Zsigeri zsír téma

Régen magas fehérje- és alacsony szénhidrátbevitelt javasoltak a fogyókúrához, mára azonban ez az elmélet megdőlt. A legújabb kutatások szerint, ha a fogyasztott fehérje többségében állati, azzal megnövelhetjük a rák kockázatát. A megoldás, ha a fehérjebevitel túlnyomó része növényi eredetű.

Elsősorban nem a csinosság miatt kell ügyelni a derékbőségre. Sokkal inkább az egészségünk miatt kéne a határokat betartani. A férfiaknál ez a felső határ a 102 cm. Nők esetében 88 cm alatt kell, hogy maradjon a derékbőség. Ha a mért érték ennél magasabbat mutat, az a szervek közti zsigeri zsírok jelenlétére utal, ami többek közt gyulladásos megbetegedéseket is okozhat.

Nem annyira a testtömegindex a mérvadó, ha a szerveink közötti zsírállományról akarunk tájékozódni. Sokkal inkább árulkodó, ha a haskörfogat mérete megnövekszik. A szervek közötti zsír, azaz a zsigeri zsírok a legveszélyesebbek, mivel ezek jelenléte többek között növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is.

Az izmok, a szervek köré felhalmozódott zsigeri zsírok a szervezet regenerációs képességét is tönkreteszik. Azokat az őssejteket, amik például az érrendszerünk regenerációjáért felelnek. Közvetve a zsigeri zsírok jelenléte átlagosan hét évvel rövidíti meg az élettartamot.

Sutba dobhatjuk a BMI-t, mint mérőszámot! Legalábbis az egészségi kockázatok szempontjából sokkal pontosabb mutató a testzsír-százalék.