Bolondokháza

Blog: A szivem és én - Szerző: Levendula

A munkahelyemen kész őrület, otthon dettó. Annyi meló volt, hogy a fejem se látszott ki belőle, de talán már kezd apadni, már megállhatok levegőt venni. Pedig annyit tudtam volna írni, de talán jobb is, hogy a sok hülyeség nem került billentyűvégre. Pénteken amúgy is nagyon rossz napom volt, fejfájás, nemalvás - hidegfront, egész nap depressziósan esett az eső, és egyetlen nap leforgása alatt annyit hibáztam, mint máskor fél év alatt sem. Idegesen kapkodtam, ez aztán generálta a többi félrenyúlást, félreszólást. Megbántottam, akit nem kellett volna, kinevettem, akit nem kellett volna, hagytam magam becsapni, és ráadásul még a kezemet is csúnyán odacsuktam egy vaskapuval. Úgy éreztem magam, mint akit egy nagy marok szorít összefelé...

Aztán szombaton jött a mellbevágó a hőség, ismét fejfájás csak más típusú, levegőért kapkodás, összevissza szívverés, és úgy éreztem magam, mint akit szétfeszít belülről valami. Egész nap dolgoztam, de olyanokat, amiknek semmi látszata nem volt, de muszáj megcsinálni. Olyan teszek-veszek, de minek...

Aztán vasárnap végre viszonylag normális minden. Nincsenek frontok, kevesebb munka, és még nagyfiam is hazajött váratlanul, megszépítve a napomat :))

Csak egyetlen dolog rontja a hangulatot (de sajna nemcsak vasárnap). Na jó, nem csak egy, de a másikkal most nem foglalkozom. Szóval az a gond, hogy hiába szedegetem én a gyógyszereimet előírás szerint, a várt hatás sajnos elmarad. Mellékhatásként kóválygok-szédelgek egész nap, fáradt és gyenge vagyok. Bár a vérnyomásom néha közelít a normális felé, de hogy nekem az életben nem lesz 70-es szívverésem - amit doki elvárna - , az tuti. (Legfeljebb a végső megállás előtti belassuláskor... majd 30 év múlva) Nem tudom, mi lesz a megoldás, mert ennél több vagy erősebb gyógyszert a szédelgések miatt nem tudok szedni. Nap mint nap autót vezetek, a munkahelyemen nagyon sok pénznek az útját kell megfelelően egyengetnem, és az utolsó fillérig elszámolni vele, nem lehet félvállról venni a dolgokat.

De azért kitartó vagyok, meglátjuk mi lesz.