• Hepatorenális szindróma: a májbetegséget kísérő vesebetegség

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az előrehaladott májbetegség vagy a hirtelen kialakuló májelégtelenség más szervek működését is károsítja. Ilyen a hepatorenális szindróma is, amikor alapvetően nem a vese beteg, hanem az elsődleges májfunkciós elégtelenség vezet a vese csökkent vérellátásához és a következményes veseelégtelenséghez.

        Elsősorban akut májelégtelenségben, illetve krónikus májbetegség dekompenzálódásakor, összeomlásakor kialakuló állapotról van szó. A hepatorenális szindróma megjelenése előrehaladott, vagy súlyos májkárosodásra utal, tehát rossz életkilátásokkal jár együtt. Ha a májfunkciós eltérés javul, akkor viszont javul a veseelégtelenség is.

        Hirdetések

        A hepatorenális szindróma típusai

        • I-es típusa hirtelen alakul ki. Jellemzően gyorsan romlik a vese funkciója (általában akut májelégtelenség mellett észlelhető) és a túlélési esélyek rosszak (kb. 20%).
        • II-es típusa lassan, fokozatosan alakul ki, inkább tartósan fennálló májbetegség esetén fordul elő. Ilyen esetben a vesefunkció folyamatosan beszűkül.

        A vesefunkció romlásához vezet a májbetegnél:

        • A jelentős mértékű vérzés. Mivel a vénás rendszerben nő a nyomás, jellegzetes folyamat indul meg a májbetegeknél, a nyelőcső körüli vénák kitágulása. A vénák megrepedése életet veszélyeztető vérzéssel jár. Ezért májbetegség esetén rendszeresen szükség van a nyelőcső állapotának felmérésére gyomortükrözéssel.
        • Ha van olyan mennyiségű hasűri szabad folyadék (ascites), amely vízhajtó kezelés mellett is fennáll, vagy mennyisége növekszik, az ascites lebocsájtása szükséges. Viszont a hasvíz hirtelen leengedése szintén kiválthatja a hepatorenális szindrómát.
        • A túlzott vagy kontrollálatlan vízhajtó szedés, vagy vízajtó miatt kialakuló vesefunkció romlás.
        • A nem szteroid gyulladáscsökkentők túlzott szedése.

        Milyen mechanizmus vezet hepatorenális szindróma kialakulásához?

        A májbetegség és májelégtelenség következtében növekszik a májvénákban a nyomás. Ez összetett élettani szabályozó rendszeren keresztül ahhoz vezet, hogy elsősorban a hasűrben lévő erekben értágulat alakul ki. Mivel a tágult artériák révén (relatíve) csökken a keringő vértérfogat, a hormonháztartás és a szimpatikus idegrendszer bekapcsolt szabályzása miatt megindul a folyadék és ionvisszatartás, és csökken azok vesén keresztüli kiválasztása. A vesék erei viszont összehúzódnak, csökken a vérátáramlásuk, mely vesekárosodáshoz, csökkenő vizeletkiválasztáshoz vezet.

        Hogyan ismerhető fel a szindróma?

        A hepatorenális szindróma által okozott eltérések a vesében:

        • csökkent vérátáramlás, csökkent vizeletkiválasztás
        • kis mennyiségű vizelet (oliguria) jelentkezik, vagy egyáltalán nincs vizelet (anuria)
        • romló vesefunkciós értékek vérvétel során (urea, kreatinin, GFR-értékek drasztikus eltérése)

        A vesét érintő eltéréseket elsősorban laboratóriumi vizsgálatokkal lehet igazolni. Figyelmeztető tünet, hogy látványosan csökken a beteg vizelete.

        Fontos azonban kizárni a veseelégtelenség egyéb kiváltó tényezőit. Májbetegeknél továbbá mindig gondolni kell fertőzésre is a tünetek hátterében.

        Hogyan kezelhető a hepatorenális szindróma?

        Természetesen az alapbetegség, vagyis a májelégtelenség megoldása nélkül kevés az esély a sikeres kezelésre.

        A beteget hozzáértő, intenzív ellátással rendelkező egészségügyi intézményben kell elhelyezni. Fontos a beteg paramétereinek pontos és folyamatos monitorozása, amely magába foglalja a vérnyomás, a pulzus, a testhőmérséklet, a vizeletmennyiség és a bevitt folyadékmennyiség követését. Lehetőség szerint egy centrális vénán keresztül a centrális vénás nyomás mérését is biztosítani szükséges. Fontos a keringés stabilizálása, az esetleges vérvesztés esetén vérkészítmény adása és a vérzéscsillapítás, továbbá az úgynevezett TIPS tehermentesítő shunt beültetés is szóba jöhet, mellyel a vénás nyomás csökkenthető. Végső esetben lehetőség szerint májátültetésre kell törekedni.

        A fő terápiás lépések:

        • csökkenteni kell a májvénákban és azok ellátási területein a nyomást,
        • az erek tágulását, ellazulását (vasodilatatio) szüntetni kell,
        • a vesék ereinek összehúzódását oldani kell,
        • meg kell akadályozni a folyadék- és ionvisszatartást.

        A kezelés során az alábbi beavatkozások kerülhetnek sorra:

        • Kontrollált folyadék megszorítás alkalmazása.
        • Albumin pótlása.
        • Vízhajtó készítményekkel elősegíthető a folyadék és nátriumion kiválasztása a vizelettel (sokszor nagy dózisra van szükség).
        • A dopamin infúzió vagy folyamatos pumpa fokozza a vese vérátáramlását, a vizeletkiválasztást.
        • Művesekezelés.

        Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

        Májbetegeknél rendkívül fontos a további májkárosító gyógyszerek alkalmazásának kerülése. A vízhajtók óvatosan adagolhatók májelégtelenség esetén, és ha romlik mellette a vesefunkció, abba kell hagyni az adását. Fontos továbbá a vérzések korai felismerése és megszüntetése, valamint az elvesztett vér és volumen pótlása.

        Májbetegeknél gyakori a hasűri fertőzés (ez a spontán bakteriális peritonitis), melynek hatékony antibiotikus kezelése elengedhetetlen a veseszövődmény elkerülése érdekében. Amennyiben a szabad hasűri folyadékot csapolni kell (ascites lebocsájtás), a leengedett folyadék mennyiségére figyelni kell, illetve a folyadékot és lehetőség szerint az albumint is pótolni szükséges annak érdekében, hogy a vesék funkciója ne károsodjon.

        Dr. Ujj ZsófiaForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr.  Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Hidradenitis suppurativa

        Cs. K., fordító

        A szőrtüszőkből eredő gyulladásos kórkép ott alakul ki, ahol sok a verejtékmirigy is.

        Futball-világbajnokság

        M. J., újságíró

        Mi lenne a focival drukkerek nélkül? Hogyan hat a rajongók jelenléte a játékosokra?

        Primer biliaris cirrhosis (PBC)

        A primer biliaris cirrhosis egy nem túl gyakori, gyógyíthatatlan megbetegedés, melyet a májban futó epeutak, epecsatornák...

        A csókbetegség avagy a mononucleosis...

        A mononucleosis infectiosa olyan heveny megbetegedés, mely leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban fordul elő. A diagnózis...

        Agykárosodás a máj betegsége miatt:...

        A hepaticus (máj) encephalopathia (HE) olyan agyi károsodás, amely súlyos májbetegség (pl. májzsugor, májelégtelenség) következtében...

        Májbetegségek első tünetei

        A máj a szervezet nagyon fontos szerve, melynek központi szerepe van az anyagcserében és a méregtelenítésben is, valamint az emésztés egyik...

        Véradónak lenni jó!

        Június 14-én ünnepeljük a Véradók Világnapját. Amellett, hogy másokon segíthet vele, a véradás a véradó esetleges fertőző...

        Hughes-szindróma: a nőket kétszer...

        Az antifoszfolipid szindróma (APS, más néven Hughes-szindróma) az immunrendszer zavart működése következtében kialakuló betegség, amelyre...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.