• Rutin vérkép - A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése

        Szerző:
        WEBBeteg

        A szervezetünk vizsgálatának a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a vérkép elemzése, a laboratóriumi vizsgálata. Az egészségi állapotunk felmérésére éppúgy alkalmas vizsgálati módszer, mint bizonyos betegségek felismerésére. Jelnyelvi verzió

        A vérkép elemzési eredményen feltüntetett referencia értékek, több tényezőtől függnek: befolyásolja az életkor, a nem, az elfogyasztott ételek és italok, a szedett gyógyszerek.

        Egyes értékek meghatározásánál - pl. vércukor - éhgyomri vizsgálat szükséges. A különböző laboratóriumokban használt mértékegységek sem mindig egységesek, ezért találkozhatunk különböző értékekkel.

        A vérkép elemzés során a vérplazmában úszó sejtek számának, alakjának, nagyságának, típusának, és egyéb jellemzőinek a meghatározása, vizsgálata történik.

        A rutin vérvizsgálat során információt kaphatunk a vér alakos elemeiről (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke), valamint a máj- és vese működéséről, vércukorszintről, vérzsírok szintjéről.

        Miből  áll a rutin vérkép? 

        Vörösvértest (VVT): a vöröscsontvelőben képződő, mag nélküli alkotóelemek. Feladatuk a vérben a vérgázok (oxigén, széndioxid) szállítása. Élettartamuk kb. 120 nap, elöregedésük után a lépben bomlanak le.

        Normál érték: 4.2-5.6 T/l, amely a vérben a VVT-k számát mutatja, adott mennyiségű vértérfogatban.

        Ha a keringő vörösvértestek száma a normál értéknél alacsonyabb, vérszegénységről beszélünk. Sokkal ritkábban fordulnak elő olyan betegségek, amelyek a vörösvértestek felszaporodásával járnak.

        Hirdetések

          Normál vérkép - Hogyan értelmezzük a leletet gyermekeknél?


        Mikor gyermekünket vérvizsgálatra küldik, majd az eredményt látjuk, gyakran nem tudjuk értelmezni. Nem tudjuk, hogy a csillaggal jelölt részek mit jelentenek, mennyire kell megijednünk. Hogyan értelmezzük a leletet gyermekeknél?>>

        Hemoglobin (Hgb): a vörösvértestekben lévő molekula, mely a vérben történő oxigén szállításáért felelős.

        Normál érték: 120-140 g/l, amely a vérben lévő hemoglobin mennyiségét tükrözi. Szintje alacsonyabb, ha vérszegénység áll fenn. Magasabb az értéke idült szívbetegség vagy tüdőbetegség következtében, illetve kevés folyadékbevitel során kialakult kiszáradás miatt.

        Hematokrit (Hct): százalékban fejezi ki a vörösvértestek térfogatát a teljes vérmennyiségben.

        Normál érték: 0.36-0.48 

        MCV (Mean Corpuscular Volume): a vörösvértestek átlagos térfogatát mutatja.

         Laborértékek
        Labor normálértékek>>

        Normál értéke: 80-99 FL

        Emelkedett az értéke azokban a betegségekben, ahol a VVT-k száma nagyobb az átlagosnál (pl. B12 és folsav hiány), és csökkent értékkel találkozhatunk a normálnál kisebb VVT-ket eredményező betegségekben. 

        MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin): egy VVT-re számított hemoglobin mennyiség.

        Normál érték: 27-31 pg

         Vérszegénység (anaemia)


        A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, viszont vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja.
        A vérszegénység tüneteiről>>

        MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration): egy VVT-re számított hemoglobin koncentráció.

        Normál érték: 305-355 g/L, amely a hemoglobin koncentrációtól függ. 

        Fehérvérsejt (FVS): a csontvelőben képződő, maggal rendelkező sejtek. Fő feladatuk a védekezés, fertőzések leküzdése. 5 fő fajtájuk van (granulociták: eozinofil, bazofil, neutrofil, monociták, limfociták). Ha a szervezet bármely pontján pl. fertőzés alakul ki, számuk és arányuk rövid időre megváltozhat.

        Normál érték: 4.8-10.8 G/l, amely egy adott vér térfogategységre számítva adja meg a fehérvérsejtek tényleges számát.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A fehérvérsejtek 5 fajtája, más és más kórképekben mutat emelkedést. Leggyakrabban bakteriális fertőzés kapcsán emelkednek, ezen kívül vérképzőszervi daganatokban is magas számmal, és a normál alaktól eltérő sejtekkel találkozhatunk.

        Ha a fehérvérsejtek száma csökken, a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekkel szemben. Ilyen esetben a csontvelő betegségére, elégtelen működésére van gyanú. 

        Vérlemezke (trombocita): csontvelőben termelődő, a véralvadásban szerepet játszó, sejtmag nélküli elemek.

        Normál érték: 150-400 G/l, amely a vérlemezkék számát adja meg adott egységű vértérfogatban.

        A számuk csökkenhet a csontvelő betegsége, illetve a lép megnagyobbodása következtében, ilyenkor fokozott vérzékenység alakul ki. Számuk fokozódása esetén megnő a vérrög képződés esélye.

        (WEBBeteg - Dr. Borsi Lieber Katalin)  

         

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Kiemelt hírek

        Mikor kell figyelni a K-vitamin bevitelre?

        A K-vitamin a véralvadás egyik fontos szabályozó tényezője, ezért bizonyos gyógyszerek szedésekor mértékkel fogyasztható.

        Kérdések a magas vérnyomásról

        Mi a magas vérnyomás? Milyen tünetekkel jár a magas vérnyomás? További kérdések és válaszok.

        Top 6 ízületkímélő tipp

        Amennyiben beindult a porckopás folyamata, a legfontosabb, hogy óvjuk a maradék állományt és csillapítsuk a fájdalmat.

        Mi az a megtört szív szindróma?

        A szív olyan ideiglenes betegsége, mely stresszhelyzet hatására alakul ki, például egy szerettünk elvesztésekor.

      •  





        Hozzászólások (0)