We are the champions:)

Megpróbálom kiépíteni magamnak a stratégiámat,hogy hogyan tudnám ezt az egészet a legjobban feldolgozni...(majdnem azt írtam"túlélni",de nagyon vigyázok a szavaimra:))))

Beléptem a klinikára,hónom alatt vadiúj,narancssárga polifoam-mal,és jól körülnéztem.Mindent próbáltam tudatosítani magamban...ez az a hely,ahová innentől kezdve 12 héten keresztül járni fogok-igen,kellemetlen lesz,igen,sokszor lesz olyan érzésem,hogy bárhol máshol,és kiszaladni a világból...ez lesz a "második otthonom":))))

Jön majd velem minden alkalommal Foltos,kedvenc,agyonnyálazott kabalacicám-kurvára nem érdekel,hogy hülyének néznek 35 évesen:)))-és a relax cd-im...de írattam ki Markos-Nádast,és elhatároztam,hogy minden alkalommal nevetve fogok belépni a kezelőorvosom ajtaján,mert láthatólag bosszantom vele:))))))

Na szal 11-től jóga volt,és képzeljétek,meggyanúsítottak azzal,hogy én már jógáztam,mert olyan laza vagyok és"profi"-vigyorogva közöltem,hogy életemben nem jógáztam még,egyszerűen lazák az ízületeim:)))amikor 50 kiló voltam, a nyakamba tudtam tenni a lábam:)))Nagyon élveztem:))))

Mostanában rászoktam a jazz,és rockzenére,nagyon feldob(Norah Jones,Diana Krall,rockvonalon Jerry Lee Lewis,Fats Domino,de imádom a Queen-t,Oláh Ibolyát,Rúzsa Magdit...)

ui:volt egy férfi,akit két hónapon belül kétszer műtöttek agydaganattal...nem ment neki minden gyakorlat,de mindent megpróbált,ha elesett,vagy nem úgy sikerült,mosolyogva felállt...

Igen,WE ARE THE CHAMPIONS!:))))))