ÉNEKELTEM ÁLMOMBAN

Tegnap nagyon jó álmom volt, amin meg is lepődtem egy pillanatra, mert nem jellemző rám, hogy derűseket álmodnék. Leggyakrabban szorongásos, üldözéses álmaim vannak, amelyikekben folytonosan el akarok utazni, de sohasem sikerül, valamit mindig otthonhagyok, lekések, és sohasem keveredek vissza a kiindulási pontomhoz.

Mondom, ezekhez képest tiszta felüdülés volt ez az álom. Valamilyen jópofa cigánytársasággal énekeltem együtt, remekül. Jó hangom volt, és istenien éreztem magam, jó kis buli-hangulat volt. Kislányom szerint csak túl sokat néztem Bangó Margitot a Hal a tortán-ban. Pedig nem is.

Örültem, végre egy jó álom.Gondoltam utána nézek, mit jelent. Hát, kár volt. Álomban énekelni mindenképpen szomorúságot hoz , és ha ráadásul cigányok is belekeverednek a történetbe, akkor valami megcsalatás, kifosztás, hoppon maradás is társulhat hozzá. Legalábbis az álmoskönyvek szerint. Na, puff neki.Még az álom sem ígér semmi jót.