• Diéta krónikus veseelégtelenség esetén

        A krónikus veseelégtelenségben alkalmazott diéta mindig egyénre szabott. Elsősorban a betegség súlyosságától függ, de más krónikus betegségek együttes fennállása is befolyásolja.

        A vesék működéséről röviden

        Ahhoz, hogy a vesebetegségek diétás kezelését teljes mértékben megértsük és elfogadjuk, szükséges a vese funkcióit ismernünk.

        A vesék elsődleges funkciója a vérben lévő salakanyag eltávolítása. Naponta 1700 l vér áramlik át rajtuk, amelyből 180 l szűrlet keletkezik. A szűrletet feldolgozó csőrendszer munkája során a szervezet számára szükséges víz, sók és egyéb anyagok visszaszívódnak és csak a felesleges víz, sók és méreganyagok maradnak vissza. Ez a folyadék már következő lépésként a vesemedencébe ömlik. Itt már végleges vizeletnek nevezzük.

        A vese másik feladata, egy vérképzést serkentő anyag, az eritropoetin (EPO) termelése, mely elengedhetetlen az érett vörösvérsejtek képzéséhez. A veseszövet károsodása együtt jár az EPO termelés csökkenésével, tehát vérszegénység alakul ki.

        A vesében képződik a csontanyagcsere elengedhetetlen vitaminja is, az aktív D3-vitamin, amely a kalcium felszívódását segíti. A vese pusztulása csont anyagcsere zavarhoz vezet – csontritkulás, csonttörés, csontfájdalmak, érelmeszesedés, ízületi bántalmak jelentkezhetnek.

        Hirdetések

        A vese egyes módosult sejtjei renint termelnek, amely vérnyomásemelő hatású. A vese ereit érintő betegségek hatására nagy mennyiségben kezdi termelni a renint, mely magas vérnyomáshoz vezet, gyakran ez az első tünete a vesebetegségnek. Mindemellett a szűrőfelület csökkenésével a visszamaradó só szintén emeli a vérnyomást, tehát a túlzott só bevitel kedvezőtlen.

        Ha kevés folyadékot fogyasztunk, a vizelet sűrű lesz, mert a kiválasztott anyagok mennyisége nem kevesebb. Ha sok vizet fogyasztunk, a vizelet híg lesz, mert a felesleges vizet kiürítik a vesék, a kiválasztott anyagok mennyisége pedig továbbra is változatlan. A vesék vízkiválasztó működése sokáig nem szenved kárt. Tehát a betegnek látványosan elegendő a vizelete, de lehet, hogy a vese a kiválasztandó anyagokat, a szűrők károsodása miatt már nem tudja a vizeletbe kiválasztani. Ezért fordulhat elő, hogy a beteg nem érzékeli helyzete súlyosságát.

        A krónikus veseelégtelenségben az étrend összeállításának fő szempontjai
        • napi energiaigény megállapítása
        • fehérjebevitel csökkentése
        • káliumbevitel mértéke
        • foszfor bevitel korlátozása
        • folyadékbevitel megengedett mennyisége
        • konyhasó bevitel korlátozása

        A táplálékfehérjék feldolgozása során nagy mennyiségű sav keletkezik, melynek semlegesítése a vesék feladata lenne, ha ez nem történik meg, a savak az izomszövet pusztulását okozzák. A testsúly kezdetben nem változik, mert az izomszövet helyét zsír, és víz foglalja el. A probléma abban rejlik, hogy súlyos elsavasodás esetében a szervezet nem jelez tipikus tüneteket, fulladás és gyengeség jellemző.

        A fehérjék lebontási terméke a vérben jól mérhető karbamid és kreatinin. A karbamid a bevitt fehérjékből származik, míg a kreatinin az izomfehérjék lebomlásának jelzője. A kreatinin, mivel szintjét a vérben több más tényező is meghatározza (kor, nem, testsúly és izomtömeg), nem használható önmagában a veseműködés romlásának jelzőjeként. A veseműködés több jellemző értékből számolt képlettel, az ún. eGFR-el adható meg. Normális veseműködés esetén a laborleletben >90 ml/min, érdemi vesekárosodás esetén <60 ml/min GFR látható.

        Veseelégtelenségben a vesék alapvető működései valamilyen ok miatt átmenetileg vagy véglegesen károsodnak. Oka sokféle lehet: magas vérnyomás, tartósan magas vércukor, túlzott fehérjebevitel, vesegyulladás, vesekő, vese verőereinek szűkülete. A krónikus veseelégtelenség jellemzésére a fent említett három paramétert használják: a vér karbamid- és kreatinin szintjét, illetve a GFR értéket.

        Az alábbi táblázatban a veseelégtelenség stádiumairól tájékozódhat:

        Stádium

        Jellemző

        GFR

        Teendő

        Fehérje bevitel

        G1

        normális vagy fokozott veseműködés

        ≥90

        Ha fehérjeürítés nincs – nincs teendő. Fehérje ürítés esetén háziorvosi kontroll vizsgálat javasolt.

        nincs fehérje megszorítás

        G2

        enyhén csökkent veseműködés

        60-89

        Fehérje ürítés esetén háziorvosi kontroll vizsgálat javasolt

        fehérje beviteli túlzásoktól tartózkodjunk

        1 g/ttkg/nap

        G3a

        mérsékelten csökkent veseműködés

        45-59

        Rendszeres kontrollvizsgálat javasolt.

        0,8-1g/ttkg/nap

        G3b

        középsúlyosan csökkent veseműködés

        30-44

        Folyamatos kontroll, fehérje ürítés esetén nefrológiai gondozásba vétel javasolt.

        0,8g/ttkg/nap

        G4

        súlyosan csökkent veseműködés

        15-29

        nefrológiai gondozás

        0,6-0,8g/ttkg/nap

        G5

        végstádiumú veseelégtelenség

        <15

        dialízis megkezdése

        0,6g/ttkg/nap

        A krónikus veseelégtelenség diétás kezelése

        A diéta célja, hogy csökkentse azoknak a tápanyagoknak a bevitelét, amelyeknek a kiválasztása nem megfelelő mértékű. A jó diéta megkíméli a beteg szervezetét a fehérjék bomlásából származó méreganyagtól, a felesleges káliumtól, foszfortól, nátriumtól és víztől. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy az energiabevitel megfelelő mértékű legyen.

        Ellenkező esetben a szervezet saját fehérjéit kezdi el lebontani, ennek következtében csökken a testsúly és még több káros méreganyag keletkezik. A napi energiaszükséglet 30-40 kcal ideális testtömeg kilogrammra számítva.

        Mennyi fehérje kerülhet az asztalra?

        A vesebetegek étrendjének sarkalatos pontja a napi fehérjebevitel megállapítása. A fehérjebevitel testtömeg kilogrammonként 0,4-0,8 gramm legyen a veseelégtelenség súlyosságától függően. Az elfogyasztott ételekben legyenek megfelelő arányban az úgynevezett esszenciális aminosavak (ezeket a szervezetünk önállóan nem képes előállítani). A naponta bevitt fehérje 50-50 százalék arányban tartalmazzon állati, illetve növényi eredetű fehérjéket.

        Krónikus veseelégtelenségben a csökkent fehérje mennyiséget az energia bevitel növelésével kell ellensúlyozni. Így nem alakul ki alultápláltság, ugyanis, ahhoz, hogy a bevitt fehérje hasznosulni tudjon, megfelelő energiára van szükség. Ez annyit jelent, hogy ideális testtömegre számolva napi 30 kcal/testsúlykilogrammnyi kalóriát kell bevinni. Ezt a szénhidrát bevitel és a növényi zsiradék bevitel növelésével próbáljuk elérni. Főleg a növényi olajokat használjuk, szénhidrát pótlására a szőlőcukor, méz, különböző tápszerek lehetnek alkalmasak. Az állati eredetű zsiradékot (töpörtyű, vaj, szalonna), a transz zsírsavakat tartalmazó ételeket (éttermi sült krumpli, pattogatott kukorica, ostyák, töltelékes csokoládék, nápolyi, szaloncukor stb.) kerüljük el.

        Fehérjeforrások összehasonlítása 100 g nyersanyagra vonatkoztatva:

        Növényi eredetű fehérjék

        Állati eredetű fehérjék

        hüvelyesek, szója

        20-40g

        felvágottak

        12-28g

        olajos magvak

        5-35

        húsok

        16-25

        gabonafélék

        8-12

        belsőségek

        16-20

        kenyerek, péksütemények

        8-12

        halak

        15-22

        zöldségek, saláta félék

        1-7

        tej és tejtermékek

        3,4 ; 3-30

        gyümölcsök

        1-2

        tojás 1db

        5,4

         

        Állati eredetű fehérjéket tartalmaznak a húsok, a belsőségek, a halak, a tej és tejtermékek, a tojás. Növényi eredetű fehérjéket a rizs, a kenyérfélék, a péksütemények, a szárazhüvelyesek, az olajos magvak, a zöldségek és a gyümölcsök tartalmaznak.

        Húsok, tejtermékek: melyiket szabad fogyasztani?

        Húsból kevés fér bele az étrendbe, ezért érdemes inkább darált húsos ételeket készíteni. Egy vagdalt esetén növelhetjük a fehérjeszegény zsemlemorzsa, vagy kenyér mennyiségét, esetleg a húst helyettesíthetjük zöldségekkel, burgonyával. Rakott ételek esetében is a többi hozzávaló növelésével palástolhatjuk a hús kis mennyiségét. Ha kálium megszorítás is szükséges, akkor a zöldségeket főzzük elő, áztassuk be. (Ezzel kis mértékben ugyan, de csökkenthető az ásványi anyag tartalom).

        Halak, halkészítmények, felvágottak, füstölt áruk nem ajánlottak magas fehérje- és nátrium tartalmuk miatt. Tejből a megszokottnál kevesebb fogyasztható. A kávéban változtassuk meg a víz és a tej arányát a víz javára. Joghurt, kefir, túró, tejföl bevitele a megengedett napi fehérjétől függ.

        Sajtok, juhtúró magas fehérje, nátrium (Na), és foszfor (P) tartalmuk miatt nem ajánlottak. Tojásfehérjéből a megengedett fehérjének megfelelően fogyaszthatunk. A sárgája magas P tartalmú és koleszterinben gazdag, heti 1-2 db fogyasztható. Helyettük fehérjeszegény tojáspótló por alkalmazható.

        Mit kell kerülni a diéta során?

        A napi ajánlott káliummennyiség megszorítás esetén 1500-2000 milligramm. A diétában csökkenteni kell a káliumban gazdag táplálékok fogyasztását. A gyümölcsök közül főként a banán és az aszalt gyümölcsök, a zöldségfélék közül a paraj, a sóska, a sárgarépa, a burgonya, a brokkoli, a kelbimbó, a hüvelyesek, az olajos magvak, a paradicsompüré tartalmaznak nagyobb mennyiségben káliumot.

        Kerülni kell a kakaó és a csokoládé fogyasztását is. Az ételkészítés során ki kell önteni a zöldségek áztatóvizét, valamint az első főzőlevet, illetve a mélyhűtött termékek kiolvasztás utáni levét és a kompótok levét.

        A naponta elfogyasztható maximális foszformennyiség megszorítás esetén 600-800 milligramm. Foszforban gazdag tápanyagok a húsok, a belsőségek, a halak, a búzacsíra és -korpa, a tej és tejtermékek, a tojássárgája, a szárazhüvelyesek, az aszalt gyümölcsök, az olajos magvak, a kakaó és a csokoládé. A bevitt foszformennyiség csökkentése érdekében zöldségek első főzőlevét le kell önteni, a húsokat elő kell főzni. Olyan ételeket, amelyek hosszú főzést igényelnek nem szabad fogyasztani (például kocsonya, húsleves).

        Kálium és Foszfor tartalmak 100 g nyersanyagra vonatkoztatva, csökkenő sorrendben:

        Kálium (mg/100g)

        cél 1500-2000mg /nap

        Foszfor (mg/100g)

        cél: 600-800mg

        szárazbab, lencse, sárgaborsó, búzakorpa,búzacsíra, dió, mogyoró, mandula: 1410mg-880mg

        (napraforgó mag, tökmag, szezámmag)

        búzakorpa, búzacsíra: 1200mg
        kockasajt: 900-100mg

        tojássárgája 1db: 91 mg

        petrezselyemzöld: 1000mg

        bab, borsó, lencse, szója: 500mg

        mazsola, mák: 1000mg, 1150mg

        trappista, ementáli: 400mg

        paraj, ketchup: 633mg-600mg

        pörkölt napraforgó, mandula, mogyoró: 706-360mg

        gesztenye, banán: 553mg, 500mg

        (szőlő, aszalt gyümölcsök)

        sertésvelő, bárányhús, olajos hal: 381-324mg

        sertéshús, sonkaszalámi: 442mg, 426 mg

        kenőmájas, borjúhús, gépsonka, juhtúró: 250-220 mg

        marhahús: 381 mg

        marha, sertés: 180mg

        burgonya: 340mg

        halak: 137-177mg

        csirkemell, paraj, zöldborsó: 160mg,

        karalábé, zöldborsó: 300mg, 325 mg

        túró: 180-200mg

        gyümölcsök: 150-200mg

        tyúkhús, petrezselyemzöld fokhagyma: 120-140mg

        gombák közül a laska a legkedvezőbb: 190 mg

        tej: 40-70mg

        A folyadék és a só bevitelének mennyisége

        A napi szükséges folyadékmennyiség kiszámítása a testtömeg és a 24 óra alatt képződő vizeletmennyiség alapján történik. Az így számított folyadékmennyiség elfogyasztása elengedhetetlen a megfelelő mértékű méregtelenítéshez.

        Csökkenteni kell a nátrium-kloridban gazdag élelmiszerek bevitelét is (ízesítő porok, füstölt húsok, konzervek, savanyúságok, sózott rágcsálnivalók). Az ételek főzésekor ne használjunk konyhasót, azokat az elkészítés után sózzuk meg enyhén. A napi elfogyasztható konyhasómennyiség: 5 g (2 g nátrium).

        Nátriumtartalom szempontjából szabadon fogyaszthatók: tej, natúr tejtermékek, sertés, marha, csirke, tyúk, házinyúl, hekk, busa, tonhal, fogas, túró, író, tejföl, vaj, tojás, hüvelyes zöldségek, diófélék, olajos magvak, keményítők, gyümölcsteák, rostos üdítők, zöldséglevek, víz, tea, friss- és mirelit gyümölcsök, friss- és mirelit zöldségek. Ezeket fehérje- és ásványi anyag tartalmuk szerint válogassuk.

        Az ásványvizek nátriumtartalmára is oda kell figyelni (Na-hidrogén-karbonátos vizek) – 200 mg/liter Na tartalom felett sószegény étrendnél indokolt figyelembe venni!

        Élelmiszerek nátrium tartalma csökkenő sorrendben:

        Nyersanyag

        Nátrium tartalom (mg/100g)

        Nyersanyag

        Nátrium tartalom (mg/100g)

        virsli

        2000

        joghurt, aludttej, kefir

        120

        olasz felvágott

        1500

        halak (hekk, tonhal, busa, ponty)

        125-50

        sonkaszalámi

        1310

        húsok (marha, sertés, csirke, nyúl)

        80-30

        Túra sajt, Óvári sajt

        1450-1330

        zeller, fokhagyma, cékla, cukkini, sárgarépa, napraforgómag

        100-70

        sós kifli, félbarna kenyér

        1200

        tej

        50

        trappista sajt

        970

        kukoricaliszt, búzadara, zabpehely

        50-30

        párizsi, krinolin, szafaládé

        eidami sajt, ementáli sajt

        810

        mazsola, banán, gesztenye

        35-20

        kenyér

        700-800

        tojás, tejföl

        35

        zsemlemorzsa, zsemle, kalács

        780-680

        túró, író, vaj

        20-11

        juhtúró

        515

        zöldségek: petrezselyemgyökér, retek, karalábé, sóska, paraj, káposzta, sóska

        34-20

        háztartási keksz

        400

        zöldbab, rebarbara, padlizsán, zöldpaprika, burgonya, paradicsom, uborka, zöldborsó, karfiol, spárgatök, fejes saláta, kelkáposzta

        20-1

        belsőségek

        380-290

        mogyoró, mák

        16.18

        száraztészták

        250

        szárazhüvelyesek, dió, mandula, tökmag, gyümölcsök

        10-8

        kétszersült, főző csokoládé

        207-250

         

         

        Hogyan pótolhatjuk a sós ízeket másképp?

        Az étrend összeállításánál kis mértékben íz áthangolást kell alkalmaznunk az édeskés-savanykás íz irányába. Fedezzük fel a nyersanyagok természetes ízét és ne rontsuk el felesleges sózással (zöldpaprika, paradicsom, uborka, újhagyma). Olyan eljárásokat alkalmazzunk, melyekkel ízfokozás érhető el.

        A sűrítés történjen ízesített rántással: vöröshagymás, zöldpetrezselymes, fokhagymás. A liszt pirítása is ízesít. A rántott ételek is ízesebbek (húsok, zöldségek, panírozás előtt fűszerezzük). Készíthetjük ezeket párizsiasan, vagy palacsinta tésztába mártva. Palacsinta tésztába mártott és megsütött alma, szilva kevés fahéjas porcukorral meghintve desszertnek is finom. Bundázott ételeket akkor készítsünk, ha nincs szó energiaszegénységről. Ízletes töltött ételeket is készíthetünk – töltött káposzta, töltött cukkini, paprika, karalábé, burgonya, hidegen: körözöttel töltött paprika vagy paradicsom. A töltelékek különböző alapanyagokból készülhetnek: húsos, zöldséges, almás, gombás, túrós (petrezselymes, kapros, snidlinges) – mindegyik készülhet önmagában valamilyen lazító anyaggal és fűszerekkel, de egymással kombinálva is felhasználhatók.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A sótlanság leplezésére alkalmazható fűszerek: babérlevél, gyömbér, kakukkfű, vasfű, majoránna, köménymag, lestyán, rozmaring, bazsalikom, borsikafű, szegfűbors, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, vanília, ánizs, citromlé, citromhéj, reszelt narancshéj, citromfű, karamellizált cukor, zöldpetrezselyem, kapor, snidling, vöröshagyma, fokhagyma, torma, tárkony, zellerlevél, zellergumó, zöldpaprika, paradicsom. A zöldfűszerek káliumtartalma magas, ezeket kis mennyiségben használjuk.

        A diétázás sikeres megvalósításában segít a diétás napló vezetése, amennyiben annak tanulságait dietetikussal, orvossal megbeszéljük. Fontos a folyamatos vérparaméter ellenőrzés, valamint ez alapján a diétás és gyógyszeres kezelés összehangolása időről időre. Csak a beteg aktív együttműködésével lehet sikeresen megelőzni a szövődményeket, illetve csökkenteni azok számát és súlyosságát.

        Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász, Henn Dóra, dietetikus, Vanderlich EgészségcentrumForrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász,
        Dietetikus szakértő: Henn Dóra, dietetikus, Vanderlich Egészségcentrum

         

        Még több diétás tanács krónikus betegeknek!

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A rotavírus-fertőzés

        Dr. Kónya Judit

        3-5 éves korra szinte minden gyermek átesik a fertőzésen. Fontos tudnivalók!

        Vérnyomás és sport

        B. M., szakfordító

        A mozgásszegény életmód a magas vérnyomás egyik kockázati tényezője.

        A köszvény hosszú távú szövődményei

        A köszvénybetegség a szervezetben kicsapódó húgysavkristályok által kiváltott tünetegyüttes, mely olyan ízületi gyulladást okozhat...

        A hemodialízis menete

        A hemodialízis egy testen kívül zajló vértisztítási eljárás, amire a veseelégtelenségben szenvedő betegeknek van szüksége. A beteg...

        Dializált betegek étrendje

        Művesekezeléssel a vesefunkciók pótlását végzik, így távolítva el a szervezetből a toxikus anyagokat, helyreállítva a folyadék-...

        Krónikus veseelégtelenség

        Krónikus veseelégtelenségnek nevezzük a vesefunkció visszafordíthatatlan károsodását, amelynek következtében a vese által normálisan...

        Az akut veseelégtelenség

        Az akut veseelégtelenség (insufficientia renis acuta) a vese vizeletkiválasztó funkciójának hirtelen bekövetkező csökkenése, illetve...

        Policisztás vesebetegség

        A policisztás vesebetegség a vese ritka, öröklődő megbetegedése. Kezdetben a tünetek nem specifikusak: hasi vagy deréktáji fájdalom...

        Az L-karnitin veszélyei!

        Az L-karnitinból a bélbaktériumok úgynevezett trimetilamin-N-oxidot hoznak létre és ez az anyag érelmeszesedést, szívinfarktust, stroke-ot...

        Cukorbetegség: veszélyeztetett gyerekek...

        Amputáció, vakság és veseelégtelenség. Ezek a cukorbetegség leggyakoribb szövődményei. A világjárvány a felnőttek mellett már a...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.