• A hangszalagbénulás tünetei, okai és kezelése

        A hangszalagbénulások elnevezése kissé félrevezető. Valójában a gége izomzatának különböző eredetű bénulásairól van szó, melyeknek eredménye a gége mozgásainak zavara.

        A hangszalagnak is van saját izma: a m. vocalis, de ez nem a hangszalag mozgatását végzi, hanem annak feszességét szabályozza. Ennek bénulása esetén, a hangszalag széle nem feszül meg hangadáskor, a hang rekedtté válik. Mégsem erre gondolunk, amikor hangszalagbénulásról beszélünk, mert hangszalagbénulás alatt a gége idegi eredetű mozgászavarait értjük.

        A hangszalagbénulás tünetei

        A hangszalagbénulás tünetei, általában a bénulás fellépte idején a legrosszabbak, később javulni szoktak. Ez elsősorban az egyoldali hangszalagbénulásra igaz.

        Hangszalagbénulás esetén, a hangszalagok nyitása vagy zárása nem működik megfelelően. Ez befolyásolja a légzést és a hangképzést is, sőt, a rossz zárás miatt még aspiráció, félrenyelés is felléphet. A bénulás általában egyoldali, ritkán azonban kétoldali is lehet.

        Hirdetések

        Kétoldali bénulás esetén, az elsődleges tünet a fulladás, nehézlégzés. Ez életveszélyes állapotot is jelenthet.

        Egyoldali bénulás esetén, a rekedtség a vezető tünet, mely mellé egyéb panaszok társulhatnak.

        Mindkét esetben jelentkezhetnek az alábbi tünetek:

        • egyéb hangképzési zavarok: beszéddallam hiánya (monotonia), hangterjedelem beszűkülése (korlátozott dynamia), a beteg egy levegővel rövidebb ideig képes csak beszélni (phonatiós dyspnoe), a hangtartás megrövidülése, a beteg hamarabb elfárad beszéd közben, nehezére esik a hangos beszéd, illetve hosszabb beszéd nyaki fájdalmat okozhat,
        • légszomj: egyoldali bénulás esetén csak jelentősebb fizikális, emocionális terhelés mellett, míg kétoldali bénulás esetén nyugalmi fulladás is fennáll,
        • gyakori félrenyelés: (főleg folyadékot nyel félre a beteg),
        • gyakori, csökkent effektusú köhögés: ez elsősorban a félrenyeléshez köthető, azonban a nyál észrevétlen aspirációja miatt, nem csak táplálkozás kapcsán léphet fel.

         Mi lehet a hangszalagbénulás oka?

        • Centrális bénulás - Intracranialis okok: ez ritkábban fordul elő. Ilyenkor a koponyán belül található az ok, ami lehet a nyúltagyi magvak vagy az ezek feletti területek károsodása. Koponyán belüli térfoglalások (daganatok, vérömlenyek), keringési zavarok, demyelinizációs betegségek okozhatják.
        • Perifériás bénulás - Extracranialis okok.

        Ez a gyakoribb eset ilyenkor az idegek koponyán kívüli károsodásáról van szó. A bolygóideg vagy annak visszafutó ága, az ún. nervus recurrens sérül. Bolygóideg paralízisét koponyaalapi daganatok, nyaki sérülések okozhatják. Ez viszonylag ritka.  Az összes esetet tekintve a leggyakoribb ok, a nervus recurrens bénulása, amit leggyakrabban különböző pajzsmirigy betegségek, ill. pajzsmirigy műtétek utáni állapotok okoznak. A nervus recurrens károsodását okozó kórokokat, az 1. táblázat tünteti fel, azok gyakorisági sorrendjében.

         

        Leggyakoribb ok a pajzsmirigy műtéti eltávolítása, és a rosszindulatú pajzsmirigydaganat.

        A nyelőcső, a hörgő rosszindulatú daganatai (főleg a bal tüdőfélben)
        (mediastinum) betegségei
        Aorta aneurysma
        Nyelőcső és algarat műtétei
        Különböző eredetű szívmegnagyobbodások
        Tüdőgümőkór
        Mellhártya megbetegedések
        Tompa, vagy éles nyaki trauma
        Toxinok, és fertőzések: influenza, herpes zoster, syphilis, rheumatizmus, torokgyík (diphteria), ólom, arzén, szerves oldószerek, streptomycin, kinin
        Intubáció (cső bevezetése egy üreges szervbe)
        Ideggyógyászati megbetegedések: Wallenberg szindróma, gyermekbénulás (poliomyelitis), az agyideg bénulása (bulbaris paresis), sclerosis multiplex, agydaganatok
        Ismeretlen eredetű is lehet a bénulás: ezen betegek nagy része 2-3 hónap elteltével spontán javulást mutat, bár az idő előrehaladtával ennek esélye csökken.

        1. táblázat: perifériás hagszalagbénulások főbb okai

        Vizsgálatok, leletek

        A kivizsgálás általános fül-orr-gégészeti szakvizsgálattal indul, melynek része a gégetükrözés (indirekt laryngoscopia). Már ekkor láthatóvá válik a hangszalagok mozgászavara. Ezután a kóreredet tisztázása miatt, és ezen keresztül a kezelési lehetőségek, és a további kilátások meghatározása miatt is, egyéb, kiegészítő vizsgálatok következnek.

        • Ezek közül kiemelendő a direkt gégetükrözés. Ez endoscopos vizsgálat, melyet általában altatásban végzünk. A gége viszonyainak jobb megítélését teszi lehetővé.
        • Bronchoscopia: Az alsóbb légutak endoscopos vizsgálata, direkt laryngoscopiával, egy ülésben is végezhető.
        • Eosophagoscopia: A nyelőcső endoscopos vizsgálata, ezt is össze lehet kötni a fentiekkel.
        • Ideggyógyászati szakvizsgálat: Általános ideggyógyászati vizsgálat mellett, beletartoznak a képalkotó vizsgálatok is.
        • Laborvizsgálatok (vírusszerológia).
        • Képalkotók: különös tekintettel fej-, nyak-, mellkas-CT-re, pajzsmirigy-scan, felső gasztrointesztinális traktus (nyelőcső, gyomor, duodenum) vizsgálata.

        Mit lehet tenni? - Kezelési lehetőségek

        A kezelési lehetőségek alapvetően eltérőek attól függően, hogy egyoldali vagy kétoldali hangszalagbénulásról van-e szó.

        I. Kétoldali bénulás

        Kétoldali bénulás esetén a kezelés menete alapvetően a következő sémára egyszerűsíthető, melyben a következő lépések időrendben követik egymást:

        Amikor sürgős! - Szabad légút biztosítása

        Különösen a kétoldali hangszalagbénulás esetén jellemző a súlyos nehézlégzés kialakulása. Ilyenkor a szóba jövő kezelési lehetőségek mind műtéti beavatkozást jelentenek, lényegük azonos: a beteg számára szabad, átjárható légutak biztosítása:

        • Lateralizáció: A kialakuló, gyakran súlyos nehézlégzés egyik, egyre inkább elfogadott sürgősségi kezelési elve a bénulás e „korai” szakában a bénult hangszalag varrattal történő oldalra rögzítése.
        • Légcsőmetszés: Korábban ez volt a rutinszerűen alkalmazott beavatkozás. Manapság akkor végzik, amikor a lateralizáció technikai, személyi feltételei nem adottak. (Magyarországon még most is ez a leggyakrabban végzett beavatkozás.)
        • Gégemetszés: Amikor a légcsőmetszés tárgyi, személyi feltételei nem adottak, súlyos, életet veszélyeztető nehézlégzés esetén végzik. Nem csak fül-orr-gégész, fejnyak-sebész végezheti.

        Mindhárom beavatkozás reverzibilisnek tekinthető, azaz ha a légszomj, illetve a légszomjat kiváltó tényező megszűnt, vagy megszüntettük, akkor a lateralizáció feloldható, a légcsőmetszés vagy gégemetszés során behelyezett kanül eltávolítható, a metszés helye spontán záródik, vagy zárható.

        Definitív esetben hangréstágító műtét elvégzése

        A kétoldali hangszalagbénulás első 6 hónapjában a folyamatot visszafordíthatónak tartjuk, mivel számos esetben a hangszalagok mozgása spontán rendeződik. Ha ez nem következik be, akkor hangréstágító műtét végzésére kerül sor. Ennek eredményeként megfelelő tágasságú hangrés jön létre, a légzés kielégítővé válik (bár a beszédhang minősége különböző mértékben romlik).

        Postoperativ hangterápia

        Ez foniátriai kezelést jelent, mely foniátriai szakrendelés keretén belül történik és általában ún. Gutzmann-szerinti hangterápiát jelent.

        II. Egyoldali bénulás esetén

        Ezek a cikkek is érdkelhetik Önt

        Ilyenkor a rekedtség a vezető tünet. A kezelési sorrend általánosságban a következő lehet:

        • Konzervatív kezelés: a kiváltó októl függően ez lehet elektromos kezelés, szteroidok, vitaminok, stb. alkalmazása.
        • Hangterápia: ez a fent említett foniátriai kezelést jelenti. Erre a kezelés sikeressége esetén is (ha ismét kielégítően, vagy jól mozognak a hangszalagok) szükség szokott lenni ahhoz, hogy a beteg hangképzése újra helyre álljon.
        • Hangszalag medializáló műtétek, majd postoperatív hangterápia: egyoldali bénulás esetén, az egyik hangszalag jól mozog, azonban a másik nem. A bénult hangszalag helyzete gyakran olyan, hogy hangképzéskor az ép hangszalag, nem tud megfelelően mellé zárni, így a levegő a hangszalagokat nem megfelelően rezgeti meg. Így a hang gyenge, levegős, a beszéd fárasztó a beteg számára, egy levegővel nem tud elég hosszan beszélni. A beszéd tagoltsága, a beszédritmus is megtörik. Ezen problémák megoldására hangszalag medializáló műtétek végezhetők. Ilyenkor a bénult hangszalagot a középvonal felé igyekszünk mozdítani, azzal a kompromisszummal, hogy a szűkebb hangrés jobb hangot, de rosszabb légzést eredményez. A cél a jó hangképzés, és a szabad légutak. Ezeket a beavatkozásokat is mindig hangterápia, foniátriai kezelés követi.

        (WEBBeteg - Dr. Piros Zsuzsanna)

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Kerékpározás

        A legfontosabb egészségügyi vonatkozás, hogy kiválóan edzi a szív- és vérkeringési rendszert.

        Stressz és őszülés

        Valóban van összefüggés a harag, a stressz és az őszülés között vagy ez csak riogatás?

        Élelmiszereink víztartalma

        Az élelmiszereink víztartalma befolyásolja szervezetünk hidratáltságát. Az élelmiszereink víztartalma széles skálán ingadozik.

        Tévhitek az oltóanyagok összetevőiről

        Milyen gyakori tévhitek keringenek a köztudatban az oltóanyagok összetevőivel kapcsolatban?

      •  





        Hozzászólások (0)