Diéta krónikus veseelégtelenség esetén

A krónikus veseelégtelenségben alkalmazott diéta mindig egyénre szabott. Elsősorban a betegség súlyosságától függ, de más krónikus betegségek együttes fennállása is befolyásolja.

A diéta célja, hogy csökkentse azoknak a tápanyagoknak a bevitelét, amelyeknek a kiválasztása nem megfelelő mértékű. A jó diéta megkíméli a beteg szervezetét a fehérjék bomlásából származó méreganyagtól, a felesleges káliumtól, foszfortól, nátriumtól és víztől. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy az energiabevitel megfelelő mértékű legyen.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Ellenkező esetben a szervezet saját fehérjéit kezdi el lebontani, ennek következtében csökken a testsúly és még több káros méreganyag keletkezik. A napi energiaszükséglet 30-40 kcal ideális testtömeg kilogrammra számítva.

A fehérjebevitel testtömeg kilogrammonként 0,4-0,8 gramm legyen a veseelégtelenség súlyosságától függően. Az elfogyasztott ételekben legyenek megfelelő arányban az úgynevezett esszenciális aminosavak (ezeket a szervezetünk önállóan nem képes előállítani). A naponta bevitt fehérje 50-50 százalék arányban tartalmazzon állati, illetve növényi eredetű fehérjéket.

Állati eredetű fehérjéket tartalmaznak a húsok, a belsőségek, a halak, a tej és tejtermékek, a tojás. Növényi eredetű fehérjéket a rizs, a kenyérfélék, a péksütemények, a szárazhüvelyesek, az olajos magvak, a zöldségek és a gyümölcsök tartalmaznak.

Mit kell kerülni a diéta során?

A napi ajánlott káliummennyiség megszorítás esetén 1500-2000 milligramm. A diétában csökkenteni kell a káliumban gazdag táplálékok fogyasztását. A gyümölcsök közül főként a banán és az aszalt gyümölcsök, a zöldségfélék közül a paraj, a sóska, a sárgarépa, a burgonya, a brokkoli, a kelbimbó, a hüvelyesek, az olajos magvak, a paradicsompüré tartalmaznak nagyobb mennyiségben káliumot.

Kerülni kell a kakaó és a csokoládé fogyasztását is. Az ételkészítés során ki kell önteni a zöldségek áztatóvizét, valamint az első főzőlevet, illetve a mélyhűtött termékek kiolvasztás utáni levét és a kompótok levét.

A naponta elfogyasztható maximális foszformennyiség megszorítás esetén 600-800 milligramm. Foszforban gazdag tápanyagok a húsok, a belsőségek, a halak, a búzacsíra és -korpa, a tej és tejtermékek, a tojássárgája, a szárazhüvelyesek, az aszalt gyümölcsök, az olajos magvak, a kakaó és a csokoládé. A bevitt foszformennyiség csökkentése érdekében zöldségek első főzőlevét le kell önteni, a húsokat elő kell főzni. Olyan ételeket, amelyek hosszú főzést igényelnek nem szabad fogyasztani (például kocsonya, húsleves).

A folyadék és a só bevitelének mennyisége

A napi szükséges folyadékmennyiség kiszámítása a testtömeg és a 24 óra alatt képződő vizeletmennyiség alapján történik. Az így számított folyadékmennyiség elfogyasztása elengedhetetlen a megfelelő mértékű méregtelenítéshez.

Csökkenteni kell a nátrium-kloridban gazdag élelmiszerek bevitelét is (ízesítő porok, füstölt húsok, konzervek, savanyúságok, sózott rágcsálnivalók). Az ételek főzésekor ne használjunk konyhasót, azokat az elkészítés után sózzuk meg enyhén. A napi elfogyasztható konyhasómennyiség: 5 g (2 g nátrium).

(Dr. Dobi Göngyi)

Még több diétás tanács krónikus betegeknek!