Milyen tényezők növelik a stroke kockázatát?

Egészséges életmóddal a stroke kockázata csökkenthető. Mindemellett vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyeket kerülni, illetve mihamarabb kezeltetni kell. Melyek ezek?

Ha nem dohányzik és egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog, és fölösleges kilói sincsenek, akkor nem csupán a stroke kockázatát csökkenti, hanem az érelmeszesedését és a szívinfarktusét is. Csak néhány olyan rizikófaktor van, amit nem lehet befolyásolni, ilyen például az életkor.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Befolyásolható, kiiktatható, kezelhető kockázati tényezők

Magas vérnyomás: minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb a stroke kockázata. Megfelelő terápiával 40 százalékkal csökkenthető a stroke esélye. Fontos a következetes terápia, és a vérnyomás tartósan megfelelő szinten tartása.

Cukorbetegség (diabétesz mellitusz): a rosszul beállított vércukorszint jelentősen növeli a stroke kockázatát, különösen nőknél. Jól beállított vércukorszint mellett a stroke kockázata 50 százalékkal csökken. Itt is a legfontosabb a vércukorszint tartós normalizálása, és nem az alkalmazott gyógyszer vagy kezelés típusa (inzulin vagy tabletta).

Gyógyulás és rehabilitáció

A stroke-ból való felépülés érzelmileg nagyon kimerítő lehet. A számos fizikai mellékhatás mellett tehetetlenségérzés, frusztráció, depresszió és apátia alakulhat ki. Gyakori továbbá a csökkent libidó és a gyakori hangulatingadozás is. Gyógyulás és rehabilitáció>>

Magas koleszterinszint: A magas összkoleszterinszint, a magas LDL-szint, valamint az alacsony HDL-koleszterinszint (jó koleszterin) növeli a stroke kockázatát. A koleszterinszintézis-gátlók (statinok, koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek) 27-32 százalékkal csökkentik a stroke kockázatát. Feltehetően más koleszterinszint-csökkentők is hatásosak, de az ezt igazoló tanulmányok még hiányoznak.

Nikotin: a dohányzás dupla kockázatot jelent.

Egészségtelen táplálkozás: a helytelen táplálkozási szokások és az egészségtelen ételek fogyasztása növeli a kockázatot, ezzel szemben az egészséges táplálkozással nőknél 25, férfiaknál 35 százalékkal csökkenthető a rizikó. A sófogyasztás csökkentésével, a kalciumfogyasztás növelésével csökkenthető a kockázat. Nem tisztázott, hogy ezek az ásványi anyagok közvetlen hatással vannak-e a stroke-ra. Feltehetően a vérnyomásra hatnak, és így közvetve befolyásolják a stroke kockázatát.

Mozgás: a rendszeres mozgás jó hatással van az erekre, hatékony megelőzése és ellenszere a túlsúlynak és a magas vérnyomásnak. Másrészt a sport a véralvadást is befolyásolja. A véralvadásra való hajlam csökken, a véralvadék és vérrög képződésének kisebb az esélye. Ajánlott egy héten legalább háromszor harminc perc mozgás.

Testsúly: minél nagyobb a testtömeg-index (BMI), annál magasabb a stroke kockázata. A hasi zsír a legveszélyesebb rizikófaktor.

Fontos tudni!

Minél korábban kerül orvoshoz a beteg, annál eredményesebb a kezelés!

Pitvari fibrilláció: az ilyen típusú szívritmuszavar három-négyszeresére növeli a stroke kockázatát, ugyanis a fibrilláció miatt kis embólusok indulnak el, és zárják el az artériákat. Az ilyen szívritmuszavar következtében kialakuló stroke nagyon súlyos és igen komoly szövődményekkel jár. A vérhígító gyógyszerek csökkentik a kockázatot, de ez a terápia csak minden második páciensnél jöhet szóba.

Szívbetegségek: Ide tartozik a szívbillentyű hiba (a mitrális billentyű elváltozása), és az a betegség, amelyben a két szívfelet elválasztó sövényen lehet egy ovális nyílás, ami jelentősen korlátozza a szív pumpafukcióját (szívelégtelenség), ez pedig stroke-hoz vezethet. A szívbetegségek rendszerint kezelhetők.

Alkohol: A csekély mennyiségben fogyasztott jó minőségű borok védő hatást fejtenek ki, ugyanis csökkentik a véralvadás, ezáltal a vérrögképződés kockázatát. Nagy mennyiségben azonban az alkohol méreg! Emeli a vérnyomást, szívritmuszavarok kialakulásához vezet, és fokozza a vérrögképződési hajlamot, vagyis növeli a stroke rizikóját.

Karotisz sztenózis: A 65 év feletti lakosság jelentős részénél jelen van ez a probléma, anélkül, hogy az érintettek tudnának róla. A betegség a karotisz, azaz a nyaki verőér szűkületével jár, ez növeli a stroke kockázatát. Az ér szűkületének mértékétől függően a betegség kezelhető vérhígító gyógyszerekkel (ASA) vagy operációval.

Hormonpótló terápia: A hormonpótló kezelés nőknél változókorban növeli a stroke kockázatát. Orvosnak és páciensnek ennek figyelembevételével kell megválasztaniuk a nagyon erős változókori panaszok kezelési módját.

Alvási apnoe teszt

Töltse ki alvási apnoe tesztünket, amennyiben horkol, alvásproblémái vannak, vagy gyakran fáradtan ébred. Az alvási apnoe teszt kitöltése>>

Érrendszeri betegségek: szívkoszorúér-betegség, perifériás artériás betegség, merevedési zavar esetében kivizsgálás indokolt, az agyi erek állapotában is lehet eltérés, a rizikófaktorokat csökkenteni javasolt.

Fogamzásgátló tabletta: 35 év feletti nőknek nem ajánlott az ösztrogéntartalmú fogamzásgátló tabletták szedése, különösen, ha magas vérnyomásban vagy cukorbetegségben szenvednek, vagy aurás migrénjük van.

Migrén: különösen az aurás migrén az, ami növeli a stroke kockázatát, főként a változókorban lévő hölgyeknél. Az aurás migrénre a fejfájás mellett jellemző lehet a látászavar, a látómező-kiesés, villanó fények vagy cikk-cakkos, színes, csillogó vonalak észlelése, szemhéjremegés.

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Stroke - A leggyakoribb kérdések A stroke és tünetei Hogyan előzze meg a stroke-ot? Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció Stroke: már a gyerekeket is fenyegetheti! A gyakran kávézó hölgyeket kevésbé fenyegeti a stroke Mediterrán diétával a stroke és a szívinfarktus ellen Stroke (Agyvérzés, Szélütés) a WEBBetegen

 Alvási apnoe során az alvás közben a légzés leáll kis időkre. A betegség gyakran jár együtt a stroke kockázatát növelő magas vérnyomással. Az alvási apnoe sok esetben túlsúlyhoz társul, a testsúly opimalizálása az alvási apnoe kezelésében és a stroke megelőzésében is nagyon fontos

Nem befolyásolható tényezők

Életkor: ötvenöt éves kortól tízévente kétszeresére nő a kockázat.

Nem: 85 éves korig férfiaknál gyakrabban következik be stroke, mint nőknél, ezután pont fordítva van. Ennek hátterében az állhat, hogy a nők átlagosan tovább élnek a férfiaknál.

Öröklött tényezők: ha a szülőknek stroke-juk volt, akkor a gyerekeknél is nagyobb a kockázat. Nem tisztázott, hogy az öröklött tényezők és az egészségtelen életmód milyen arányban játszanak szerepet a stroke kialakulásában.

A stroke főbb tünetei

Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, gyengesége, vagy bénulása. Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia). Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése. Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok. Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún. subarachnoideális vérzésre jellemző). Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.

(WEBBeteg – B. M.; Forrás: NetDoktor.de  , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)