A hangszalagbénulás tünetei, okai és kezelése

A hangszalag bénulások elnevezése kissé félrevezető. Valójában a gége izomzatának különböző eredetű bénulásairól van szó, melyeknek eredménye a gége mozgásainak zavara.

A hangszalagnak is van saját izma: a m. vocalis, de ez nem a hangszalag mozgatását végzi, hanem annak feszességét szabályozza. Ennek bénulása esetén, a hangszalag széle nem feszül meg hangadáskor, a hang rekedtté válik. Mégsem erre gondolunk, amikor hangszalagbénulásról beszélünk, mert hangszalagbénulás alatt a gége idegi eredetű mozgászavarait értjük.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A hangszalagbénulás tünetei

A hangszalagbénulás tünetei, általában a bénulás fellépte idején a legrosszabbak, később javulni szoktak. Ez elsősorban az egyoldali hangszalagbénulásra igaz.

Hangszalagbénulás esetén, a hangszalagok nyitása vagy zárása nem működik megfelelően. Ez befolyásolja a légzést és a hangképzést is, sőt, a rossz zárás miatt még aspiráció, félrenyelés is felléphet. A bénulás általában egyoldali, ritkán azonban kétoldali is lehet.

Kétoldali bénulás esetén, az elsődleges tünet a fulladás, nehézlégzés. Ez életveszélyes állapotot is jelenthet.

Egyoldali bénulás esetén, a rekedtség a vezető tünet, mely mellé egyéb panaszok társulhatnak.

Mindkét esetben jelentkezhetnek az alábbi tünetek:

• egyéb hangképzési zavarok: bezséddallam hiánya (monotonia), hangterjedelem beszűkülése (korlátozott dynamia), a beteg egy levegővel rövidebb ideig képes csak beszélni (phonatiós dyspnoe), a hangtartás megrövidülése, a beteg hamarabb elfárad beszéd közben, nehezére esik a hangos beszéd, illetve hosszabb beszéd nyaki fájdalmat okozhat,
• légszomj: egyoldali bénulás esetén csak jelentősebb fizikális, emocionális terhelés mellett, míg kétoldali bénulás esetén nyugalmi fulladás is fennáll,
• gyakori félrenyelés: (főleg folyadékot nyel félre a beteg),
• gyakori, csökkent effektusú köhögés: ez elsősorban a félrenyeléshez köthető, azonban a nyál észrevétlen aspirációja miatt, nem csak táplálkozás kapcsán léphet fel.

 Mi lehet a hangszalagbénulás oka?

• Centrális bénulás - Intracranialis okok: ez ritkábban fordul elő. lyenkor a koponyán belül található az ok, ami lehet a nyúltagyi magvak, vagy az ezek feletti területek károsodása. Koponyán belüli térfoglalások (daganatok, vérömlenyek), keringési zavarok, demyelinizációs betegségek okozhatják.

• Perifériás bénulás - Extracranialis okok.

Ez a gyakoribb eset ilyenkor az idegek koponyán kívüli károsodásáról van szó. A bolygóideg, vagy annak visszafutó ága, az ún. nervus recurrens sérül. Bolygóideg paralízisét koponyaalapi daganatok, nyaki sérülések okozhatják. Ez viszonylag ritka.  Az összes esetet tekintve a leggyakoribb ok, a nervus recurrens bénulása, amit leggyakrabban különböző pajzsmirigy betegségek, ill. pajzsmirigy műtétek utáni állapotok okoznak. A nervus recurrens károsodását okozó kórokokat, az 1. táblázat tünteti fel, azok gyakorisági sorrendjében.

1. táblázat: perifériás hagszalagbénulások főbb okai

Vizsgálatok, leletek

A kivizsgálás általános fül-orr-gégészeti szakvizsgálattal indul, melynek része a gégetükrözés (indirekt laryngoscopia). Már ekkor láthatóvá válik a hangszalagok mozgászavara. Ezután a kóreredet tisztázása miatt, és ezen keresztül a kezelési lehetőségek, és a további kilátások meghatározása miatt is, egyéb, kiegészítő vizsgálatok következnek.

• Ezek közül kiemelendő a direkt gégetükrözés. Ez endoscopos vizsgálat, melyet általában altatásban végzünk. A gége viszonyainak jobb megítélését teszi lehetővé.
• Bronchoscopia: Az alsóbb légutak endoscopos vizsgálata, direkt laryngoscopiával, egy ülésben is végezhető.
• Eosophagoscopia: A nyelőcső endoscopos vizsgálata, ezt is össze lehet kötni a fentiekkel.
• Ideggyógyászati szakvizsgálat: Általános ideggyógyászati vizsgálat mellett, beletartoznak a képalkotó vizsgálatok is.
• Laborvizsgálatok (vírusszerológia).
• Képalkotók: különös tekintettel fej-, nyak-, mellkas-CT-re, pajzsmirigy-scan, felső gasztrointesztinális traktus (nyelőcső, gyomor, duodenum) vizsgálata.

Mit lehet tenni? - Kezelési lehetőségek

A kezelési lehetőségek alapvetően eltérőek attól függően, hogy egyoldali vagy kétoldali hangszalagbénulásról van-e szó.

I. Kétoldali bénulás

Kétoldali bénulás esetén a kezelés menete alapvetően a következő sémára egyszerűsíthető, melyben a következő lépések időrendben követik egymást:

Amikor sürgős! - Szabad légút biztosítása

Különösen a kétoldali hangszalagbénulás esetén jellemző a súlyos nehézlégzés kialakulása. Ilyenkor a szóba jövő kezelési lehetőségek mind műtéti beavatkozást jelentenek, lényegük azonos: a beteg számára szabad, átjárható légutak biztosítása:

• Lateralizáció: A kialakuló, gyakran súlyos nehézlégzés egyik, egyre inkább elfogadott sürgősségi kezelési elve a bénulás e „korai” szakában, a bénult hangszalag varrattal történő oldalra rögzítése

• Légcsőmetszés: Korábban ez volt a rutinszerűen alkalmazott beavatkozás. Manapság akkor végzik, amikor a lateralizáció technikai, személyi feltételei nem adottak. (Magyarországon még most is ez a leggyakrabban végzett beavatkozás.)

• Gégemetszés: Amikor a légcsőmetszés tárgyi, személyi feltételei nem adottak, súlyos, életet veszélyeztető nehézlégzés esetén végzik. Nem csak fül-orr-gégész, fejnyak-sebész végezheti.

Mindhárom beavatkozás reverzibilisnek tekinthető, azaz ha a légszomj, illetve a légszomjat kiváltó tényező megszűnt, vagy megszüntettük, akkor a lateralizáció feloldható, a légcsőmetszés vagy gégemetszés során behelyezett kanül eltávolítható, a metszés helye spontán záródik, vagy zárható.

Definitív esetben hangréstágító műtét elvégzése

A kétoldali hangszalagbénulás első 6 hónapjában a folyamatot visszafordíthatónak tartjuk, mivel számos esetben a hangszalagok mozgása spontán rendeződik. Ha ez nem következik be, akkor hangréstágító műtét végzésére kerül sor. Ennek eredményeként megfelelő tágasságú hangrés jön létre, a légzés kielégítővé válik (bár a beszédhang minősége különböző mértékben romlik).

Postoperativ hangterápia

Ez foniátriai kezelést jelent, mely foniátriai szakrendelés keretén belül történik, és általában, ún. Gutzmann-szerinti hangterápiát jelent.

II. Egyoldali bénulás esetén

lyenkor a rekedtség a vezető tünet. A kezelési sorrend általánosságban a következő lehet:

• Konzervatív kezelés: a kiváltó októl függően ez lehet elektromos kezelés, szteroidok, vitaminok, stb. alkalmazása.
• Hangterápia: ez a fent említett foniátriai kezelést jelenti. Erre a kezelés sikeressége esetén is (ha ismét kielégítően, vagy jól mozognak a hangszalagok) szükség szokott lenni ahhoz, hogy a beteg hangképzése újra helyre álljon.

• Ezek a cikkek is érdkelhetik Önt

  A foglalkozási tüdőbetegség A köhögés és csillapítása A légúti szűkület okai A légszennyezéstől gyakoribb a halál A meghűlés, megfázás, nátha A torokfájás és kezelése A tiszta levegőnek fura szaga van Asztma - Mikor és miért forduljon orvoshoz? Klímaberendezések hatásai az egészségünkre Légszomj - Milyen betegségekre utalhat? Légzőszervi megbetegedések a WEBBetegen

    Hangszalag medializáló műtétek, majd postoperatív hangterápia: egyoldali bénulás esetén, az egyik hangszalag jól mozog, azonban a másik nem. A bénult hangszalag helyzete gyakran olyan, hogy hangképzéskor az ép hangszalag, nem tud megfelelően mellé zárni, így a levegő a hangszalagokat nem megfelelően rezgeti meg. Így a hang gyenge, levegős, a beszéd fárasztó a beteg számára, egy levegővel nem tud elég hosszan beszélni. A beszéd tagoltsága, a beszédritmus is megtörik. Ezen problémák megoldására, hangszalag medializáló műtétek végezhetők. Ilyenkor a bénult hangszalagot a középvonal felé igyekszünk mozdítani, azzal a kompromisszummal, hogy a szűkebb hangrés jobb hangot, de rosszabb légzést eredményez. A cél a jó hangképzés, és a szabad légutak. Ezeket a beavatkozásokat is mindig hangterápia, foniátriai kezelés követi.

(WEBBEteg- Dr. Piros Zsuzsanna)