• Rutin vérkép - A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése

        Szerző:
        WEBBeteg

        A szervezetünk vizsgálatának a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a vérkép elemzése, a laboratóriumi vizsgálata. Az egészségi állapotunk felmérésére éppúgy alkalmas vizsgálati módszer, mint bizonyos betegségek felismerésére. Jelnyelvi verzió

        A vérkép elemzési eredményen feltüntetett referencia értékek, több tényezőtől függnek: befolyásolja az életkor, a nem, az elfogyasztott ételek és italok, a szedett gyógyszerek.

        Egyes értékek meghatározásánál - pl. vércukor - éhgyomri vizsgálat szükséges. A különböző laboratóriumokban használt mértékegységek sem mindig egységesek, ezért találkozhatunk különböző értékekkel.

        A vérkép elemzés során a vérplazmában úszó sejtek számának, alakjának, nagyságának, típusának, és egyéb jellemzőinek a meghatározása, vizsgálata történik.

        A rutin vérvizsgálat során információt kaphatunk a vér alakos elemeiről (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke), valamint a máj- és vese működéséről, vércukorszintről, vérzsírok szintjéről.

        Miből  áll a rutin vérkép? 

        Vörösvértest (VVT): a vöröscsontvelőben képződő, mag nélküli alkotóelemek. Feladatuk a vérben a vérgázok (oxigén, széndioxid) szállítása. Élettartamuk kb. 120 nap, elöregedésük után a lépben bomlanak le.

        • Normál érték: 4.2-5.6 T/l, amely a vérben a VVT-k számát mutatja, adott mennyiségű vértérfogatban.
          Ha a keringő vörösvértestek száma a normál értéknél alacsonyabb, vérszegénységről beszélünk. Sokkal ritkábban fordulnak elő olyan betegségek, amelyek a vörösvértestek felszaporodásával járnak.

        Hirdetések

        Hemoglobin (Hgb): a vörösvértestekben lévő molekula, mely a vérben történő oxigén szállításáért felelős.

        • Normál érték: 120-140 g/l, amely a vérben lévő hemoglobin mennyiségét tükrözi.
          Szintje alacsonyabb, ha vérszegénység áll fenn. Magasabb az értéke idült szívbetegség vagy tüdőbetegség következtében, illetve kevés folyadékbevitel során kialakult kiszáradás miatt.

        Hematokrit (Hct): százalékban fejezi ki a vörösvértestek térfogatát a teljes vérmennyiségben. Az alacsony hematokrit-szint vérszegénységre utal.

        • Normál érték: 0.36-0.48 

        MCV (Mean Corpuscular Volume): a vörösvértestek átlagos térfogatát mutatja.

        Laboreredmények keresője
        Labor normálértékek
        • Normál értéke: 80-99 FL
          Emelkedett az értéke azokban a betegségekben, ahol a VVT-k száma nagyobb az átlagosnál (pl. B12 és folsav hiány), és csökkent értékkel találkozhatunk a normálnál kisebb VVT-ket eredményező betegségekben. 

        MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin): egy VVT-re számított hemoglobin mennyiség.

        • Normál érték: 27-31 pg

        Vérszegénység (anaemia)

        A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, viszont vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja.
        A vérszegénység tüneteiről

        MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration): egy VVT-re számított hemoglobin koncentráció.

        • Normál érték: 305-355 g/L, amely a hemoglobin koncentrációtól függ. 

        Fehérvérsejt (FVS): a csontvelőben képződő, maggal rendelkező sejtek. Fő feladatuk a védekezés, fertőzések leküzdése. 5 fő fajtájuk van (granulociták: eozinofil, bazofil, neutrofil, monociták, limfociták). Ha a szervezet bármely pontján pl. fertőzés alakul ki, számuk és arányuk rövid időre megváltozhat.

        • Normál érték: 4.8-10.8 G/l, amely egy adott vér térfogategységre számítva adja meg a fehérvérsejtek tényleges számát.

        A fehérvérsejtek 5 fajtája, más és más kórképekben mutat emelkedést. Leggyakrabban bakteriális fertőzés kapcsán emelkednek, ezen kívül vérképzőszervi daganatokban is magas számmal, és a normál alaktól eltérő sejtekkel találkozhatunk.

        Ha a fehérvérsejtek száma csökken, a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekkel szemben. Ilyen esetben a csontvelő betegségére, elégtelen működésére van gyanú. 

        Vérlemezke (trombocita): csontvelőben termelődő, a véralvadásban szerepet játszó, sejtmag nélküli elemek.

        • Normál érték: 150-400 G/l, amely a vérlemezkék számát adja meg adott egységű vértérfogatban.
          A számuk csökkenhet a csontvelő betegsége, illetve a lép megnagyobbodása következtében, ilyenkor fokozott vérzékenység alakul ki. Számuk fokozódása esetén megnő a vérrög képződés esélye.

        Ez a cikk is érdekelheti Hogyan értelmezzük a leletet gyermekeknél?

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Borsi Lieber Katalin

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Mi okozhat emelkedett májenzimértékeket?

        Nagyon gyakori, hogy a májfunkció laboratóriumi vizsgálata során emelkedett májenzimértékeket mérnek. Egyrészt magának a májnak a betegségei és működésének zavarai emelkedett értékekkel járnak. Másrészt van számos olyan betegség is, amely nem áll közvetlen összefüggésben a májjal, mégis gyakran okozza a májenzimek szintjének emelkedését a vérben.

        Májfunkció - Milyen laborértékek informálnak a májműködésről?

        A máj működéséről a laborértékek közül bizonyos enzimek, illetve a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Sokan azt gondolják, hogy ezek eltérései a normál tartománytól kizárólag az alkoholfogyasztással állhatnak összefüggésben, valójában azonban számos olyan betegség is okozhat emelkedett értékeket, amelyek nem állnak összefüggésben az alkoholfogyasztással.

        Évente egy szűrővizsgálat is életet menthet

        A daganat keletkezésének folyamatában az első lépcső csupán egyetlen sejt működésének zavara, mindaddig viszont, amíg ez az elváltozás 1 centis lesz, minimum 5 év telik el.

        TSH (thyreoideastimuláló hormon) - Mi a normál értéke?

        A thyreoideastimuláló hormon (TSH), más néven pajzsmirigyserkentő hormon az agyalapi mirigyben termelődik, és a pajzsmirigy hormontermelésére gyakorol serkentő hatást.

        Gondok a pajzsmiriggyel - Ne a laborlelettől várjon diagnózist!

        A pajzsmirigy rendellenes működéséből fakadó, szerteágazó tünetek jelentősen megnehezíthetik a betegség diagnózisát. Megeshet, hogy a laborértékek nem utalnak eltérésre, de a beteg mégsem érzi jól magát, ilyenkor másfelé kell folytatni a vizsgálódást.

        Évek óta túlsúllyal küzd? Ezeket a vizsgálatokat érdemes elvégeztetnie

        Sok nő és férfi hosszú időn keresztül küzd az esetleges súlyfeleslegével, és komoly fogyókúrák sorozata után sem képesek tartósan megszabadulni a túlsúlyuktól. Ilyenkor felvetődik a hormonzavar lehetősége. Hogy milyen vizsgálatokat érdemes ekkor elvégeztetni, arról dr. Békési Gábor PhD endokrinológus beszélt.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA