Médiatár - Szívinfarktus

Az automata defibrillátor használata

Az automata defibrillátor használata

A hirtelen szívhalál leghatékonyabb ellátását a defibrillátor használatával végezhetjük. Az automata defibrillátorok úgy lettek kifejlesztve, hogy azt laikusok is biztonsággal alkalmazhassák.

Alapvető tudnivalók a szívinfarktusról

Alapvető tudnivalók a szívinfarktusról

A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető tünetek.

Szív-érrendszeri szűrővizsgálat

Szív-érrendszeri szűrővizsgálat

A szívet és a koszorúereket megtámadó betegségek számos fajtája ismert. Ide soroljuk többek között a magas vérnyomást, a szívkoszorúér-megbetegedését, vagy az infarktust. Ez a betegségcsoport számít a halálozás legfőbb okának, éppen ezért a szűrése elengedhetetlenül fontos mindannyiunk számára.

Angioplasztika és sztent

Angioplasztika és sztent

Az angioplasztika segítségével meg lehet nyitni a koszorúereket, ezáltal több vér jut a szívbe. A műtét során egy hosszú, vékony csövet (katétert) juttatnak fel a combnál található artérián keresztül az elzáródott érig a szívben. 

Infarktus

Infarktus

A szívinfarktus néha nem jár jellegzetes tünetekkel, de többnyire jelentkeznek a tipikus tünetek, melyek a következők:

Szívműködés

Szívműködés

A szív ingerképző központjai a jobb pitvar falában lévő színuszcsomó és a jobb pitvar alsó részében lévő pitvar-kamrai csomó. A színuszcsomó előidézi a pitvari szívizomrostok összehúzódását. Az ingerület a pitvar-kamrai csomón keresztül a kamrákhoz továbbítódik és a kamrák összehúzódását váltja ki. 

Érelmeszesedés és trombózis

Érelmeszesedés és trombózis

Az érelmeszesedés úgy alakul ki, hogy az artériák belső falára lerakódó zsírok miatt az erek beszűkülhetnek és megkeményedhetnek. Az érelmeszesedés mindaddig tünetmentes marad, míg súlyos szövődményei nem jelentkeznek.

Szívritmus

Szívritmus

Az első a szív kamráinak összehúzódásakor keletkezik, ez a szisztolés hang, a kamrák összehúzódásakor a pitvar-kamrai billentyűk becsapódása és az ínhúrok megfeszülése hosszú, elnyúlt "búú"-szerű hanggal jár.

EKG

EKG

Az EKG során a páciensre először a végtagi elvezetéseket, majd a mellkasi elektródokat helyezik fel, sorban V1-től V6-ig. V1  és V2-t a negyedik bordaközbe helyezik fel, az elsőt a szegycsont jobb, a másodikat a bal oldalára. V3-at a V2 és V4 közé helyezik.

Szívizom felépítése

Szívizom felépítése

A szívet speciális izomszövet: a szívizom alkotja. A szívizomszövet hosszú, több magvú sejtekből, izomrostokból épül fel, ezek tulajdonképpen több sejt fúziójával alakulnak ki. A harántcsíkolt- és simaizomtól eltérően a szívizomrostok nem párhuzamos lefutásúak, hanem valamennyi izomrost kapcsoltban van a szomszédos rostokkal.