Még szomorúbb vagyok :((

Volt egy meglehetősen sz@r hosszúhétvégém. Sokat dolgoztam, mert valamikor csak meg kell csinálni azokat a fránya házimunkákat, amikre hétközben nem nagyon van idő. Aztán volt csomó veszekedés, persze a férjemmel, mert ő az, aki nem bírja, ha nyugalom van körülötte. Na és az időjárás, a hideg- és kettős fronthatások, a szélviharok megtépázták az idegrendeszerem, szivem-vérnyomásom szélsőségesen ugrált, fejem fájt, aludni nem tudtam... Soroljam még? Na és ma reggel, mintegy hab a tortán, mentem a laborba az eredményemért, és csalódottan vettem tudomásul, hogy a majd' két hónapja tartó kegyetlen diétám szinte semmit sem ért. Jó, az a 6 kiló lement, de már több, mint 2 hete meg se mozdul, nem megy tovább. A koleszterinem ugyan csökkent valamelyest, de a vérzsír nem igazán, a cukor pedig még magasabb lett, mint korábban. Nem tudom, mit tehetnék még, mert ennél keményebben már nem lehet diétázni. Hetente legalább háromszor tekerek a szobabicajon is, és bőven többet, mint amit a kardiológus engedett, tehát nagyon ezen se lehet változtatni. Viszont irtózom a gondolattól, hogy újabb élethosszig tartó gyógyszert írjanak fel. Passz.

De azért - hogy ne csak panaszkodjak - volt némi jó is a hétvégémben: itthon voltak nagyfiamék is, és együtt elmentünk moziba. 3D-s filmet néztünk, és mondhatom nagy élmény volt :))

Mára ennyi. Gyűjtenem kell az energiát, hogy szembe tudjak nézni a továbbiakkal - már ami a diétát illeti.