35. héten

Egy ember attól fogva kezd el létezni, amikor az ondósejt és a petesejt egyetlen sejtté egyesül...nálam is minden így kezdődött..

Tegnap voltam terhesgondozáson.

Már azt hittem, megint egy unalmas delet fogok itt tölteni, mikor megpillantottam egy ismerős arcot. Az unokatestvérem unokatestvérét fedeztem fel a tömegben. Odasiettem hozzá, megörültünk egymásnak, beszélgetni kezdtünk.

Juditot pont aznap emlegettem itthon, hogy milyen jó neki, ő már túl van a pocakhordozáson, de kiderült mégsem. Épp a táppénzes papírjáért jött. Július 23-ra volt kiírva, azóta minden nap jelenése van a kórházban: egyik nap magzatvíz vizsgálat, másik nap NST. Vajon elszámolták neki, vagy csak a baba még jobban érzi magát odabent? Ez az, ami soha nem fog kiderülni! Szegény Judit, már eléggé unja a banánt, és szeretne túl lenni az egészen. Meg tudom érteni......

Pedig a régi öregek azt mondják a kislány előbb jön, a kisfiú pedig 2 héttel később....a pöszi miatt!

És ők (IS) kislányt várnak!

Gyorsan telefonszámot cseréltünk, és megígérte, ha meg lesz Angéla, küld egy SMS-t.

Kíváncsi vagyok, Ágicával hogy lesz....mikor gondolja úgy, hogy ideje szemtől szemben találkozni!

A másik meglepetés még csak ezután következett! A közös unokatestvér megjelenése!! Ez volt a hab a tortán!

Nellinek már van egy kislánya, Zsófi, ő 3 és fél éves, óvodás. Most kiderült, hogy 16 hetes terhes! Azért volt furcsa, mert a családunkban (gondolom, nem csak nálunk van ez így) futótűzként terjednek a hírek, és erről még nem tudott senki!

Megígértem, én sem mondom el:)

Végül is nem mondtam, hanem írtam.......(de a szülők nem neteznek, szóval nyugodt vagyok)

Az első három hónapja rosszullét nélkül telt el (nem úgy, mint a kislánnyal), ezért reménykednek, hogy kisfiúk lesz. Kérdeztem, hogy gondolkodtak-e már utóneveken? A válasz meglepett: Igen, Bulcsú vagy Vajk. Elég ritka nevek....hát ízlések és pofonok!

Szurkolok nekik, ők is legyenek ilyen szerencsések, mint mi! 

Visszatért megint a nagy meleg....izzadok és nehezebben veszem a levegőt. Hamarabb kifáradok, sokat kell pihennem, de igyekszem ezt úgy végezni, hogy apa és a kisfiam ne vegyen észre belőle semmit. Nagyjából sikerül is, ugyanis apa reggel elmegy dolgozni, mi Tomcsival a játszin vagyunk délelőtt. Ha feljövünk ebéd, és alvás....már nem csak neki, hanem nekem is. Igénylem, szükségem van rá.

Ma például dédipapa(azaz az én nagypapám, aki 82 éves), átjött hozzánk. Szerencsére 3 percre laknak tőlünk. A nagymamám küldött egy kis lecsót és meggyes piskótát. Hmmmmm...

Kihasználva az alkalmat, akkor már papa le is vitte az első és már nem sokáig egyetlen dédit a homokozóba. Ezért tudok most írni, és feltett lábakkal pihenni a hűvös szobában.

Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ennyi segítségem van a család részéről. Tomcsinak van 7 dédije, a 4 nagyszülőn, a keresztszülőkön, a nagybácsin, nagynénin és rajtunk kívül! Ráadásul mindenki -nagyjából -jó egészségnek örvend!

És nemsokára már testvére is lesz! Ismertek hasonló esetet?

 Visszatérve a terhesgondozásra, a vérnyomásom a szokásos alacsony szinten áll, a plusz súlyom idáig 10 kg. A labor eredményem is jó lett, a vastablettából kell többet bevennem, illetve olyan ételeket ennem, melyekben sok a vas.

Szóval, minden rendben kívül-belül, remélem erre a pár hétre már így is marad!

Hozzászólások (0)