Világossejtes veserák

A vesében három eltérő típusú rosszindulatú daganat keletkezhet. A felnőttkorban előforduló egyik jellegzetes típus az úgynevezett világossejtes veserák, a másik a vesemedence-daganat, a harmadik típus az úgynevezett Wilms-tumor, egy jellegzetes, gyermekkorban előforduló daganatféleség.

A világossejtes veserák (hypernephroma, Grawitz-tumor, adenocarcinoma renis) a vizelet kiválasztásáért felelős vesecsatornácskákból kiinduló daganat.

Előfordulása férfiaknál kétszer gyakoribb, mint nőkben, rendszerint az 5-6. évtizedben jelentkezik.

A világossejtes veserák kialakulásának pontos oka ismeretlen. Felmerül a dohányzás, kávéfogyasztás, zsírban dús ételek fogyasztásának szerepe. Gyakrabban alakul ki olyan személyekben, akik kadmium, vagy ionizáló sugárzás hatásának vannak kitéve.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A világossejtes veserák növekedése során ráterjedhet a szomszédos szervekre. Leggyakrabban a mellékvesét, a májat, a lépet, a hasnyálmirigyet éri el. A véráram útján más szervekbe (tüdő, csontok, agy) is adhat áttéteket.

A világossejtes veserák tünetei

A veserák szokványos tünete a vérvizelés, a deréktáji fájdalom és a tapintható tumor. A vérvizelés, különböző mértékű lehet. Lehet, hogy csupán a vizelet laboratóriumi vizsgálata során kerül felfedezésre az akkor még szabad szemmel nem látható vérvizelés.

Kissejtes veserák

Nagyobb mértékű vérzés már (különböző mértékben) szabad szemmel láthatóan is megfesti a vizelet színét. Fontos tudni azonban, hogy vérvizelés nemcsak vesetumor esetén fordulhat elő, húgyúti fertőzés, vesekövek és a vesét ért trauma is kiválthatja.

A deréktáji fájdalom lehet tompa állandó jellegű fájdalom, de lehet hasogató is. Előrehaladott esetben a daganatos vese a vesetájékon a bőrön át is tapinthatóvá válhat. Ritkán kialakulhat a here körüli vénák tágulata is, mely a herezacskóban tömlőszerű képlet formájában tapintható válik. Általános tünetként rossz közérzet, láz, súlyvesztés alakulhat ki.

Vizsgálatok világossejtes veserák esetén

A veserák diagnosztikájában napjainkban a hasi ultrahang és a hasi-CT vizsgálat az elterjedt vizsgálatok. Az ultrahangvizsgálat során az 1-1,5 cm-es daganatok láthatóak. Kellő gyakorlattal a radiológus a tumort és a cisztát is el tudja különíteni. A pontosabb diagnózis felállításához, valamint a kiterjedés megítéléséhez elengedhetetlen a CT-vizsgálat elvégzése.

Veseangiographias vizsgálat végzésére akkor van szükség, amikor szervmegtartó műtétet terveznek. Ilyenkor a daganat még olyan méretű, hogy nincs szükség a vese teljes eltávolítására. A műtét előtt ezzel a vizsgálattal tudják felderíteni a vese vérellátását, majd ennek alapján ennek mértéke MR-vizsgálattal mutatható ki. Az áttétek kimutatására koponya-CT, csontszcintigráfia, mellkasröntgen végzése is szükségessé válhat.

A világossejtes veserák kezelése

A veserák kezelésében elsődleges szerepe a sebészi kezelésnek van. Ennek lehetőségeit és eredményességét a daganat nagysága, szomszédos és távoli szervekre való ráterjedése határozza meg.

Veseeltávolítás. A tumor méretétől függően teljes- vagy részleges veseeltávolítást végeznek. Részleges veseeltávolításra (szervmegtartó műtét) akkor van lehetőség, ha a daganat 3-4 cm-nél nem nagyobb.

A szervmegtartó műtét hátránya lehet, hogy az érintett vesében nagy a kiújulás veszélye. Ez az esetek 4-6 százalékban fordul elő. A korábban elterjedt nagy feltárás mellett ma már lehetőség van laparoszkópos műtétek elvégzésére is. Ha a tumor nem törte még át a vesetokot és nem tört be a vesemedencébe, kimutatható áttéteket sem képezett a műtét idején, a prognózis viszonylag jó, az 5 éves túlélés 85 százalékos.

Sugár- és kemoterápia. A veserák kezelésében a sugár- és kemoterápiának csak másodlagos szerepe van. A veserák sugárral és kemoterápiás szerekkel szemben ellenálló.

Érképző-gátlás. Az újabb kutatások vívmánya az immunterápiával kombinált érképződést gátló szer alkalmazása. Az immunterápia lényege, hogy a szervezet daganatellenes immunválaszát fokozza. Az érképzést gátló szer gátolja a daganatot ellátó erek képződését, így a daganatos sejtek tápanyag és oxigénellátása zavart szenved, ezért a daganat növekedése megáll, a sejtek elpusztulnak.

A készítményt 2007 decemberében törzskönyvezték, és azok kaphatják, akik esetében a daganat már előrehaladott, áttétes stádiumban van. Kéthetente, vénán keresztül adagolva alkalmazzák.

(Dr. Dobi Gyöngyi)