• A magzati és a születés utáni élet táplálkozása - A jobb jövőt szolgáló táplálkozás

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az élet első 1000 napjának, azaz a várandósság ideje alatt az anyaméh védelmében eltelő időnek és az első két életévnek a körülményei hosszú távon lehetnek hatással a csecsemők későbbi egészséges növekedésére és a kora gyermekkori fejlődésre, sőt a felnőttkori egészségi állapotra. Ennek ismeretében a táplálás kiemelt jelentőséggel kezelendő már a magzati élet kezdetétől.

        A legújabb tudományos ismeretek beépülése a felnövekvő egészséges nemzedék tudatába:

        • az első ezer nap időszakának,  a benne zajló élettani  mechanizmusok jobb megértésével,
        • az élelmezési iparban a táplálkozás korszerű koncepciójának kifejlesztésével és elfogadásával, valamint
        • az egészségügyi ellátók megfelelő felkészítésével,

        együttesen segítheti megvalósítani az egészséget megőrző, a betegségeket megelőző táplálkozást.

        Hirdetések

        Az életminőséget befolyásoló tényezők

        A várandósság alatti anyai testtömeg jelentősége

        Egyre gyakoribb probléma a várandósság alatti elhízás. Becslések szerint a nők mintegy 50 %-a a várandósság korai szakaszában túlsúlyos vagy elhízott, ami növeli a várandósság vagy a magzati élet kedvezőtlen kimenetelének kockázatát. Az anya részéről ez az állapot a gyakoribb preeclampsia (terhességi magas vérnyomás és fokozatos terhességi mérgezés), a gesztációs diabetes (terhességi cukorbetegség),  a 2-es típusú cukorbetegség  és a műtétes szülés befejezés (császármetszés, eszközös szülés), a gyakoribb vérzés, a vénás thromboembolia és a túlsúly szülés utáni megmaradása miatt jelent veszélyt. A magzat részéről a macrosomia (az újszülött születési testtömege 4000 g felett van), a vállak megszületésének nehézsége, szülési sérülések lehetnek fenyegető problémák.

        Sajnos azonban a  magzati szövődmények nem korlátozódnak a várandósság idejére. A későbbi gyermekkori elhízás kockázata már a születéskor előre jelezhető.

        A magzati és a születés utáni élet táplálkozása

        A tudományos figyelem eddig a méhen belüli alultápláltság és a csökkent születési  testtömeg káros hatásaira irányult. Azonban az elhízás járványszerű terjedésével egyre inkább a várandósság és a szoptatás alatt bekövetkező anyai túltáplálkozásnak az utód hosszú távú egészségi állapotára kifejtett hatására tevődik át a hangsúly. A kora csecsemőkori élet környezetének jelentősége is egyre jobban felértékelődik, hiszen a  korai gyors súlygyarapodáshoz későbbi elhízás társul, a méhen belüli gyarapodástól függetlenül.

        A korai növekedés mintája és az anyagcsere hosszú távú egészségi állapota közötti kapcsolat

        A megfigyeléseken alapuló tanulmányozás után most ennek a területnek a kutatása a programozás hátterében álló molekuláris mechanizmusok jobb megismerésére törekszik.

        Tudta-e, hogy

        A szervezetben zajló molekuláris mechanizmusok közül:

        • strukturális változások akkor jönnek létre, ha a fejlődés kritikus időszakában a szervek bizonyos hormonok és tápanyagok szuboptimális szintjének vannak kitéve, ami maradandó hatást fejt ki felépítésükre és ebből következően működésükre is.
        • felgyorsult sejtöregedés során, változik a telomérahossz. A kromoszómáink végén elhelyezkedő telomérák minden osztódáskor rövidebbek lesznek. Abban az esetben, ha megrövidülésük kritikus mértéket ér el, jelt adnak a sejtnek az osztódás befejezésére. Kimutatott tény, hogy a teloméra oxidatív stresszre adott válasz következtében rövidül meg, valamint az, hogy az anyai étrend számos szövetben befolyásolja a telomérahosszot, többek között a hasnyálmirigy szigetkéiben is.

        Epigenetikus programozás

        Az epigenetika azt jelenti, hogy az ugyanolyan örökítő anyagot, dezoxiribonukleinsavat (DNS-t) tartalmazó sejtek nagyon eltérő fenotípusokkal (megjelenéssel)  bírhatnak. Például az agysejtjeink DNS-e megegyezik zsírsejtjeink DNS-ével, mégis roppantul eltérnek egymástól. Ennek hátterében az áll, hogy a különböző sejtek a különböző szinteken lévő ugyanazon DNS-ből különböző géneket juttatnak kifejezésre – azaz  expresszálnak. Ezeket a folyamatokat epigenetikus mechanizmusok szabályozzák.

        Epigenetika és a fejlődés

        Barker egyik megfigyelésében felismerték, hogy összefüggés van a születési súly és a magasvérnyomás-betegség kialakulása között. A későbbiekben epidemiológiai (a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág) vizsgálatok megerősítették, hogy mind a születési súly, mind a fejkörfogat inverz korrelációt mutat a későbbi szisztolés vérnyomással. Ennek hátterében az alacsony súllyal születettek alacsonyabb nefron (a vesék működési és szerkezeti egységei) száma áll.

        Állatkísérletekben, amennyiben patkányokban a vemhesség ideje alatt megszorították az energiabevitelt, az utódok születési súlya alacsonyabb lett, valamint kevesebb lett a nefronszámuk is. További állatkísérletes modellben igazolták, hogy amennyiben magas fehérjetartalmú étrendet adnak  újszülöttkorban a patkányoknak, az fokozott súlygyarapodást és fehérjevizelést fog eredményezni.

        Epigenetika és a történelem

        Az epigenetikus faktorok a metabolikus programozásban is jelentős szerepet játszanak. A második világháború során, 1944-45 telén, a német csapatok elzárták Hollandia nyugati részét, ezáltal jelentős éhínség sújtotta a teljes lakosságot. Az éhínség során fogant gyermekeket 60 évvel később megvizsgálva kiderült, hogy jelentősen alacsonyabb az IGF 2 (insulin-like growth factor 2) metiláltsági foka az azonos nemű, de nem az éhínség során fogant testvéreikhez képest. Ezen populáció születési súlya is alacsonyabb volt, és a későbbiekben gyakrabban alakult ki közöttük 2-es típusú diabetes és inzulin rezisztencia is. Ez volt az első bizonyítéka annak, hogy a fogantatás körüli metabolikus programozás hatása élethosszan fennáll.

        Ezek után egyértelmű, hogy miért kiemelt jelentőségű a csecsemőtáplálás.

        A  „noncommunicable diseases” fogalom magyarul az idült, nem fertőző betegségeknek felel meg. Közös jellemzőjük, hogy általában lassan alakulnak ki és tartósan fennállnak. A négy legfontosabb krónikus megbetegedés közé a cardiovascularis (szívinfarktus és stroke), a daganatos, a krónikus légúti betegségek (idült, elzáródásos tüdőbetegség, közismert angol rövidítése COPD, asthma) és a diabetes (2-es típus) tartoznak. Tekintettel arra, hogy a krónikus betegségek következtében fellépő halálozás minden területen növekedést mutat, jelentős erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy a rizikófaktorok felismerésre kerüljenek.

        A már eddig is ismert rizikófaktorokon kívül (dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás) a figyelem újabb tényezők felé fordult, mint a táplálkozás, születési súly, valamint a csecsemőtáplálás.

        A csecsemőhalálozás 70%-áért világszerte az alacsony születési súly a felelős.

        A cardiovascularis betegségek egyik legjelentősebb faktora az obesitas. A kövér édesanyák gyermekei 70%-ban kövérek vagy túlsúlyosak lesznek. A gyermekkori kövérség kialakulásáért jelentős mértékben a túlzott fehérjebevitel a felelős. Ennek legjobb megelőzési eszköze az anyatejes táplálás, hisz tudjuk, hogy az anyatejjel táplált csecsemők körében a kövérség előfordulása alacsonyabb, mint tápszeres társaiknál.

        A szoptatás hosszú távú hatásai

        A szoptatás az anya és a gyermek egészségére is fejthet ki jótékony hatást. A szoptatás védő hatásait illetően a tanulmányok több területet vesznek górcső alá.

        • a gyulladások és fertőzések hatása: az emberi anyatejben található bioaktív anyagok, immunanyagok védelmet nyújtanak, elősegítik az immunrendszer fejlődését, megkönnyítik az immuntolerancia és a megfelelő gyulladásos válasz kialakulását. A szoptatás jelentősen csökkenti a hasmenéses vagy alsó légúti fertőzések miatti kórházi felvétel kockázatát, de a hatás fokozatosan csökken a szoptatás abbahagyása után.
        • allergia: vitatott a szoptatás és az allergiás betegségek kockázata közt fennálló kapcsolat kérdése. Nincs elég adat ahhoz, hogy az ételallergiák kivédésére nézve végleges következtetést lehetne levonni.
        • kognitív fejlődés: egy áttekintő tanulmány szerint a szoptatás és a későbbi életkor IQ-ja között pozitív korreláció van. Érdekes tény, hogy a 6-12 hónapos koruk között a „csecsemőtáplálási irányelvek” szerint táplált gyermeknél, akik több gyümölcsöt, főzeléket és otthon készült ételt fogyasztottak, a teljes és a verbális IQ-t magasabbnak, valamint az emlékezőképességet jobbnak találták.
        • túlsúlyosság és elhízás: bizonyos szakmai állásfoglalás szerint a felnőttkorban bekövetkező túlsúlyosság kockázata a csecsemőkorban kapott szoptatás tartamának minden további hónappal való megnyúlásával 4-4%-kal csökkenthető. Azonban óvatos értelmezésre van szükség ebben az esetben is, a figyelembe nem vett, az eredményt befolyásoló zavaró körülmények fennállásának lehetősége miatt.
        • hyperlipidaemia és 2-es típusú diabetes mellitus: a női tejnek magas a koleszterintartalma, ami a májban termelődő egyik anyagot lefelé szabályozza és csökkenti a koleszterin szintézist, azonban a szoptatásnak hosszú távú programozó hatása nincs a vérlipidekre. A 2-es típusú diabetes mellitus valószínűleg már a korai életkorban programozódik, az egyének korától függően más-más a hatás. A védő hatás különösen serdülő korban nyilvánvaló.

        Növekedés és táplálás, középpontban a fehérje

        A fehérje nélkülözhetetlen minden élő szervezetnek, a sejt felépítésének és működésének alapvető építőköveként szolgál. A csecsemők fehérjebevitelével foglalkozó kutatás és klinikai érdeklődés középpontjában a hiány kockázatai, ezek megelőzése és kezelése álltak. Mivel a szükséglettől elmaradó fehérjebevitel egyértelműen károsan érinti a növekedést, fejlődést, csecsemőkorban hagyományosan bőséges fehérjebevitelt szorgalmaznak. Azonban a korai fehérje hipotézis, vagyis annak a feltevésnek a tudományos megfogalmazása, miszerint az első életévben nyújtott fölöslegesen nagy fehérjebevitelhez a csecsemő gyors súlygyarapodása társul, ami a későbbi életkorokban az elhízás és a vele rokon állapotok kockázatának növekedésével társul, ezt az irányvonalat kérdőjelezi meg.

        Az 1980-as években Karlberg az emberi növekedés modulátorainak modelljét dolgozta ki, a csecsemő-, gyermek-, serdülőkori modellt (Infancy Childhood Puberty, ICP). Álláspontja szerint a gyermek növekedése három jól elkülöníthető szakaszban zajlik, melyek folyamán három szabályozó tényező egymást átfedő hatásokat fejt ki. Gyermekkorban a növekedést a növekedési hormon szabályozza, melynek hatását az inzulinszerű növekedési faktor, az IGF-1 termelése közvetíti. A serdülőkori növekedési megugrást a nemi hormonok hozzátevődő anabolikus hatása okozza. A csecsemőkori gyors növekedést ezzel ellentétben azoknak a tápanyagoknak a bevitele serkenti, amelyek a növekedési faktor, az inzulin és az IGF-1 termelését stimulálják.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ez lehet a magyarázata annak, hogy az anyatejjel táplált csecsemőkhöz viszonyítva, a tápszerrel tápláltaknál előálló magasabb fehérjebevitel  megemelheti a vérplazmában és a szövetekben az inzulin és IGF-1 szintet, ilyen módon fokozva a korai súlygyarapodást és később az elhízást.

        A gyermekkori kövérség kialakulásáért jelentős mértékben a táplálkozás, azaz a túlzott fehérjebevitel a felelős. Ennek legjobb megelőzési eszköze az anyatejes táplálás, hisz tudjuk, hogy az anyatejjel táplált csecsemők körében a kövérség előfordulása alacsonyabb, mint tápszeres társaiknál. Amennyiben nem lehetséges a szoptatás, vagy nem áll rendelkezésre elegendő anyatej, akkor viszont kiemelt jelentőségű, hogy az anyatej fehérjeösszetételéhez legközelebb álló tápszerrel történjen a táplálás.

        (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Mit egyen és mit kerüljön a szoptatós anyuka?

        A szoptatás alatt az anyatejben az anyuka által elfogyasztott élelmiszerek, tápanyagok fehérjéi kis mennyiségben kiválasztódnak, így mire eljön a hozzátáplálás, addigra a szoptatott baba szervezete is sok mindennel találkozik már.

        A hatékony szoptatás feltételei

        A szoptató édesanyák egyik leggyakoribb félelme, hogy nem képesek a csecsemőjük számára elegendő anyatejet termelni. Annak eldöntésére, hogy a szopott mennyiség megfelelő-e, a mérleg csak részben ad támpontot.

        Tejtermelést fokozó praktikák

        Az anyák több mint 95 százaléka képes arra, hogy szoptassa gyermekét. De sokszor sajnos hiányzik a kellő ismeret, önbizalom és motiváció a kismamák részéről. Az egészségügyi szakemberek sem nyújtanak minden esetben és minden szülészeti osztályon elegendő segítséget ahhoz, hogy az anyuka elsajátítsa a lehetséges szoptatási pózokat és a megfelelő fejési technikát.

        Miért sírnak a kisbabák?

        Valószínűleg a legtöbb anyuka szembe találta már magát a kérdéssel: miért sír a babája, ha már minden tőle telhetőt megtett azért, hogy megnyugtassa? Egy biztos: bár az adott szituációban talán nem úgy tűnik, a sírós heteknek is vége lesz egyszer.

        Megmentheti egy koraszülött életét az anyatej

        Egy koraszülöttnél életbe vágó lehet, hogy anyatejjel táplálják-e, az anya számára pedig a szoptatás és a fejés az egyik legfontosabb módja, hogy hozzájáruljon a kisbaba egészséges fejlődéséhez - egyebek mellett ez hangzott el a Szoptatásért Magyar Egyesület által szervezett hétvégi debreceni konferencián, melynek fő témája a speciális igényű csecsemők szoptatása volt.

        Minden édesanya félelme: a csecsemőkori kólika

        Ugyan a terhesség 20. hetére szerkezetileg teljesen kialakul a magzat emésztőrendszere, a születéskor még nincs teljesen érett állapotban, így gyakrabban fordulhatnak elő hasfájással és puffadással járó állapotok, mint például az ún. három hónapos kólika. (x)

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA