A világon több mint 100 millió nő használ valamilyen fogamzásgátló tablettát, ám jelentős többségük nem ismeri eléggé a gyógyszer hatásmechanizmusát, illetve nincs tisztában a szedési hibákból adódó gondokkal sem.
Az egyik legfontosabb tényező az adagolás megértésében a hatásmechanizmus ismerete. A hormonális, szájon át szedhető fogamzásgátló tabletták mindegyike a peteérés gátlásán valamint a méhnyaknyák összetételének megváltoztatásán keresztül fejti ki hatását. A fogamzásgátló tabletták – azon túl, hogy a spermiumok méhűrbe való feljutását is csökkentik – az esetlegesen megtermékenyített petesejt beágyazódását is megakadályozzák.
A fenti hatások kiváltásához elengedhetetlen a folyamatos, szinten tartott hormonszint, mely a peteérést kiváltó, szervezet által termelt hormon (luteinizáló hormon (LH), ún. LH-csúcs) felszabadulását gátolja. Ez a hormonszint fenntartható a hatóanyagot tartalmazó tabletták rendszeres, lehetőleg a napnak ugyanabban a szakában történő bevételével. A rendszeresség itt alapvető feladat, hiszen már két tabletta bevételének hiánya is peteéréshez, ily módon nem kívánt terhességhez vezethet. Célszerű mindig valamilyen napi rutinhoz kötni a tabletta bevételét (felkelés után, lefekvés előtt) vagy manapság már mobiltelefonunk is figyelmeztethet a megfelelő időpontra.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
A rendszeres szedés mellett fontos megemlíteni, hogy bizonyos tényezők fennállása esetén a hatékonyság jelentősen csökkenhet. Ilyen állapot lehet a tabletta bevételét követően két órán belül kialakult hányás vagy nagyon súlyos hasmenés – bár utóbbi igen ritka. Bizonyos gyógyszerekkel együtt sem célszerű a tablettákat szedni, pl. számos antibiotikum is csökkentheti a hatást.
Gyakorló orvosként nagyon gyakran szembesülünk azzal a tévhittel, miszerint a tablettaszedést bizonyos időközönként vagy tervezett gyermekvállalás előtt fel kell függeszteni, hogy az a szervezetből kiürüljön. Ez a hatásmechanizmusból és az adagolásból egyértelműen látszik, hogy elavult gondolkodás, hiszen ha hosszabb időt igényelne a szervezetből való kiürülés, akkor nem kellene mindennap egy tablettát bevenni. Napjainkban cél a minél alacsonyabb, peteérés gátlást még éppen kiváltó hormonmennyiség bevitele, mely jelentősen csökkent az évtizedek során. A hatvanas évek gyógyszereinek egy napi dózisa manapság több mint egy heti adagnak felelne meg.
A nők körében egyre inkább nő az igény a minél több vérzésmentes időszakra. Ez ma már az egyfázisú tabletták elnyújtott alkalmazásával egyre inkább, biztonságosan és kényelmesen elérhető. Ilyenkor a szokásos 21 nap tablettaszedést követő hét nap szünet sémát megváltoztatva 3 vagy 4 levél tabletta szünet nélküli szedését követően tartjuk csak meg a 7 vagy még kevesebb nap szünetet, így jelentősen csökkenthető a vérzés mennyisége valamint bizonyos mellékhatások, így például a tablettamentes időszakban jelentkező fejfájás előfordulása.
Léteznek folyamatos tablettaszedést biztosító, 28 tablettát tartalmazó változatok is, itt a szünetet inaktív (placebo) tabletták biztosítják garantálva a tablettamentes időszak megfelelő hosszát.
A fentiekből egyértelműen látszik, hogy a tablettaszedés folyamatos odafigyelést, rendszerességet igényel. Amennyiben semmiképpen sem képes a páciens ilyenfajta napi rutinra, mindenképpen valamilyen más módszert kell találnunk a fogamzásgátlók széles palettájáról. Megfelelő alternatíva lehet például a hüvelygyűrű vagy valamilyen méhen belüli eszköz használata.
A fogamzásgátló módszerekről |
| |
(WEBBeteg - Dr. Erdődi Balázs)
Egészség? Betegség?
Nézze meg a WEBBetegen!
Robottechnika Svédországból, a legprecízebb fogpótlásért: Procera szkenner. (x)
Az orvosi mezoterápia helyreállítja bőrünk feszességét és segít a sejtmegújító anyagokat...
Dr. Csuth Ágnes
Orvos tanácsadó
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintése Összes orvos válaszol kérdésGyakori kérdések Fogamzásgátlás témában:
Fogamzásgátló alatt lettem terhes Antibiotikum kontra fogamzásgátló Mikortól véd a fogamzásgátló?