A stroke diagnózisa

Ha Ön a stroke vagy TIA bármely tünetét tapasztalja, azonnal hívjon mentőt! A legtöbb kezelés sikere azon múlik, hogy a beteg milyen hamar jut kórházba. A TIA önmagában átmeneti betegség, tekintse azonban egy későbbi stroke előjelének.

A téma cikkei

6/1 A stroke és tünetei 6/2 Hajlamos Ön a stroke-ra? 6/3 A stroke megelőzésének lehetőségei 6/4 A stroke diagnózisa 6/5 A stroke kezelése 6/6 Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció

Hogy ha Önnek volt már korábban stroke-ja, vagy TIA-ja, vagy úgy érzi, fokozott a stroke kockázata, beszéljen orvosával a szűrővizsgálatok elvégzését illetően!

A stroke kezelése előtt orvosának meg kell állapítania, hogy a stroke melyik típusa alakult ki Önnél és hol. A tünetek hátterében fennálló egyéb okokat is ki kell zárni. Az alábbi vizsgálatok a legfontosabbak a stroke diagnózisának felállításakor: 

Fizikális vizsgálat
Orvosa megvizsgálhatja, hogy jelen van-e Önnél a stroke kockázatát fokozó társbetegség, ide értve a magas vérnyomást, magas koleszterinszintet, cukorbetegséget és megemelkedett homocisztein szintet. Orvosa zörejt keresve fonendoszkóppal ráhallgathat egyes artériákra, hogy megállapítsa van-e Önnek érelmeszesedése.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A nyaki verőerek (karotiszok) ultrahang vizsgálata
Ezen eljárás során egy botszerű készüléket helyeznek a nyaki erek felé, mely aztán hanghullámok segítségével egy monitoron mozgóképet képez. A vizsgálattal meg lehet állapítani, hogy van-e a nyaki ereken szűkület.

Arteriográfia
Az eljárás során az agyi erek egyszerű röntgenvizsgálattal nem látható részeit teszik láthatóvá. Orvosa egy vékony rugalmas csövet vezet egy kis metszésen keresztül általában a lágyékhajlatban. Ezt követően a katétert átvezeti a nagyobb artériákon keresztül a nyaki verőérbe, illetve a vertebrális artériába. Ezután orvosa kontrasztanyagot juttat a katéteren keresztül a vérbe, majd az erekről röntgenfelvételeket készít.

Komputer tomográfia (CT)
Komputer tomográfiás angiográfia (CTA) során a vénán keresztül kontrasztanyagot juttatnak be, majd röntgennel háromdimenziós képet készítenek a nyak illetve az agy ereiről. Az orvosok a CTA segítségével szűkületet, aneurizmát vagy arteriovenózus (AV) malformációt keresnek. A kontrasztanyag nélkül végzett CT vizsgálat segítségével ki lehet mutatni, hogy van-e az agyban vérzés, de ezek a felvételek kevesebb információt hordoznak az erekről.

Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI)
Erős mágneses mező segítségével az agyról háromdimenziós képet lehet készíteni. Ez a vizsgálat érzékenyen ki tudja mutatni az agyi vértelenség miatt elpusztult területeket. A mágneses rezonancia angiográfia vizsgálat során mágneses tér és kontrasztanyag segítségével vizsgálják a nyak és az agy ereit. 

Echokardiográfia
Orvosa ultrahang vizsgálat segítségével a szívét is megnézheti, javasolhat továbbá transesophagealis echocardiográfiát (TEE). Az eljárás során flexibilis (hajlékony) szondát juttatnak a nyelőcsőbe, amelyben ultrahang-kibocsátó fej is található. Mivel a nyelőcső közvetlenül a szív mögött fut, nagyon tiszta és részletes ultrahangkép készíthető a pitvarokról, ezáltal megállapítható, van-e a pitvar falához tapadva trombus.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus)