítanak a vérrögképződésre: az A erősebben, mint a B és az AB.

Ha ez igaz lenne, akkor a 0-s vércsoportúak, akiknek a vörösvértesteinek felszínén egyáltalán nincsenek vércsoportantigének, ennek megfelelőn a legkevésbé lennének hajlamosak a vérrögképződésre.

A befolyásolható rizikófaktorok nagyobb jelentőségűek a kockázat szempontjából

A vércsoporttól függetlenül más kockázati tényezők, legalábbis idősebb korban, sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a stroke-rizikót. Ezen kockázati tényezőket azonban csak akkor lehet kiiktatni, ha már fiatalkorban odafigyelünk a betegségmegelőzésre és a helyes életmódra: az ideális testsúly elérésére/megőrzésére, a megfelelő mennyiségű fizikai aktivitásra, nem dohányzunk, kerüljük az alkoholfogyasztást, hangsúlyt fektetünk a stressz levezetésére, az elegendő pihentető alvásra, az esetlegesen emelkedett vérnyomásértékeket pedig életmódváltással, szükség esetén gyógyszeresen rendezzük.

Ez is érdekelheti Vércsoportok, specialitások és ritkaságok

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Blutgruppe 0 schützt vor frühen Schlaganfällen (NetDoktor)