• A stroke diagnózisa

        Szerző:
        WEBBeteg

        Ha Ön a stroke vagy TIA bármely tünetét tapasztalja, azonnal hívjon mentőt! A legtöbb kezelés sikere azon múlik, hogy a beteg milyen hamar jut kórházba. A TIA önmagában átmeneti betegség, tekintse azonban egy későbbi stroke előjelének.

        A téma cikkei

        6/1 A stroke és tünetei
        6/2 Hajlamos Ön a stroke-ra?
        6/3 A stroke megelőzésének lehetőségei
        6/4 A stroke diagnózisa
        6/5 A stroke kezelése
        6/6 Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció

        Hogy ha Önnek volt már korábban stroke-ja vagy TIA-ja, akkor cerebrovascularis gondozásba kell, hogy vegyék.

        Ha  úgy érzi, fokozott a stroke kockázata, beszéljen orvosával a szűrővizsgálatok elvégzését illetően! A stroke kezelése előtt orvosának meg kell állapítania, hogy a stroke melyik típusa alakult ki Önnél és hol. A tünetek hátterében fennálló egyéb okokat is ki kell zárni. Az alábbi vizsgálatok a legfontosabbak a stroke diagnózisának felállításakor: 

        Fizikális vizsgálat

        Orvosa megállapíthatja, hogy jelen van-e Önnél a stroke, valamint annak kockázatát fokozó társbetegség, ide értve a magas vérnyomást, magas koleszterinszintet, cukorbetegséget és megemelkedett homocisztein szintet. Orvosa zörejt keresve fonendoszkóppal ráhallgathat egyes artériákra, hogy megállapítsa van-e Önnek érelmeszesedése.

        Hirdetések

        A nyaki verőerek (karotiszok) ultrahangvizsgálata

        Ezen eljárás során egy botszerű készüléket helyeznek a nyaki erek felé, mely aztán hanghullámok segítségével egy monitoron mozgóképet képez. A vizsgálattal meg lehet állapítani, hogy van-e a nyaki ereken szűkület.

        Arteriográfia

        Az eljárás során az agyi erek egyszerű röntgenvizsgálattal nem látható részeit teszik láthatóvá. Orvosa egy vékony rugalmas csövet vezet egy kis metszésen keresztül általában a lágyékhajlatban. Ezt követően a katétert átvezeti a nagyobb artériákon keresztül a nyaki verőérbe, illetve a vertebrális artériába. Ezután orvosa kontrasztanyagot juttat a katéteren keresztül a vérbe, majd az erekről röntgenfelvételeket készít.

        Komputer tomográfia (CT)

        Az agy réteges röntgen vizsgálata. Stroke gyanúja esetében ez az elsődlegesen elvégzendő vizsgálat. Ez zárja ki a vérzést, ami azonnal látszik a CT-n. Lágyulás esetében, ha a vizsgálat az első órákban történt,  a CT még nem mutat eltérést. Ez nagyon fontos a neurológus számára, hiszen ebben az esetben szóba jöhet a stroke okozott vérrög feloldása, azaz a thrombolizis lehetősége.

        Komputer tomográfia angiográfia (CTA)

        Komputer tomográfiás angiográfia (CTA) során a vénán keresztül kontrasztanyagot juttatnak be, majd röntgennel háromdimenziós képet készítenek a nyak illetve az agy ereiről. Az orvosok a CTA segítségével szűkületet, aneurizmát vagy arteriovenózus (AV) malformációt keresnek. 

        Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI)

        Erős mágneses mező segítségével az agyról háromdimenziós képet lehet készíteni. Ez a vizsgálat érzékenyen ki tudja mutatni az agyi vértelenség miatt elpusztult területeket. A mágneses rezonancia angiográfia vizsgálat során mágneses tér és kontrasztanyag segítségével vizsgálják a nyak és az agy ereit. Ez a vizsgálat nem tartozik a stroke esetében kötelezően elvégzendő vizsgálatok közé, de egyes klinikákon elvégzik, elsősorban tudományos kutatások céljából.

        Echokardiográfia

        A stroke oki kivizsgálása céljából végzett szívultrahang-vizsgálat segítségével tisztázható olyan szívbetegség, ami trombust okozhat, és speciális kezelést igényel. Az echokardiográfiát végző kardiológus javasolhat továbbá transesophagealis echocardiográfiát (TEE). Az eljárás során flexibilis (hajlékony) szondát juttatnak a nyelőcsőbe, amelyben ultrahang-kibocsátó fej is található. Mivel a nyelőcső közvetlenül a szív mögött fut, nagyon tiszta és részletes ultrahangkép készíthető a pitvarokról, ezáltal megállapítható, van-e a pitvar falához tapadva trombus.

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus szakorvos

        6/3 A stroke megelőzésének lehetőségei | 6/4 | 6/5 A stroke kezelése
        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A szív útja

        Tóth András, újságíró

        A szív útját nyomon követő 11 perces filmjéről Nyárai Gerzsonnal beszélgettünk.

        Pitvarfibrilláció - Egy veszélyes szívműködési zavar

        A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar, ami az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. A 65 év feletti népesség 3-5 százalékánál fordul elő, 80 év felett már minden 10. embernek lehet ilyen ritmuszavara.

        Gyakori gyulladásos betegség növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát

        A polymyalgia rheumatica nevű betegség főként az idősebb korosztály tagjai közt fordul elő. A nehezen diagnosztizálható, izomfájdalommal és döntően reggeli merevséggel jelentkező kórkép egyben a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora is.

        A dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka hazánkban

        A dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések és az agyvérzés kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig 25-30 százalékkal magasabb ez a kockázat.

        A stroke ritka okai

        A stroke agyi keringési katasztrófát jelent, lehet agyvérzés vagy agyi érelzáródás. Vannak azonban olyan ritka okai is, mint például az agyi erek gyulladása vagy az embólia. Az esetek csupán egy-két százalékában állnak ilyen okok a háttérben, és többnyire fiataloknál fordulnak elő (kivétel az óriássejtes arteritisz).

        Esszenciális trombocitémia - Extrém magas vérlemezkeszám

        Az esszenciális thrombocythaemia (ET) egy olyan ismeretlen okú hematológiai megbetegedés, melyben a vérlemezkéket termelő megakaryocyták kontrollálatlan osztódásba kezdenek, és a vérlemezkeszám nagyon megnő.

        A keringési zavarok okai, rizikófaktorai és típusai

        Keringési zavar alatt az erekben a véráramlás korlátozottságát értjük. Lehet akut vagy krónikus, és a szervezet különböző pontjain léphet fel. Rendkívül gyakran alakul ki az agyban és a szívben, de a karokat és a lábakat is érinthetik keringési zavarok.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.