Orvosi tanácsok és a doktorok életmódja

Medipress
megjelent:

Azok az orvosok, akik vigyáznak az egészségükre, általában gyakrabban adnak életmódra vonatkozó tanácsokat betegeiknek, mint azok, akik gyorsételekkel tömik magukat és elbliccelik az edzéseket.

Az új tanulmány azt is kimutatta, hogy szívesebben adnak tanácsokat a tapasztaltabb orvosok, akik úgy érzik, elég képzettek hozzá. „A rendszeres testmozgást végző orvosok többször hangsúlyozzák az edzés fontosságát.” – mondta el a tanulmány fő szerzője, Dr. Elizabeth Jackson, a Michigani Egyetem orvostudományi adjunktusa. Ironikus módon a túlsúlyos orvosok is gyakran javasolnak életmód-váltást, talán azért, mert ők maguk is épp azon dolgoznak. Az eredményekről a Preventive Cardiology online kiadásában lehet bővebben olvasni. A tanulmányban szerepelt egy kérdőív kitöltése is.

Kezdő futók 10 leggyakoribb hibája

A futás nem csak az állóképességet javítja, és segít az ideális testsúly elérésében, de fiatalon is tart. A felhőtlen örömért azonban kerüljük el a leggyakoribb hibákat!
Kezdő futók 10 leggyakoribb hibája>>

A 183 megkérdezett orvosból 102 volt gyakorlatát töltő fiatal orvos, 81 pedig már befejezte tanulmányait. A kezdő orvosok 21 százaléka küzdött túlsúllyal, 6 százalék pedig elhízással. A végzett orvosok körében ez az arány 27 és 8 százalék volt. Legtöbbjük ellenőriztette a vérnyomását és koleszterin-szintjét a felmérést megelőző évben. Mindkét csoport tagjai arról számoltak be, hogy kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek, ellenben hetente legalább egyszer felkeresik a gyorséttermeket, a testmozgást viszont hanyagolják. A végzett orvosok között több olyan akad, aki hetente legalább négy alkalommal sportol valamit. 70 százalékuk a betegeinek is javasolja az egészséges életmódot, míg a gyakorlaton levők közül mindössze csak 37 százalék cselekszik hasonlóan.

Nincs önbizalmuk a rábeszéléshez...

Testtömeg-index

Ellenőrizze Ön is BMI-értékét testtömegindex-kalkulátorunkkal!

Az orvosok arról is beszámoltak, hogy nincs túl nagy önbizalmuk a betegeik rábeszélése terén. A végzett orvosok 17 százaléka, a képzés alatt állók 11 százaléka érezte képesnek magát arra, hogy képes legyen segíteni betegének az egészséges étrend kialakításában. Jackson szerint a problémát részben az okozza, hogy az orvosok csak a betegekkel találkoznak, az edzőtermekben mozgó egészségesekkel nem. A jó tanácsadói képességekkel megáldott orvost jellemzi, hogy maga is legalább heti 150 percet mozog és alapos képzést kapott tanácsadói területen. A túlsúlyos orvosok gyakrabban noszogatják betegeiket mozgásra. "Minden alkalommal, ha beteggel találkozunk, ott a lehetőség, hogy felhívjuk figyelmüket a halálos betegségek kockázati tényezőire. Taníthatjuk és bíztathatjuk őket.” – magyarázta Dr. Jonathan Whiteson, a New York-i Langone Kórház Szív-és Tüdőrehabilitációs Programjának orvosigazgatója. „Ez a cikk azonban újra megerősíti bennünk, hogy sokkal jobban kell végeznünk munkánk ezen részét.” – tette hozzá.

Whiteson és Jackson is egyetért abban, hogy az orvosok képzésének fejlesztése révén talán hatékonyabb lehet a tanácsadói tevékenység. Whiteson szerint a szerepjátékok hasznosak lehetnek. Jackson úgy véli, hogy a viselkedést nehéz megváltoztatni. Ez nem megy gyógyszerrel, csak úgy, ha az orvos elbeszélget a betegével. Ha valakinek sikerült átalakítania az életét, akkor a módszert meg lehet osztani másokkal is.

Sportágválasztó - Mit ajánl a sportorvos?

Hogyan hat az úszás a szervezetre? - A sportorvos véleménye Az úszás az egyetlen sportág, amely légzésszabályozásra kényszerít. A ritmusos tempózás, a vízbe merülés, majd kiemelkedés és légvétel váltakozása révén a légzőszerv igen nagy tréningnek van kitéve. De nem csak a légzőrendszer lendül működésbe, hanem szinte az összes izom is. Ellentétben a kerékpározással, az úszás során a felső és alsó testfélre egyforma munka hárul. Alapvetően dinamikus, izotóniás terhelésről van szó, de természetesen ahhoz, hogy a test szépen ráfeküdjön a vízre és ne süllyedjen le bizonyos része, megfelelő izomtónusra, a tartóizmok munkájára van szükség.
Hogyan hat az úszás a szervezetre? - Bővebben>>

Kocogás és a futás hatása a szervezetre - A sportorvos véleménye Napjainkban a futás, ill. kocogás népszerűsége növekvő tendenciát mutat, amely főleg praktikusságának köszönhető: szinte semmi felszerelést nem igényel, csak egy jó futócipőt. Bárhol (városban, faluban, tengerparton, focipályán, stb.) végezhető, hiszen majdnem mindenhol találhatunk olyan területet, ahol egy kicsit átmozgathatjuk magunkat egy fél-egyórás kocogással, futással. Nem kötött életkorhoz és nagyon sokféle edzettségi szinten is élvezetes lehet. Vannak, akik soha nem kedvelték a futást, mások 60 éves koruk után kezdték, és azóta nem tudnak nélküle élni. Olyanok is akadnak, akik viszont mindig kedvelt mozgásformaként tekintettek a futásra.
Kocogás és a futás hatása - Bővebben >>

Medipress

Cikkajánló

Szürke hályog
Szürke hályog

A C-vitamin segíthet és árthat is.

Fáradékonyság
Fáradékonyság

Legtöbbször az életmódból fakadó okai vannak.

WEBBeteg - Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit és Dr. Kerekes Éva
WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos
WEBBeteg összeállítás - Dr. Debreczeni Anikó; Bak Marianna
WEBBeteg - Dr. Szimuly Bernadett, általános orvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.