A hüvely daganatai

A női nemi szervekben is kialakulhatnak egyaránt jó- és rosszindulatú daganatok. A jóindulatú daganatok általában tünet- és panaszmentesen növekednek, melyeket általában a beteg nem is vesz észre. A rosszindulatú elváltozások esetében már erős fájdalomérzet, vérzés, és áttétek is jelentkezhetnek.

A jóindulatú tumorokat  (leiomióma, fibróma) rendszerint a nőgyógyász fedezi fel véletlenszerűen. Műtéti eltávolításuk fontos, hiszen csak a kimetszett szövetdarab mikroszkópos vizsgálatával lehet egyértelműen kizárni a rosszindulatúságot.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

VAIN-nek (vaginális intraepitheliális neoplázia) nevezik azt a „rákmegelőző” állapotot, mely a hüvely falában megfigyelhető - sokszor több kis apró - elváltozás, fehéres elszíneződés képében jelentkezik. Ezek gyakran a méhszáj és a szeméremtest felszínén is jelentkeznek. Létrejöttében a humán papillóma vírusnak (HPV) tulajdonítanak szerepet. A VAIN a jóindulatú daganatokhoz hasonlóan tüneteket rendszerint nem okoz, de felfedezésekor eltávolítása javasolt, hiszen idővel rosszindulatú karcinómává alakulhat.

A hüvely rosszindulatú daganatai (melanóma malignum, adenokarcinóma, sarcoma, laphámrák) viszonylag ritkán fordulnak elő. Más szervek tumoros megbetegedése következtében, áttétként is jelentkezhet hüvelyrák.

Laphámrák

A laphámrák a leggyakoribb rosszindulatú hüvelydaganat, mely általában 65 éves kor fölötti nőket érint. Kialakulásának oka nem ismert, bár a kutatók a HPV kóroki szerepét feltételezik. A leggyakoribb tünet a hüvelyből jelentkező vérzés. Ez azért lehet nagyon figyelemfelkeltő, mert az érintett nők többsége túl van a változó koron ekkorra már, és nem menstruál. Jellemző még az igen kellemetlen szagú folyás is.

Ahogy a tumor növekszik, egyre nagyobb nyomást gyakorolhat a környező szervekre, elsősorban a húgyhólyagra és a végbélre, emiatt gyakori vizelési inger, görcsös székelési inger és fájdalom is fellép. A daganat viszonylag hamar szóródik a környező nyirokcsomókba, később a tüdőkbe, májba és a csontokba is ad áttétet.

A nőgyógyász a gyanús elváltozásból mintát vesz, melynek kórszövettani, mikroszkópos vizsgálatával felállítható a diagnózis. Ha a rosszindulatú laphámrák jelenléte bizonyítható, akkor áttétkeresés céljából mellkas-röntgen, hasi ultrahang, húgyhólyagtükrözés és végbéltükrözés is szükséges lehet.

A daganat stádiumától, kiterjedésétől függően történik a kezelés. Korai stádiumban általában műtétre kerül sor, melyet sugárterápia követ. Ha nagyobb a tumor, akkor műtét nélkül, kombinált sugárkezelést alkalmaznak az onkológusok.

Adenokarcinóma, melanóma

A hüvely adenokarcinómája esetén a tünetek, a diagnózishoz elvégzendő vizsgálatok és a kezelés a laphámráknál leírtakkal megegyezik, a fő eltérés az, hogy az adenokarcinómában szenvedők többsége fiatal vagy középkorú nőbeteg.

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Méhnyakrák: hogyan pusztít a HPV? A HPV elleni védőoltás A leggyakoribb hüvelyfertőzések Petefészekciszták A mióma A szeméremtest dagantos megbetegedései Vérzési rendellenességek Chlamydia trachomatis: a leggyakoribb nemi betegség okozója A hüvelygyűrű - Előnyök és hátrányok Méhnyakrák - Kis figyelemmel megelőzhető Mire számíthatunk a nőgyógyásznál? Mit kell tudni a nőgyógyászati küretről? A krónikus kismedencei fájdalom szindróma A 10 leggyakoribb nőgyógyászati tévhit

Melanóma a hüvelyben igen ritka daganat, főleg 50 éves kor után fordul elő. Tünetei a rendellenes hüvelyi vérzés, és a kellemetlen szagú folyás. Kifejezetten rosszindulatú elváltozás, mely gyorsan terjed, és hamar áttét is képződik. A diagnózishoz a kimetszés és a szövettani vizsgálat elengedhetetlen. Kezelése a műtéti eltávolítás. A sugárterápia ebben az esetben sajnos eredménytelen.

Az embrionális rhabdomyosarcoma

Az embrionális rhabdomyosarcoma egy olyan ritka hüvelyrák, mely csecsemőkorban és kisgyermekkorban fordul elő. Kezelésekor a tumort el kell távolítani, majd azt követően kemoterápiát kell alkalmazni.

A hüvelydaganatok többsége más szervek daganatos megbetegedése miatt, áttétek útján jön létre. Így a méhnyak, a szeméremtest, a végbél, a petefészek, a méhnyálkahártya és a húgyhólyag tumorai is adhatnak hüvelyi áttétet.

(Dr. Soltész Annamária)