A koronavírus mutálódása a virológus szerint nem ad okot pánikra
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus megjelent:
Az Egyesült Királyságban talált új SARS-CoV-2 vírusvariáns gyorsabban terjed, de ez nem jelenti egyben azt is, hogy veszélyesebb volna. A vírus ellen kifejlesztett vakcinák továbbra is hatásosak maradhatnak - legfeljebb a mutációnak megfelelő módosítást kell majd rajtuk végrehajtani, nyugtatnak virológusok.
A brit hatóságok szerint az új vírusvariáns mintegy 70 százalékkal fertőzőképesebb, mint a korábban ismert forma. Gyorsabban is terjed, különösen Londonban és Délkelet-Angliában. A rendkívül fertőzőképesnek mondott új mutációról szóló riasztó híreket követően a kontinentális Európa lezárta magát a szigetországból jövő forgalom elől. Egyelőre annyi a szakemberek megbízható feltételezése, hogy az Egyesült Királyságban tapasztalt kiugró fertőzési csúcs az új variánshoz köthető. De ha gyorsabb is a terjedése, ez nem jelenti azt, hogy egyben veszélyesebb is, mondják a szakemberek egybehangzóan.
Frissebb a témában Mit tudunk az új koronavírus brit és dél-afrikai variánsairól?
Megszokott, hogy a vírusok mutálódnak
Egyáltalán nem rendkívüli, hogy mutálódást fedeznek fel. Például Kínában, ahonnan 2019 végén a pandémia kiindult, már 6 hónappal ezelőtt cirkulált a patogén új variánsa. Nyár folyamán pedig egy másik terjedt át Spanyolországról fél Európára. A vírusok folyamatosan mutálódnak, és a legtöbb esetben ezen átalakulásoknak nincs, vagy csak igen minimális hatásuk lesz.
Minden zárlattal próbálkozó kísérlet ellenére, a most Dél-Angliában megerősítetten jelen lévő mutáció már hosszabb idővel ezelőtt átjutott Európába, sőt a világ más részeire is. „Ez a vírus legalább szeptember vége óta jelen van Angliában, és most már azt is tudjuk, hogy Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, Dániában, sőt Ausztráliában is” – mondja Christian Drosten, a berlini Charité Hospital virológusa.
Hogyan reagál a szervezet a mutációkra?
Általánosságban, normális körülmények között, az emberi szervezet képes megvédeni magát a vírusokkal szemben. Létrehozza a vírustámadásokkal szemben védekezést jelentő antitesteket és beindítja a patogénnal szembeni immunitást. Azonban, ha a kórokozó mutálódott, és a termelődött ellenanyag egy korábbi verziója ellen lett beprogramozva, akkor azért lehetséges, hogy ezek az antitestek sokkal kevésbé hatékonyak. Ezért van az, hogy rendszeresen elkapjuk az „egyszerű” náthát. Szervezetünkben a korábbi influenza vírusvariánsok ellen jöttek létre az antitestek, és az új kórokozó-változatra még nem keletkezett új ellenanyag.
Pánikra azonban így sincs semmi ok, most sem. Attól nem lesz okvetlenül veszélyesebb egy vírus, hogy mutálódott. Sőt, bizonyos esetekben épp ellenkezőleg, az átalakulás jelentősen el is gyengítheti a vírust.
Bővebben Mutálódik a SARS-CoV-2 vírus - Mi a jelentősége ennek?
Hogyan zajlik a mutálódás?
Amikor az emberi szervezet antitesteket hoz létre egy vírus ellen, megakadályozandó egy betegség kialakulását, a vírusnak, ha el akarja kerülni, hogy az ellenanyag és az immunsejtek felismerjék, át kell alakítania felszínét, a burkát. Ezért, saját túlélése érdekében, meg kell változtatnia a külsejét fedő fehérjét, új variánst létrehozva.
Minden egyes ilyen vírus-reprodukciós lépésnél, amikor a genetikai kód megváltozik, másolási hibák fordulhatnak elő. A másodpéldány készítéshez (replikációhoz) a vírusok a megfertőzött személy gazdasejtjét használják. Amikor a vírusok megfertőznek egy-egy gazdasejtet, annak során sejtmagjukból a genetikai információt átjuttatják a megtámadott sejtbe. Ezen a módon a test sejtjei milliószámra másolják a vírust. Eközben előfordulhatnak kis másolási hibák minden egyes reprodukcióban, sőt, még ezek a hibák is mutálódnak, változtatva a vírus genetikai kódját.
Miért terjed gyorsabban az új változat?
A COVID-19-ért felelős SARS-CoV-2, mint minden más koronavírus, RNS-vírus, aminek a mutációs sebességi aránya, körülbelül havi egy mutálódás. (Egyes kutatócsoportok ennél gyorsabb, vagy rövidebb idő alatt kialakuló mutációkat is véleményeztek azonban a koronavírussal kapcsolatban.) A különféle variánsok léte azt is megmagyarázza, hogy a világ különböző régióiban, miért okoz változó súlyosságú fertőzési hullámokat a kórokozó, és azt is, hogy a fertőzés miért zajlik más-más emberben olyan eltérő módon.
A mutáció tipikusan a vírus felszíni fehérjéjén fordul elő. Az Egyesült Királyságban megfigyelt új variáns esetén a koronavírus tüskefehérjéjében több mutáció van. Az úgynevezett deléció következtében két aminosav hiányzik, és esetleg ez teszi könnyebbé a vírus terjedését. Brit tudósok, a COVID-19 Genomics Consortium kutatói publikálták az új B.1.1.7. variáns részletes profilját és ebben a deléció menetét is leírták.
Hasonló folyamatot figyeltek meg a nyár folyamán Kelet-Ázsiában, ahol a mutáns SARS-CoV-2 variáns enyhébb fertőzéseket okozott, mert ez a változás legyengítette a koronavírust.
Az új vakcinák akkor most hatástalanok?
Nagy-Britannia volt az első nyugat-európai ország, ahol a széleskörű tömeges oltás elkezdődött, és ez az új vírusmutáns nem fogja hatástalanná tenni az eddigi oltási erőfeszítéseket. Ugyanis „az összes vakcinát úgy tervezték, hogy oly módon kódolja az információt a koronavírus tüskefehérjéje számára, hogy még mutáció esetén is képes stimulálni az immunrendszert”, hangzik a virológus Christian Drosten megnyugtató magyarázata.
Szerencsére egy-egy vírusnak néhány mutációnál többre van szüksége ahhoz, hogy fehérjéi annyira megváltozzanak, hogy ki tudja kerülni az immunvédelmet. Igaz, az influenzáról tudjuk, hogy vírusai képesek nagyon gyorsan mutálódni, és a vakcinákat, hogy hatásosak lehessenek, minden egyes szezonban ehhez kell igazítani. Ezért lehetséges, sőt, valószínű, hogy a COVID-19 elleni vakcinákat is majd idővel a mutálódott vírusnak megfelelően „át kell hangolni”, hozzá kell igazítani. De a folyamatban lévő pandémia alatt gyűjtött információ és az újonnan kiépített hatalmas gyártási kapacitás továbbra is biztosítani fogja, hogy a következő hónapokban a megfizethető vakcinák gyorsan elérhető készlete nagy tömegben rendelkezésre álljon.
Bővebben a vakcinákról
WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró
Lektorálta: Dr. Ujj ZsófiaÁgnes, belgyógyász, hematológus
Forrás: Coronavirus mutation no reason to panic (dw.com)
