• A Wegener granulomatozis és tünetei

        Szerző: WEBBeteg - Debreczeni Anikó

        Ez az idegen nevű betegség az ún. szisztémás vaszkulitiszek közé tartozó megbetegedés. Jellemzője, hogy leggyakrabban az orr, az orrmelléküregek, a torok vagy a tüdő nyálkahártyájának érintettségével jár, de késői diagnózis esetén átterjedhet a test teljes érhálózatára.

        Időben felfedezve és kezelve gyógyítható, az előrehaladott betegség azonban súlyos veseelégtelenséget és ennek következményeként halált is okozhat.

        Cikkünk a hirdetés után folytatódik

        Wegener granulomatozis tünetei

        Az első tünetek általában a felső és alsó légutakat valamint a fület érintik. A páciensek legtöbbször fülfájás, fülzúgás, köhögés, esetleg nehézlégzés, vagy gyakori orrvérzés, vérköpés miatt keresik fel az orvost, aki ilyenkor orrmelléküreg-gyulladásra, légcső- vagy középfülgyulladásra gyanakszik.

         A fülzúgás okai


        A fülzúgás (tinnitus) búgó, csengő, csiripelő, esetleg zakatoló hang hallása külső hang hiányában. Lehet egy-, vagy kétoldali, de sokszor a fejében érzi a beteg - mintha "belülről szólna".
        Mi okozhat fülzúgást?>>

        Jellemző lehet a láz, rossz közérzet, gyengeség, étvágytalanság is. Időnként ízületi fájdalom és duzzanat, valamint szemgyulladás is tapasztalható.

        Ez utóbbi a szem mögötti gyulladásos szövet felszaporodása miatt a szem kidülledéséhez is vezethet.

        Az orrnyálkahártya érintettsége hosszú távon nyálkahártya fekélyek kialakulásához, és az ún. nyereg orr deformitáshoz vezethet.

        A fenti tünetek hátterében az áll, hogy egy autoimmun – a saját immunrendszerből induló, saját szerveket károsító - folyamat megtámadja a nyálkahártyák kisereit, azokban ún. granulomatozus gyulladást hoz létre, ami sérülékennyé teszi az ereket.

        Ez okozza a gyakori vérzést. A mikroszkopikus képben ezek apró, többrétegű ‘göbökként’ jelennek meg az erekben illetve az erek körül.

        A folyamat előrehaladásával a kisér sérülések kiterjedtté (generalizálttá) válhatnak. Emiatt testszerte fekélyek képződhetnek a bőrön, illetve károsodhat a vese, a szív körüli koszorús erek, vagy az agy és a gerincvelő erei is. A vese károsodása veseelégtelenséghez, a koszorúserek megbetegedése mellkasi fájdalomhoz, infarktushoz, az agyi és gerincvelői erek károsodása pedig idegrendszeri tünetek kialakulásához vezethet.

        Fontos az időbeni felismerés

        Néha a betegség hosszú évekig nem progrediál, a tünetek a kezdeti szinten maradnak, továbbra is csak a felsőlégutakat érintik.

         Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?


        Az autoimmun betegségek olyankor alakulnak ki, ha a szervezet valamilyen oknál fogva nem képes felismerni saját struktúráját és immunválaszt indít el saját sejtjei és szövetei ellen, gyulladást okozva.
        Az autoimmun betegségekről>>

        Az ilyen eseteket korlátozott Wegener-granulomatózisnak nevezik, de a súlyos forma kialakulásának veszélye ilyenkor is fennáll.

        A betegség mielőbbi felismerése és kezelése azért fontos, hogy a súlyos, akár életet veszélyeztető szervi károsodások megelőzhetőek legyenek. Ha a tünetek lokalizációja típusos, azaz az orr, a tüdő és a légcső érintett, akkor könnyebben felmerül a gyanú.

        Ettől eltérő esetek komoly fejtörést okozhatnak az orvosnak, mert ilyenkor a panaszok és a leletek számos más betegségre is utalhatnak.

        A Wegener granulomatozis diagnózisa

        A tüdőben kialakuló és a mellkas-röntgenfelvételeken látható üregek vagy röntgenárnyékok pl. tumoros betegséghez hasonlóak.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt


        Biztos diagnózis csak az érintett területekből, pl. orrnyálkahártyából, tüdőből vett szövetdarabok mikroszkópos vizsgálatával (biopsziával) mondható. Ezen kívül vannak bizonyos, a betegségre jellemző ún. antitestek, (pl. neutrofil sejtek citoplazmája elleni antitest – ANCA), melyek jelenléte jellemző a Wegener-granulomatozisra.

        Mivel a betegség feltételezések szerint egy autoimmun folyamat, a kezelés során az elsődleges cél az immunrendszer gyengítése ún. immunszupresszív szerekkel. Ezek a szervezet nem megfelelő immunválaszának korlátozásával megfékezik a betegséget. Ugyan akkor az immunszupresszív szert szedő beteg egyéb infekciókkal szemben is érzékennyé válik, amire fokozottan figyelni kell!

        E mellett a gyulladás kezelése céljából rendszerint kortikoszteroidot is kapnak a betegek.

        Az immunrendszert gyengítő szereket hosszabb ideig, általában a tünetek elmúlása után további egy évig szedni kell, miközben a szteroidot – a dózis fokozatos csökkentésével – az orvos utasításának megfelelően el lehet hagyni.

        (WEBBeteg - Debreczeni Anikó)

        Legutóbb frissült: 2012.04.17 21:41
        Ugrás a cikk elejére
        Jelentkezzen hírlevelünkre!
        WEBBeteg.hu

        Egészség? Betegség?

        Nézze meg a WEBBetegen!

        Ezt olvasta már?
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      •  


        Szóljon hozzá ön is!




        Hozzászólások (4)
        Írta: Anna
        2012-02-15 15:10
        Sajnálattal olvasom az előttem hozzászólók levelét. Én a férjemet 2012. február 6-án veszítettem el. Az alapbetegsége szintén Wegener granulomatosis volt. Ezt a betegséget nála 2007-ben diagnosztizálták hosszas latolgatás után, mivel közben többféle daganatos megbetegedés gyanuját is felvetették. A férjem akkor szerencsés volt - mert bár nagy dózisban kapta a szteroidot (Medrolt), és cikro-kezelést - a végtagjaban a bénulási folyamat elindult. Másfél év után valamennyire visszahozták az életbe aztán most az utóbbi egy évben mondhatnám egészen jól érezte magát. Nem volt teljesen a régi, de elégedett volt azzal, ahogy sikerült feljavítani a rendszeres kezelésekkel az állapotát. 2012. január közepén azonban újból visszakerült ebbe az állapotba. A tünetek teljesen megegyeztek az előzőekben olvasottakkal, minden úgy törrtént ahogy .... szepmgyulladás, végtagvájdalom, fáradékonyság, később alvászavar, szistzémás vasculitiszek a lábán, majd amikor háziorvoshoz ment, antibiotikummal kezelték, a lábát ecsetelték. és 1 hét múlva visszarendelte magához az orvos, ekkor elküldte laborba, és a vérképe magáért beszél, minden értéke rossz volt. . Tehát életveszélyes állapotban volt. Ekkor került kórházba, ahol akkut veseelégtelenséget diagnosztizáltak, majd másnap közölték, hogy a tüdeje 90 %-ban vévérzett, gyakorlatilag, 10 %-al funkcionált a tüdeje, 1 napig oxigénmaszkkal lélegzett, majd a harmadik napon mély altatásban lélegeztető gépre tették. Így élt még két napot.Tehát mindkét szervét megtámadta a betegség, amiből számára nem volt kiút. Sajnos nem tudom feldolgozni az egészet, mivel gyakorlatilag a kórházba kerüléstől számítva 6 nap alatt belehalt ebbe a szörnyű betegségbe. Azt tudom tanácsolni mindenkinek aki tanulmányozza a betegséget, hogy időbenjelezze, és próbálja meg beazonosítani a tüneteket, nehogy túl késő legyen.

        Írta: Hegyijudit
        2011-12-02 19:21
        Kedves CsiGa őszinte részvétem!Átérzem a fájdalmát a kérdéseit,hogy mit tehetett volna?Az én férjemet 3 évvel ezelőtt (akkor34évesen)sikerült a "jól képzett "orvosoknak majdnem ezzel a betegséggel eltenni láb alól.A férjemnek az volt a szerencséje,hogy ápolónőkánt nem nyugodtam bele a hülyébbnél hülyébb diagnózisokba.Nekünk 1,5évbe telt kideríteni a diagnózist és csak az mentette meg,hogy a szemész orvos azonnal szteroiddal kezdte kezelni az első tünet megjelenésénél(neki a szeme gyulladt be elsőre)Most már ugyan folyamatosan kemót kap ,de él.

        Írta: CsiGa
        2010-12-01 15:23
        A férjem ez év januárjában hunyt el egy wegener granulomatosis nevű autoimmun betegségben, alig két hónap leforgása alatt. Semmi előzménye nem volt ennek az allergikus reakciónak, amelyre nem igazán hívja fel a figyelmet az orvostudomány. Náthára jellemző tünetekkel hívtuk ki a háziorvosunkat, aki kimerültségre gyanakodott, s kérte a férjemet, hogy próbálja magát kímélni. Azért elmentünk egy vérvételre, mely olyan eredményt produkált, hogy megdöbbentünk, szinte minden érték rossz volt és nagyfokú belső gyulladást jelzett. A következő lépés a tüdőröntgen volt, mely során tüdőembóliát állapítottak meg férjemnél. Mint később kiderült igaztalannak bizonyult a diagnózis. BVekerülve a Korányi Kórházba, CT-én megállapították, hogy nyirokmirigyrákja van a férjemnek. Ez sem volt igaz. Nagyon felgyorsultak az események az utolsó hetekben, és azt kell mondanom, hogy alig egy hónap alatt súlyosan leromlott a férjem fizikai állapota, lassan mozgott, reumatikus végtagfájdalmai voltak, éjszakánként láza volt, a hallása is romlott, csakúgy, mint a látása. Az orra fájt, szájában sebek jelentek meg. Nem is szeretném tovább sorolni, mert nagyon fáj minden sor, amit itt leírok. Végül is, mivel nem volt egyértelmű a diagnózis, hiszen a tüdőtükrözésnél sem állapított meg semmi kórosat, diagnosztikai műtétet javasoltak, amely után három nappal elhunyt a férjem légzési elégtelenségben. A boncolás során állapították meg végül is, hogy az én életerős, 50 éves férjemmel wegener szindróma végzett. Olyan nagyfokú tájékozatlanságot tapasztaltam az orvosoknál, hogy bizony megdöbbentem, milyen kezekbe kerülünk, ha mi is odajutunk majd. Fel sem merült bennük, hogy egy autoimmun betegséggel állnak szemben. A férjem végig csak antibiotikumot kapott, miközben szörnyen kínlódott. Soha nem fogok megnyugodni, mert nem tudom, hogy tudtam-e volna neki időben segíteni. Mindemellett megijedtem, hogy hol tart, illetve hol nem tart az orvostudomány...

        Írta: Vendég
        2009-06-01 19:35
        Minden szülő figyelmébe! Ha nagyobbacska gyermekük (10-15) a normálisnál sűrűbben van "megfázva", (köhög, lázas), feltétlenül gyanakodjanak! Az orvosoktól ne várják, hogy ők fognak, és esetleg részletesebb kivizsgálást kezdeményeznek! Lányunk 1 éve halt meg WG-ban 17 évesen! Se háziorvosnak, se gégésznek eszébe nem jutott, hogy itt a gyakori felső légúti betegségeknél többről is szó lehet, holott, mi mindig vittük a házi orvoshoz és több gégészhez is! Amikor már a tünetek tömkelege jelen volt, még akkor is félrekezelténk városunk kórházában! Élet-halál közt került Bp-re, ahol megszületett a diagnózis: WG!!!!! Nem egészen 1 év küzdelem következett - mikor is utólag úgy érzem, a terápiát illettően is számtalan rossz lépés történt - és végül vesztettünk! Az elviselhetetlen fájdalom mellett megállás nélkül ostorozzuk magunkat: Miért nem lvoltunk mi magunk gyanakvóbbak??!!! Miért nyugodtunk bele annó, hogy nem különösebb probléma, ha havi egy antibiotikum kúrával járó betegsége van a kislányunknak? És még számtalan miért pörög minden percben az agyunkban. Na, ez az amitől mindenkit szeretnék megkímélni! Már egy nem múló náthánál is,- miután az allergiateszt negatív lett - mindenki kezdeményezzen további vizsgálatokat! Ne nyugodjon bele, hogy ez így nem gond és majd elmúlik! Ilyen szemét betegségekről a laikusoknak fogalmuk sincs, de megkockáztatom, az orvosok túlnyomó többségének se nagyon!!!!